Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-29 / 30. szám

ket: de a' hosszú imádság mellett megeszik az özvegyek' házát. A' külsőkből tehát itclni nem lehet, a' lelket pedig csak az Isten látja. Mind­azáltal, ha a' protestáns papoknak környülállásai­kat, egész életök' folyását illő figyelemmel kisér­jük: úgy tapasztaljuk, hogy, ha találkoznak is kö­zöttük rosz erkölcsű, kevély , hivatalukban hü­ségtelen, korhejy, kicsapongó, iszákos, háborgó életűek, a1 kik szennyei a' protestáns papságnak: de százszorta többen vágynák, tisztességes életű jó erkölcsüek, kik gyermekségüktől fogva a' tisz­tességes hasznos tudományokban gyakorolván el­méjüket , ez őket szelídekké, az igaz, szép és hasznos dolgok iránt hajlandókká teszi; az em­berek' javával társalkodván, azoknak intése 's példája a' jóra vezérli őket. Környülállásaiknál fogva is kevélyek, magokat elbízok nem lehetnek Vallások' tudománya, szertartásai úgy vágynák el­intézve, hogy azok a' tettetett kegyességre, a' lelkismeret elleni cselekedetekre, álnokságra nem kapalják őket. Az erkölcsi tudomány levén elmél­kedésük' fő tárgya, nem lehet hogy abból időről időre több több ne ragadjon reájok. A' protestáns papnak hivatala, házi bajai, gazdálkodása, gyer­mekei' nevelése , az iskolákra felvigyázat, az ekklézsia' dolgai , elég foglalatosságot adnak ; nem ér a' hiábavaló idővesztegetésre, furfangos­ságok' koholására. Törvény és felvigyázat alatt élnek, sok szem nézi cselekedeteiket; ha vala­melly helytelenséget követnek el, szabad hallga­tóiknak őket titkon, nyilván elöljáróiknál bevá­dolni. Pénze nincs, hogy biráit megvesztegesse, 's magának pártfogókat vásároljon ; és költséges luxust kövessen. Félelem, reménység, boszúál­lássali fenyegetés által, semmit sem nyerhet hall­gatóitól ; hanem csak a' szeretet, hűség és jóság által. Tudják azt jól a' protestáns papok, hogy egy két gazdag, kitetsző állapotban élő szájasok fellázíthatják ellenök a' tudatlan, könnyen félreve­zethető községet, mint a' Krisztus ellen a' zsi­dókat; vigyázóvá teszi ez őket arra, hogy legye­nek okosok mint a' kigyók, szelídek mint a' ga­lambok. Mind ezek megannyi segéd eszközök, megannyi korlátok, mellyek tartóztatják a' pro­testáns papot, hogy a' tisztességnek és jó erkölcs­nek útából ki ne térjen. Ezekből már hozzá lehet vetni, hogy erkölcsileg is mellyiknek lehet adni az elsőséget az ekklézsiában, a' papnak-e , vagy hallgatóinak ? Mig hát a' protestáns ekklézsiában a' papok, a' nép' tanítói, jóra intői, példa-adói lesznek; mig ők hallgatóikat a' tudományokban, a' tisztességes életben megelőzik; mig ők az ekklé­zsiák' javára, a1 vallás' feltartására másoknál töb­bet visznek véghez: addig lenézhetik ugyan őket a' világi gazdagok, hatalmasok; de az ekklézsiá­ban való elsőségtől meg nem foszthatják. Nem is hiszi azt a' protestáns vallású köznép, hogy a' vallást inkább szeretnék, annak virágzását szi­vesebben munkálódnák, 's az ő lelki testi boldog­ságukat hűségesebben igyekeznék előmozdítania* világiak, bármelJy kitetsző állapotban éljenek is, mint átaíában az ő papjaik. Annálfogva nem is kívánják azt, hogy azok úgy tartassanak, mint egy ö közűlök, és hogy egyházaik' kormányzá­sában, a' világiak elébbvalókká tétessenek pap­jaiknál; és nem tartanak ők úgy az ő papjaik' hierarchiájától, mint az urak' küriarchiájától — bár kérdezzük meg őket! Hogy a' protestánsok között az egyházi kor­mányzásban a' papok, és hallgatóik egyenlő részt vesznek, azt inkább helyben lehet hagyni, mintha ez csak a' papokra hagyatnék; nemcsak azért, a' mitll-ik Fridrik mondott, hogy ha Mózes, Áronra magára hagyja a'népet: Áron a' nép' kívánságára, arany borjút öntöget; mert erre csak azt lehet mondani, hogy, ha Áron arany borjút önt, Mózes meg boszúságában öszvetöri az erkölcsi törvények* tábláit: hanem azért, mert ez által is nyilváníta­tik a' papok és hallgatóik közt való atyafiságos öszveköttetés; mindazért, hogy igy az ekklézsiák megnyugtassanak a' felől, hogy a; papok hierar­chiát, a' világi urak küriarchiát nem igyekeznek felállítani; mind azért is, hogy igy a' tanácsko­zásokban, az ekklézsiák'javára, békességére egy­mást segítőleg munkálkodhassanak; és a' hol szükséges, a' morális erő, a' physikai által gyá­molítassék. Az mindazáltal, hogy ezen újabb idők­ben keletkezett vegyes kormányzásban, az elnök a' pappk közül választassék-e, vagy a' világiak közül? még mindeddig is vitatás alatt vagyon. Ha az ekklézsia, alkotására, czéljára nézve kü­lönböző társaság a' polgáritól; ha a' polgári tár­saság' tagjai, valamint az egy mesterséget követő társulatok, magok közül választanak, az őket kor­mányzók között elölülőket; igy a' vallásos társa­ságban vagy ekklézsiában, mellynek előkelő tag­jai, főbb munkásai a' papok; tudományukra, er­kölcsiségükre kitünőbbek, a' kikhez leginkább biznak az ekklézsia'tagjai, hogy mind lelki, mind testi jóllétökre, békességökre legszívesebben igye­keznek : illendő, hogy ezen szent társaságnak papi és világi vegyes kormányzói közt, a' papok be­csültessenek meg az által, hogy ő közülök válasz­tassanak elölülők, minden alsóbb és felsőbb egy­házi gyűlésekben, még pedig az ekklézsiák' kép­viselői a' presbyteriumok által, és ezzel is bizo­nyítsák meg az ekklézsia' minden rendű tagjai, hogy ők vallásuknak közelebbi szolgáit, annak feltartóit megbecsülik, és illő tiszteletben tartani kívánják. A" külső társaságban a' physikai, az ekklézsiában a' morális erőnek van elsősége. A' külső társaságban, mellynek tagjai a' papok is, a' méltóságos hivatalt viselők, a' nagy famíliából származottak, a' haza' javát másoknál inkább elő­mozdító gazdagok elébbvalók másoknál: de az anyaszentegyházban, mellyben kereszteltetésökkor úgy állíttattak be, mint keresztyének, mint a' Jé­zus' tudományának és parancsolatinak követői;

Next

/
Thumbnails
Contents