Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-19 / 33. szám

Uraim — kiket a' dolog jelenben vagy jövő­re illethet! a' fölöttünk borút támasztott főpap­választási ügy kezünkből immár ki van adva, következőleg felsőbb szózat itélendi már azt el, és nem mi; már nem mi, de egy leghatalmasabb kéz oldandja meg, 's bizonyosan nem ketté vá­gással , ama' minden e' tárgy' érdemében történte­ket erősen kötve tartó csomót, melly tagadhat­lanúl nem kis indító okul szolgált a' tisztelt kép­viselő uraknak is a' megkezdett kerületi gyűlés' elhagyására: „t. i. valamint egyéb egyházi ügyek­ben, úgy e'jelenben is, érvényes és döntő-e föl­esketett kerületi tanácsbiráink' szavazata''? Illy helyzetünkben várjuk, nyugtató csenddel az időt, mellyben már azon felséges személy szolgáltatand törvényes igazságot, kinek szava minden kétségen túl érvényes és döntő ! — Ad­dig pedig következőkben értsünk egyet mindnyá­jan, kiket a' dolog illet : — 1) Egymást mint atyafiak szeressük, sőt szeressük elleneinket is! — 2) Bár mit cselekeszünk, elébb mindent, 's a' véget mindenben meggondoljuk! következőleg — 3) szükségtelenül ne gyüléskedjünk, meg­gondolván, hogy az idő drága, és reánk minden pillanatról számadás vár, és pedig olly számadás, mellynek eredménye nem mindegy! — 4) Ha midőn csakugyan gyüléskednünk kell: őrizkedjünk, hogy kisértő ingerültség által a' tűzre , melly kü­lönben is elég táplálékra talált, önkényt több ola­jat ne töltsünk! mert bár hatalmas a' kéz, melly annak eloltását kegyelmesen magára vállalni mél­tóztatott : de nagyon igaz, hogy annál hamarább megtisztuland számunkra az eloltatott tűznek fen­maradt füstje és gőze miatt megromlott légkör, minél kevesebb volt az anyag, melly a'tüzet élteté. f Urházy Lajos, ref. pap. Irodalom. A Pesten felállítandó protestáns főisko­la7 tanítási rendét tervező Pályamunkák. Első kötet: á biráló választmány ítélete következ­tében első- és másod-jutalommal koszorúzott pályamunkák. Kecskeméten Sziládi Károly' betűivel. 1843. Ára 1 f. 80 kr. íVege.) e.j Főiskola. Mielőtt ennek rendezésére átmenne szerző , elősorozza a' mostani főiskolák" gyökhibáit és aljasságit, t. i. hogy felügyelői önkény, nepotismus, cselszövény, választja min­den vizsgálat nélkül, helytelen kedvezés pedig tanszékökből el nem mozdítja az oktatókat; nincs korlátolt szabad szellem, nincsenek conversato­riumok, nincsenek programmák 'stb- Ezeket hát ki kell irtani. Az oktatókat próba-leczke után vá­lassza egy vizsgáló választmány, legyen korlátolt szabad szellem , tartsanak az oktatók convcrsa­toriumokat és a' rector irjon programmát, mert ez szüntelen munkásságban tartja az oktatókat (jaj! ha csak e' tartja; e' csak 12 évben kerül egyszer) ; azért múlhatatlanul szükséges. A' vá­lasztási és el nem mozdítási önkényt és nepo­tismust tiszta szívből és tapasztalás' tollából eredt rajzolással festi szerző, ? s a' hol ez úgy van, igaza van aljasságnak bélyegezni azt. Nagyon mondja ismerni az oktatók' és felügyelők' tudo­mányos készületét, és az ebből folyni szokott lé­nyeges bajt is. Ugyan, kéri rec. H. urat az igaz­ság és dunántúli egyházkerület' nevében, mint ezen kerület' egyik befolyással bíró tagja miért nem födi és tárja azt föl? Az igazság sohasem válik szégyenére. A' baj' tudása orvoslást hozna maga után, 's az érdemes nem szenvedne az ér­demetlen mellett. Egyébiránt ha milliom meg mil­liom választmány vizsgál és választ is; mégis fog­nak becsúszni illy visszaélések. Hát ez ismét nem lenne-e club' önkénye, mi ellen ő olly innepélye­sen kikel? Legjobb lesz erre nézve, ha privát docensek, kik tán gymnasiumban is adhatnának órákat, lesznek, 's azokból a' mindenfélekép ki­ismert tehetségüekből választatnak rendesek; ám­bár nem sok privátdocenst reményi rec. akármely­!yik főiskolában. De menjünk a' főiskolai osztá­lyokra. Szokásszerint philosophiai 2, jogtani 2 ; hiltani 3 évig tartó osztályok vétetnek fel; tehát a' gymnasiumi korszámolást vévén fel, a' philoso­phusok 14, 15, vagy 15, 16, a'jogászok 16, 17, vagy 17, 18, a' theologusok 16, 17, 18 vagy 17, 18, 19 évesek ieendenek. A.) Philosophiai osztályhoz tartoznak ész-, történet-, mér-, természettan, régibb újabb iro­dalom, és neveléstan. Leirja szerző ezeknek mi­nőségét, különösen a' philosophiát, philosophiai pálya' fönségességét igazán magasztos lélekkel, és költői ecsettel rajzolja, végül igy szólván: ,,a' philosophiai leírtam pálya azon tündérhon , melly­ben az ifjú' észegén mosolygva lengjenek a' szökő Horák" (Le a'kalappal; már nem classisták, ha­nem philosophusok vagyunk). Az egész főiskolá­nak két alaptanulmányt tesz a' szerző, t. i philo­sophiát, és históriát. Tomboljatok philosophiae és históriáé professorok! Tanítmánytok teszi ,,az igaz tudományosság' alapját", tomboljatok rec -sel együtt: de lassan philosophusok. Ti közületek csak azok tombolhatnak , kik józan philosophiát tanít­nak. Mert nem minden philosophia jó ám, sok férges van ám itt is! Van különösen egy, melly ,,önbizalmas, melly álomhüvelyezéssel foglalkozik-, ésillynemü kérdésekkel: a' lét egyenlő-e a'sem­mivel? tárgy és gondolat minő viszonyban van­nak egymáshoz ?" 'sib. Az illy philosophia csak mystice tanít mindennapi igazságot, melly „pó­lyáiból kiforgatva vagy szép semmi, vagy piaczi eszme.'' Sírjatok hát hégelisták, kiknek kétség­kívül szól itt a' leczke! Már egy iskolából kiala­pítottak benneteket. Pesten sem fognak ezen terv szerint titeket bekvártélyozni ti álom-hiivelyezők! Sírj (vagy akarók mondani, nevess) szegény

Next

/
Thumbnails
Contents