Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-22 / 29. szám

iránt mindjárta' második ülésben szó még nem le-jtestans egyház' igazgató testületének Iegczélszehet, 5

s czélzott jelentésük' tudatára csak úgy jut-jmbb a' IX-ik cánon' 9-ik czikkelyének elején kihatunk el, ha őket a' legelső tétel' ezen szavaival : „De omnibus quae in Consistorio proponentur — etc. — protocollum bene ordinatum concinnabit", viszonyítjuk. A' törvényben egyik fő kellék a' világosság, hogy ez által az önkényes, 's közintézkedéseknél épen nem hasznos többféle magyarázatok gyérítessenek. Azért a' csak most érintett czélszerű rendeleteket kellő szabatossággal, lehető értelemcsavarásokat hárítólag föltenni kívánatos , annyival inkább, mert némelly egyházmegyék e' törvényczikket útmutatásul használván, általa már félrevezettettek. Ugyanis tapasztalati dolog az, hogy bizonyos helyeken a prior sessio-t előbbi gyűlés' értelmében vévén a' következő tételbeni rendelettől indíttatva, csak az előbbi gyűlés' végzeményeinek foganatosítása után szoktak kérdést tenni, az ülések' jegyzökönyveinek pedig a' közvetlenül.következő ülésekbeni fölolvasása, mit a' budai zsinat „prolocolla prioris sessionis releget rendeletével szándéklott, és a' mit még a' jegyzőkönyvek' nyilvános hitelesítése is mulhatlanul szükségesít, mellőz. E'rendelet annyira kivánalomszerü, hogy ezt egyházmegyéinknek határzataik'kifogásnélküli érvényessége végett érdekükben áll zsinatig is kebelükben sükerítcni. Ellene azonban nehézségül azt hozhatják föl, hogy ez nálunk kivihetetlen , mert egyházmegyéink délután is késő estig tirtván üléseiket, a'hosszas tanácskozás mialt testileg lelkileg elfáradt jegyzőnek — minthogy több egyházmegyében jobbára csak egy van — csupa lehellenség olly sok határzatot írásba foglalni. E' nehézség igaz, de a' hol kész akarat van, elhárításán könnyen segíthetni. Ugyanis, ha megyénként két jegyző fog választatni, 's az ülések reggeli 8 vagy 9 órától kezdve csak délutáni 2 vagy 3 óráig tartatnak: akkor a' tárgyhalmaz kisebb, az idő pedig több leendvén, a'jegyzők munkálataikat elvégezhetendik , — a' tanáosbirák pedig választmányképen összeülvén a' gyülekezeti számadások' vizsgálatával foglalkozzanak, észrevételeiket a' közgyűlés' színe előtt az átnézettek felől előterjesztendők. A' házassági perek'' elintézése tekintetéből külön egyházi törvényszék' fölállítását rendelő 1 i, 12, 13 's 14-ik cánont kihagyandóknak tartom; mert valamint a' házassági szövetség , habár ermondott békebirósági szereppel megelégedni, 's abban az esetben, ha a'békebirák u.m. azegyenellenkedö felek1

lelkészei' engesztelő szavainak, majd az illető egyházmegye1

's egyházkerület' részéről kinevezendő egyedek' egyeztetéseinek kívánt sükere nem leendne : a' további intézkedés a' már nagyon világivá lett ügyben tartozzék, mint jelenleg, az ország' polgári törvényszékeire.*) A' XV-ik canon egyházkerületi conventeW tartását rendeli, de csak különös fontosságú és rendkívüli ügyekben, miből azt következtethetni, hogy illy összegyűlésre nincs minden évben szükség, 's ezért kívánták törvényhozóink tőle a'XI-ik cánonban megkülönböztetni az egyházkerületi consistoriumot, melly, mint a' körét jelelő alapvonalokat tartalmazó XVII-ik cánonból kihozhatni, egy esztendőről sem maradhat el. — E' rendelet, keletkezése óta maiglan, nevezetes ellenmondásra talált főleg azért, hogy általa csak a' gyülekezetek' költségei szaporitatnak, mivel a' számos tagokból álló kerületi gyűlés is intézkedhetik azokban a' tárgyakban, mellyekre a' fölvett cánon figyelmeztet; holott ha meggondolnék, miszerint alig van év, mellyben kerületenként legalább egyszer rendkívüli gyűlés nem hirdettetnék : ellenvetésünk jóformán alaptalannak, aggságunk helytelennek tűnnék föl; mert avagy nem olly sürgetős, halasztást nem ismerő dolgok nyujtanak-e erre alkalmat , millyenekről éppen az idézett budai végzeménv szól, vagy talán a' mostani rendkívüli gyűlések semmi költségbe sem kerülnek? Felelnem minden érdeklettek előtt ismeretes tárgyban szükségtelen. Magánynézetem szerint a' kerületi conventet, hatáskörének ollymódoni nagyobbításával, hogy minden közigazgatási dolgok elébe tartozóknak nyilvánítatnának, egyházkerületi közgyűléssé alakítatni óhajtanám, melly e' szerint évenként bizonyos időben mindig összeülne. Mellette ezenkívül a' XVl-ik cánonban czélzott egyházkerületi consistorium is felsőbb törvényszéki alakban megmaradhatna. Igy az egyházkormányhoz fölterjesztetni szokott tárgyak különbözőségük szerint kétfelé osztatván, az igazgatás némi rendszerességet nyerendne. Egy van még, mit a' XV-d. cánonra meg,. . . • - J

, °- , . jjegyezni akarok, t. i. miután ebben a' k.convent' kolcsi elem teszi is alapjat, nem egyházi dolog, J

f . . . JJ," ugy az e' körüli kérdéseknek eldöntése is nem tartozhatok szükségképen egyházi törvényszékre. Hogy papi összeesketés és áldás által erősítetik meg minden keletkező házassági viszony: az mitsem bizonyít a' házassági ügyekbeni egyházi rendelkezés" szükségességére, mert az érintett megerősítés nem evangeliomi, hanem polgárzati rendeleten alapul, 's épen ezen nevezetes körülménynél fogvást ez az összeköttetés polgári egyezkedés színét viseli magán. Véleményem szerint a' proszemelyzetét tevő tagokul a' püspök, főgondár, két jegyző , egyházmegyei felügyelők 's espere*) A' ki a' fölebb emiitett budai cánonokban szándéklott egyházi törvényszék' részünkrőli nélkülözhetését több okokkal támogatva szeretné látni, eleget olvashatand Pélerfinek a' Prot. egyh. 's isk. lap' jelen évi 6-d számában e' tárgyra vonatkozólag közlött figyelemre méltó értekezésében, K.