Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-19 / 33. szám

Hégel! mert igazságod Magyarországon csak szép semmi vagy piaczi eszme. Lásd itt is tudnak (az az, hallottak) valamit felőled; 's te már örök kárhozatra vagy Ítélve. De hagyján! feltámadsz még valaha. — De menjünk az 5 tanár' szaktudományaira. Ezekre nézve rec. igen röviden, mivel úgy is hosszas már, csak ezeket jegyzi meg: 1) Nincs untatóbh, mint a' philosophiát a' benne levő műszavakat előre magyarázva tanítni: miért nem a' tan' menetelében, mikor előjőnek? És ugyan mikép lehet 14-, 15, vagy 15, 16 éves philosophokba egész philosophiai systemát beleverni; miként lelik ezek aztán magokat az abstractio' országában , 's mit értenek a' „philosophiai fényből." isten ments! hogy Pesten illyen főiskolát állítanánk fel: sőt az eddig fenállókban is le kellene rontani a' valóban természetelleni rendszert. — 2.) A' história' tanításmódja, mellyet H. úr kiszab, semmi esetre sem jó, unalmas, és lélektelen. Chronologiai áttekintésen kezdeni a' történeteket, elme-és lélekfáraszló, — azután néprajzi, végre synchronisticai előadással menni élettelen , és diák-gyötrő. Nem! ön maga sürgette a' phílosophiának históriára alkalmazását: miért nem historia-philosophiáján, melly az egészen átvonuló vezérfonal lenne, kívánja hát kezdetni a' történettanítást, ha már áttekintést szab ki? A' philosophiai vezéreszmék szolgáljanak alapul és felosztásul a' történetekben, ne pedig chronologia 's egyes népek. Tudományos rendszert kell már itt adni, mivel már akadémián vagyunk, de nein —15 éves gyermekeknek ám! A' chronologiai előadással csupa élettelen chronicát, a' néprajzival csupa egybefüggetlen szakadékokat fognánk tanítani? ez pedig minek? hiszen illyet már a' gymnasiumban tanultak növendékink, Büsch, Bredow, Hegevisch: becses antiquitások. —• 3.) Hogy' adhat a'mathesis'professora encyclopaediát? hisz' a' mathesisben egyik tétel a' másikból folyik. Igen, igen keveset lehetne hát az encyclopaediában kihagyni, a' nélkül, hogy a' következők csorbát ne szenvednének. — 4.) A' physicánál előre ismét műszavakat magyaráztatni ? Az alkalmazott mértan miért nem ide van csatolva: hiszen mechanika, 's más bebizonyítások e' nélkül el nem lehetnek. — 5 ) A' paedagogiae professornak legkülönösb dolga van. — Hol vette H. ur, hogy miután a' nevelésnek két fő ága, t. i. tudományos és erkölcsi van, ézen tanárnak is két pályakörének kell lenni, t. i. philologiának és neveléstannak. Aztán, mi az a' házi, polgári és állodalmi népnevelés? Philologia helyeit miért nem inkább anthropologiát tett annak szaktudományul ? De nézzük hátul a' philosophiai pályatervet. Van illyen kettő; egyik a' hit, másik a' jogtani szakra menendők' számára, mert szabadon választhat mind a' két fél, azt, mi neki nem leend szükséges, elmellozvén. Szeretné rec. tudni, miért ne volna szükséges az átalános és másoknak alapul szolgáló tanokat (a' latin és görög nyelvet 's neveléstant tán kivéve) mindenkinek egyenlőnhallgatni? És miért nem taníttatja H. ur a' leendő jogászoknak a' tapasztalati lélektant, philosophia'históriáját, philosophiai tanok'encyclopaediáját, magyar irodalom' történetét, hololt classicusokat magyaráztat velők; és viszont miért nem szab ki a' leendő theologusoknak természet-rajzot, alkalmazott mértant, históriai kútfő- és emléktant 'stb ? Szabad választásnak igenis baráti vagyunk, de nem 14—15 éves, éretlen (a' mi még hagyján volna, hanem) készületlen suhanczok' körében, kik itt még azt sem igen tudják, mellyik pályára lépendnek. Üdvtelen egy-egy darabot kikapni a' német egyetemekből, 'sazt ránk alkalmazni; holott pedig egyébben követni nem akarjuk ; mert a' mi főiskolai rendszerünk „szilárdabb és útbavezetőbb." Az erős táplálatú étek az erőst élteti, a' gyengét megöli. Rendezzük iskolánk' más készülettel, ne foldozzuk a' külföld' vörös posztójával; mert a' gyermek-tanoda a' kezébe adott kést maga ellen fordítandja. Még csak egyet kérdez rec. Ugyan rec. és történettanító collegái iránti bókból vagy más tekintetből osztotta-e ugy fel II. ur, pályatervében a' históriai tanulmányokat, hogy az illető tanár azokat téli félévben mind eltanítsa, nyáriban pedig pauzáljon vagy fürdőben mulasson ? Ezért hála és köszönet. Tisztelt collegák, ha Isten éltet bennünket, concurráljunk a' pesti főiskolábani tanárságért. Hiszen itt boldog élet lesz, csak félévig kell 1200 p. forintért dolgozni, igaz hogy télben meg kellene magunkat szorítani; mert el kellene geographiát, chronologiát, universalist, diplomalicát, numismaticát, sphragisticát végeznünk: de hagyján, nyárra szabadok lennénk. A' tanítványok, hogy' birnák meg: az az ő dolguk. Igy volnának a' physicus professorok is, csak hogy azok télen pihennének és bálozhatnának. De hogy' is lehetne a' természettani eszközöket, a' tél' hideg, nedves napjaiban használni ?.. Csőd , uraim! csőd minélelőbb! — hanem még előbb egy kis calculus tisztelt tervezőnknek! BJ Jogtani osztályban 3. C.J Hittaniban 4 oktató leend. A' jogphilosophiát honunkban ismeretlen tanulmánynak mondja H. ur. Ha egyik főiskolai vizsgálaton lett volna szerencséje ez előtt 5—6 évvel önt a' közönségnek szemlélhetni: bizony hallhatott volna a' philosophia jurisról. Hátul hittani pályaterv 3 is van. Még itt sem szabadulhatunk a' citátumoktól. Mit érdekel bennünket Eichstadt' 1816-iki pályaterve? A' könyv nélküle olcsóbb lehetett volna. Mi ön tervét akartuk csak látni. Az egész tervből láthatni, hogy az eddigi főiskolai rendszereknél semmi korszerűbb nincs benne, csak az, hogy korán szétereszti az ifjú növendékeket, mert 17 —18 évesek jogtant, • 8 —19 évesek pedig már hittant végeznek, és még aztán, hogy a' főiskolához egy neveléstani seminarium csatoltatik. Ezen porosz példány után „tervezői éles belátással"