Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-08-19 / 33. szám
tumok után e' végett előadott ezen 4 módot, hogy t. i. 1) az oktatók húzzanak metsző párvonalt a' tisztán keresztyén és csupán iskolai tanok között; 2.) tanítsák meg tanítványaikat, hogy az elválasztó dogmák eredetöket a' tolmácslati tudatlanságnak, theologoknálhonos konoklatnak, 's a' nép' logicállanságának köszönhetik,— 3) gyakorolják okét türelemben, szeretetben, 's 4.) figyelmeztessék hogy honunk'megyéiben a' lelkes szónokok életeivökké tevék az egyle/et; épen nem tartja rec. (bár itt profanus, 's a' hittani ügyeket másokra bizza) elegendő tényezőknek arra, hogy a' pestiek ezek által valamikor egyesülhessenek. Jó lett volna... De hagyjuk el; mert majd annyi lesz a' ,,jó lett volna4 ', hogy magok a' koszorúkötők is megrettennek sokságán, kétkedni kezdvén: vájjon nem puszta volná-kra tüzték-e ők fel az első rangú babért? — De bocsánat a' beleszólásért, igen tisztelt férfiak! nem itélet-hántorgatás , nem concurrensi irigység (mert rec. csődtárs épen nem volt) nem erőszakos tolakodás; hanem a' tudomány' érdeke, a' közügy, az eszmezsurlódás' szükségessége 's az irodalmi respublicában szabadon szóihatás emelték föl rec. tollát. Bocsánat igen tisztelt tervező ur, hogy rec. a' mellett, hogy ön szép és vas szorgalommal öszszeszedett elméleteit, kimerítő értekezéseit, lelkes szavait tiszteletben tartja, neveléstani praxisában kétkedni bátorkodván pályamunkája' hiányait a' koszorú alól fellebbenté ! B o c s o r. Vegyes közlemények. Templom-szentelés Homádilian. Régi templomunk az 1839-ik évi apr. 28-kán támadt szerencsétlen tűz által megemésztetvén, 's ugyan akkor tornyunk' zsindely-teteje és fakészülete leégvén, harangjaink is elolvadván: azóta a' kornádi ref. gyülekezet Isten' segedelmével 's több kegyes jóltevőink' kitűnő adakozása' hozzájárultával egy a' toronynyal diszes homlokzatba vett 21 öl hosszúságú , és 7 öl szélességű templomot, egészen téglából, stukaturára és cserép tetővel építtetett, a' bádoggal fedett toronyba pedig jobbrészint új órát (a' leégettbe kevés rész maradván használható) tétetett, 's két új harangot öntetett. — Ez okon tartottunk f. évi jun. 18-kán szent vallásunk' egyszerű szertartásai mellett, templomszentelési hálaünnepet, mellyet — csinos öltözetű lovas ifjaink által a' kornádi határtól fogva vezetett, 's megérkezésekor, a' látni óhajtó sokaság, 's mindkét iskolánk' nevendékei és azoknak tanítói által „éljen!" kiáltásokkal idvezlett — érdemkoszoruzta főpásztorunk Szoboszlai Pap István, egyházvidéki elnökeink, főispáni helytartó cs. k. kamarás és segédgondnok mélt. Tisza hajós, és esperes ntiszt. Balogh Péter uraknak, egyházi és világi tanácsbiráinknak, t. Bihar megye' több j nagyérdemű táblabiráinak és tisztviselőinek, a'< decreczeni főiskola' négy nt. és tek. oktatóinak,! a' környékből, sőt több egyházvidékekből egybesereglett harminczöt prédikátornak , és számos minden rendű 's vallású férfi és nőnembeli jeles uri vendégeinknek jelenléte, 's örömünkbeni szives részvéte, elöltünk nevezetessé, sőt maradékainknál is örökre emlékezetessé tőn. Kezdetett az isteni tisztelet reggeli 9. óra után, a' debreczeni főiskolai éneklő karnak, 's az egész népnek azt követő buzgó éneklésével. Ez alatt ft. superintendens ur a' szószékbe fölmenvén buzgó könyörgést bocsátott az egek' urához, hogy fogadná az új templomot kedves hajlékául, és árasztaná áldásait felséges királyunkra, dicső országló házunkra, édes magyar honunkra, hitsorsosainkra, gyülekezetünkre, s az egész keresztyén anyaszentegyházra. — Egy vers' éneklése után, — melly azontúl is . minden külön szertartás előtt megtörtént — debreczeni prédikátor nt. Könyves Tóth Mihéily ur, az ünnep' czéljához alkalmazott igen ékes beszédet tartott, alapigéül választván Esdrás' III: 12. 13. 's ezekkel egybefüggő VI: 15. 16. verseit. Beszédét — mellynek fő tárgya vala: a' templomszentelési magasztos örömérzet — három részre osztá föl: 1) Mi okok szülik hitfelekczetünk'1 tagjaiban, ezt a'templom' bevégeztetésekor hatalmasan fölszálló örömérzetet ? — 2) Mikép fejlődik természetes eredményül ez örömérzetből, a' templomszentelési ünnepély, 's miben áll ez? — 3) Mikép! tart ez ünnepélyes örömérzet túl e' mai napon, túl mindnyájunk' életén, későbbi időkben, későbbi nemzedék' szivében is? Míg beszédét ezen vezérlárgyakról a' közliszteletet nyert kitűnő jeles tulajdoniról ismeretes nt. férj fiú tartotta : azon idő alatt, a' templomon kivül volt nagy számú sokaság előtt tenkei lelkész, t. Böszörményi József ur prédikált, Solt. LXV: 5-k vers. vévén az alapigéket. — E' beszédek' végeztével , az egész ünnep' rendezésében szives buzgósággal fáradozott, fentisztelt köz kedvességü esperesünk négy kisdedet keresztelt meg, kiket főispáni helytartónk' kegyes neje gróf Széki Teleki Julianna asszony ő nagysága és más keresztanyákúl megkért uri vendégnők vettek karjaikra, 's tartottak a' keresztvízre. Ekkor geszti prédikátor, t. Szabó József ur, egy a"1 jelen alkalomhoz készített lelkes beszéd után, mellyben azt adta elő: 1) melly drága kincsei legyenek a' gyermekek a' szüléknek; 2) hogy a' gyermekekre nézve legfőbb kincs a' jónevelés" üdvös gyümölcsei közölt a' mindeneket boldogító vallásosság, — többször tisztelt segédgondnokunk ő méltósága' három fiját, 's ezekkel együtt, 9 ide való közrendű gyermekeket a' keresztyén vallás' főágazatiból, az uri szent vacsora felőli tudományból megvizsgálván : miután e növendékek vallásukbani jártosságukat ,az eleikbe telt kérdésekrei pontos feleleteik által ibebizonyították , 's egyszersmind, ahoz leendő I tántoríthatatlan hűségük iránt szivreható fogadást