Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-19 / 33. szám

Uraim — kiket a' dolog jelenben vagy jövőre illethet! a' fölöttünk borút támasztott főpapválasztási ügy kezünkből immár ki van adva, következőleg felsőbb szózat itélendi már azt el, és nem mi; már nem mi, de egy leghatalmasabb kéz oldandja meg, 's bizonyosan nem ketté vágással , ama' minden e' tárgy' érdemében történteket erősen kötve tartó csomót, melly tagadhatlanúl nem kis indító okul szolgált a' tisztelt képviselő uraknak is a' megkezdett kerületi gyűlés' elhagyására: „t. i. valamint egyéb egyházi ügyekben, úgy e'jelenben is, érvényes és döntő-e fölesketett kerületi tanácsbiráink' szavazata''? Illy helyzetünkben várjuk, nyugtató csenddel az időt, mellyben már azon felséges személy szolgáltatand törvényes igazságot, kinek szava minden kétségen túl érvényes és döntő ! — Addig pedig következőkben értsünk egyet mindnyájan, kiket a' dolog illet : — 1) Egymást mint atyafiak szeressük, sőt szeressük elleneinket is! — 2) Bár mit cselekeszünk, elébb mindent, 's a' véget mindenben meggondoljuk! következőleg — 3) szükségtelenül ne gyüléskedjünk, meggondolván, hogy az idő drága, és reánk minden pillanatról számadás vár, és pedig olly számadás, mellynek eredménye nem mindegy! — 4) Ha midőn csakugyan gyüléskednünk kell: őrizkedjünk, hogy kisértő ingerültség által a' tűzre , melly különben is elég táplálékra talált, önkényt több olajat ne töltsünk! mert bár hatalmas a' kéz, melly annak eloltását kegyelmesen magára vállalni méltóztatott : de nagyon igaz, hogy annál hamarább megtisztuland számunkra az eloltatott tűznek fenmaradt füstje és gőze miatt megromlott légkör, minél kevesebb volt az anyag, melly a'tüzet élteté. f Urházy Lajos, ref. pap. Irodalom. A Pesten felállítandó protestáns főiskola7

tanítási rendét tervező Pályamunkák. Első kötet: á biráló választmány ítélete következtében első- és másod-jutalommal koszorúzott pályamunkák. Kecskeméten Sziládi Károly' betűivel. 1843. Ára 1 f. 80 kr. íVege.) e.j Főiskola. Mielőtt ennek rendezésére átmenne szerző , elősorozza a' mostani főiskolák" gyökhibáit és aljasságit, t. i. hogy felügyelői önkény, nepotismus, cselszövény, választja minden vizsgálat nélkül, helytelen kedvezés pedig tanszékökből el nem mozdítja az oktatókat; nincs korlátolt szabad szellem, nincsenek conversatoriumok, nincsenek programmák 'stb- Ezeket hát ki kell irtani. Az oktatókat próba-leczke után válassza egy vizsgáló választmány, legyen korlátolt szabad szellem , tartsanak az oktatók convcrsatoriumokat és a' rector irjon programmát, mert ez szüntelen munkásságban tartja az oktatókat (jaj! ha csak e' tartja; e' csak 12 évben kerül egyszer) ; azért múlhatatlanul szükséges. A' választási és el nem mozdítási önkényt és nepotismust tiszta szívből és tapasztalás' tollából eredt rajzolással festi szerző, ?

s a' hol ez úgy van, igaza van aljasságnak bélyegezni azt. Nagyon mondja ismerni az oktatók' és felügyelők' tudományos készületét, és az ebből folyni szokott lényeges bajt is. Ugyan, kéri rec. H. urat az igazság és dunántúli egyházkerület' nevében, mint ezen kerület' egyik befolyással bíró tagja miért nem födi és tárja azt föl? Az igazság sohasem válik szégyenére. A' baj' tudása orvoslást hozna maga után, 's az érdemes nem szenvedne az érdemetlen mellett. Egyébiránt ha milliom meg milliom választmány vizsgál és választ is; mégis fognak becsúszni illy visszaélések. Hát ez ismét nem lenne-e club' önkénye, mi ellen ő olly innepélyesen kikel? Legjobb lesz erre nézve, ha privát docensek, kik tán gymnasiumban is adhatnának órákat, lesznek, 's azokból a' mindenfélekép kiismert tehetségüekből választatnak rendesek; ámbár nem sok privátdocenst reményi rec. akármely!yik főiskolában. De menjünk a' főiskolai osztályokra. Szokásszerint philosophiai 2, jogtani 2 ; hiltani 3 évig tartó osztályok vétetnek fel; tehát a' gymnasiumi korszámolást vévén fel, a' philosophusok 14, 15, vagy 15, 16, a'jogászok 16, 17, vagy 17, 18, a' theologusok 16, 17, 18 vagy 17, 18, 19 évesek ieendenek. A.) Philosophiai osztályhoz tartoznak ész-, történet-, mér-, természettan, régibb újabb irodalom, és neveléstan. Leirja szerző ezeknek minőségét, különösen a' philosophiát, philosophiai pálya' fönségességét igazán magasztos lélekkel, és költői ecsettel rajzolja, végül igy szólván: ,,a' philosophiai leírtam pálya azon tündérhon , mellyben az ifjú' észegén mosolygva lengjenek a' szökő Horák" (Le a'kalappal; már nem classisták, hanem philosophusok vagyunk). Az egész főiskolának két alaptanulmányt tesz a' szerző, t. i philosophiát, és históriát. Tomboljatok philosophiae és históriáé professorok! Tanítmánytok teszi ,,az igaz tudományosság' alapját", tomboljatok rec -sel együtt: de lassan philosophusok. Ti közületek csak azok tombolhatnak , kik józan philosophiát tanítnak. Mert nem minden philosophia jó ám, sok férges van ám itt is! Van különösen egy, melly ,,önbizalmas, melly álomhüvelyezéssel foglalkozik-, ésillynemü kérdésekkel: a' lét egyenlő-e a'semmivel? tárgy és gondolat minő viszonyban vannak egymáshoz ?" 'sib. Az illy philosophia csak mystice tanít mindennapi igazságot, melly „pólyáiból kiforgatva vagy szép semmi, vagy piaczi eszme.'' Sírjatok hát hégelisták, kiknek kétségkívül szól itt a' leczke! Már egy iskolából kialapítottak benneteket. Pesten sem fognak ezen terv szerint titeket bekvártélyozni ti álom-hiivelyezők! Sírj (vagy akarók mondani, nevess) szegény