Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-01 / 26. szám

demesnek elmellőztctése miatt, soká kell vára­koznia. De hiszen előre volt bocsátva, hogy csak érdemesek szenteltessenek fel; és bár nem va­gyunk is egyforma lelki ajándékokkal felruházva: mégis a' kölcsönös szeretet azt parancsolja, hogy ezen esetet is — már csalta'viszonosság' elvéből jS — nyugodtan hordozzuk el, annyival inkább, mert sokkal többször megtörténhetnék, hogy e' törvénynek nem lételében a' rokon nélküli 'stb. 'stb. legjelesebb káplán is elmellőztetnék, 'snem ritkán az iskolában egykor volt syntaxista tanítvá­nyát látná maga elébe emelkedni az egykor volt primanus nevelő. — A' kisebb jót a' nagyobbért fel kell áldozni!! - -A' mi pedig a' hasznot illeti: ugy gondolom, hogy a' mondottakból eléggé nyilvánvaló ama' töméntelen haszon, mellyet egy illy törvény árasz­tana reánk. Ugyanis: 1) A' kérdésben levő törvényre — Eris' almája — nem leend többé szükség, mert sokkal ritkában fog előfordulni, hogy épen a' legöregebb káplán legyen a' meg­ürült gyülekezetben, minthogy azért azt életbe kellene léptetni. 2) Papihivatalra sokkal többen és sokkal jobban fogják magokat képezni, mi­nekutána nem leend okuk az elmellőztetéstől ret­tegni , míg most még csak elegendő káplánok sin­csenek — legalább most nincs elegendő a' mi kerü­letünkben — mellynek egyik oka bizonnyal az, hogy közelebbrül érdeklett pártfogó, és a' mél­tatlan elmellőztetést akadályoztató törvény nélkül levén, inkább más hivatalt, 's bővebben jutal­mazó1 , több évekig tartó nevelői pályát választ­nak, mintsem semmi, vagy legfeljebb csizmá­ra is alig elegendő kápláni fizetésért évekig, még e' mellett is, bizonytalanul epesszék magukat. — És engedjen meg t. Kiss S. ur, ha itt kény­telen vagyok megemlíteni, hogy Kegyednek má­sodik válasza, mellyet leginkább győzőnek vélt, a'jelen esetre alkalmaztatva, épen nem győző; azt Kegyeddel szép — de testi szükséget nem látó szép lelke mondatta: és igy, mig egy fe­lől az erény benne érdeme szerint melegen dicsérte­tik, másfelől a' testi szükség, igen hidegen, érintetlenül hagyatik; pedig, meg kell vallanunk, ez amannak billentyűje. Ugyanis bár igaz az , hogy: „ipsa sibi virtus pulcherrima merces," úgy annyira, hogy méltán illethetnők alacsony lelküség' bélyegével, ki más érdeknek alárendelni nem pirulna: de Kegyed mégis tülcsigázza a'dol­got, minthogy mi nemcsak szellemiek, hanem tes­tiek is vagyunk, 's nemcsak szellemünk', hanem testi szükségeink'kielégítéséről is kell gondoskod­nunk. Tekintsük káplánaink'egy igen nagy részét, azokat t. i. kik már 5 — 7. 'stb év óta semmi, vagy legfeljebb 40—50 forintért káplánkodnak, őszszel, télen, tavaszszal gázolják a' nagy sárt igen sokszor fűtetlen szobát találnak; télen nyáron ugyanazon egy vékony ruhában járnak; ha érde­mesebb házaknál megjelennek öltözetük miatt ma­gukat nem egyszer elmellőzve 's leverten érezik; felszenteltetésük' alkalmával nehezen szerzett, most már megszakadozott palástjukat újjal pótolni nem tudják, 'stb. 'stb.; tekintsük mondom e' körül­ményt, melly hogy nincsen nagyítva, hogy még sokkal többet lehetne elősorolni , mindnyájan jól tudjuk, 's kézzel fogható lesz előttünk, hogy miért kénytelen olly gyakran minden varázs di­csőségével háttérbe szorulni az olly igen méltán magasztalt boldog öntudat; és mint történhetik meg, hogy sokszor nemcsak testi és lelki tekin­tetben elhanyagoljuk művelődésünket: sőt inkább maga a' nagyra emelkedhető lélek is szárnyszeget­len, számtalanszor többé felemelhetetlenüi, zuhan a' földre. Az öntudat' ösztöne tehát elég ugyan a' becsületes embernek arra, hogy munkás, szor­galmas, becsületes, 's maga kedveitető légyen: de nem „magúban"; kell mellette valaminek len­ni, melly azt érdeméhez méltó helyén fentarthatni elég erős legyen, és ez a' „valami" más nem lehet, mint azon körülmény , ha a'káplán illőleg jutalmaztatik; de ismét azt ne engedjük, hogy e'jutalom, mint csalóka fény, vágtasson előtte, 's a' megcsalatott pedig puszta árnyékot kapkod­va, talán a' 32-dik—35-dik évet is meghalad­va , az „öntudat' boldog érzetéért" káplánkodjék. De engedelmet e" hosszú kitéréséért! — 3) A' káplánok szorgalomra , erkölcsös és vallásos élet' gyakorlatára, kétszeresen buzdíttatnak; mert által fogják látni, hogy a' papnélküli gyülekezet csak. ezen esetben nem fogja elmellőzni a'legidősb káplánt. 4) A1 mostani átalános panasz pedig, hogy t. i rokonra, 's holmi kinézésekre tekintet van, önmagától elenyész, 'stb. Azon meggyőződéssel zárom bé soraimat, hogy bár káplán irta azokat, méltányoltatni fog­nak, 's lehető hiányaiért személyem ellen kifaka­dások nem tételnek; sőt inkább a' hő keblű ba­rátok — mint a' millyennek van szerencsém is­merni tiszt. Kiss Sámuel urat — nézetimnek fona­lát felfogva, a* rendes papok' nyugalmának meg­szerzésére törekedésük mellett, annyival inkább kötelességüknek ismerendik a' káplánok' árva sor­sát is orvosolni, minthogy e' kellő szoros kap­csolatban vagyon egymással. Hering János, k. hőgyészisegéd-lelkész. Iflásik válasz 9 az ,igen'-nel és .Ticm'iitcl irt egy líis válaszra. Az ígéret szép szó . ha megadják, úgy jó. Közmondás. A'prot. egyh. és isk. lap' f. é. 19-ik számában t. cz. Kiss Sámuel urnák válaszát olvasám, kopott ruhában, még kopoltabb csizmában; vékony j mellyben a1 káplánok és főnökeik 's egyházaik öltözetükben nem egyszer testestől lelkestől dideregj közti viszony' tárgyában irt czikkére n. t. Török ve jőnek haza a' második harmadik faluból; otthon Pál ur által tett négy ellenvetést akarja meg-

Next

/
Thumbnails
Contents