Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-01 / 26. szám

tisztviselők vágynák mindkét rendből; az igazi presbyterianusoknál pedig nincsenek: hanem azért sem illik, mert ezeknél az ordinatus presbyterek vagy papok „et vi muneris in omnibus praesides agunt in caetu ecclesiastico"; a' budai zsinat pedig ebből a' megkülönböztetésből a' papi rendet degradálta. A' 3-dik cánonban mindkét zsinat kifejezi, hogy az egyházi igazgatás' nevezetesb pontjaiban egyformaságot kivánnak tartani. Vajha ezen egységre törekvést a' keresztyénség' lelke minél többre érlelné! II. Rész. Az egyes ekklézsiákról és ezeknek presbyteriumairól. A' 4-dik cánon *) tele határozatlansággal: elől említetnek ugyan a' helybeli presbyterium' tagjai között a' patronusok. 's azután a' helybeli papok: de ki legyen elnöie, nem mondatik; hol gyűljön egybe, hol álljon jegyzőkönyve, ki legyen jegyzője? mindezekről a'többi czikkelyekben sincsen emlékezet. Ha a "patrónus nevezetet jure canonico vették: akkor „jus patronatus alia jura non complectitur, quam intuitu fundationis eeelesiae competentia'' (G. L. Böhmer. L. III. sect. IV. t. 11. §. 538.) És ismét: „Jus patronatus etiam perrusticum et sicquoqueperaliumplebejum acquiripotest" ezt is meg kell engedni jure canonico/' Ebből tehát kihúzni az elnökség' jogát éppen nem lehet. — Az amsterdami consul is csak egyik presbyter 's az 158G-ban tartatott hollandiai nemzeti zsinat' 34-dik czikke éppen másként hangzik: ,.In omni ecclesia erit senatus ecclesiasticus constans ex V. D. Ministris , et senioribus, Minister verbi praesidebit, et actionem diriget'1

'; 's a' dodrechti nagy zsinatban is, hol pedig a' hollandiai hatalmas rendekből is jelen voltak, Bogerman a' leovardiai pap elnökösködött. Ha pedig a' patrónus nevezet csak földesurat jelent, mint az erdélyi egész törvényhozásban : úgy ki légyen elnök, hol több birtokosok vágynák , sőt mindenik választás nélkül lehet-e csak tagja is a' presbyteriumnak, merőben határozatlan maradott. Nem ok nélkül hitte a' papság, hogy ezen homályos szerkezet a' helybeli papot intézte degradálni az elnökségből, mellyet Can. 4. ,,Singula Ecclesia, cujuslibet loci, habét jus et obligationem se ipsam secunáum canones ecclesiasticos per suum presbyterium locale regendi, quod constat ex Patronis eeelesiae ejusdem Religionis, exV. D. Minislro, necnonCuratoribus et senioribus, qui curatores et seniores, módis hactenus consvetis , eligentur et adjurabuntur. Patronorum autem erit, in Ecclesias, quarum nutritii quidem, sed simul etiam membra sunt, nullum exercere dominatum, sed eam consilio» et quavis alia ratione juvare (regere) et protegere; in majoribus porro Ecclesiis , etiam Pröfessores majorum scholarum ad Presbyterium locale eligi possunt.'' pedig a' sz. németi zsinat' 99-ik cánona tisztán neki ád;

minden protestáns theologusaink' egyező értelmök szerint is. Kik közül szabadjon felhozni Zepper-nek szavait, kinek neve és munkája a' 85-ik cánonban mint auctoritas idéztetik is a' 442. lapon: „Praeses Presbyteriorum Eeelesiae Pastor y

vei primarius Minister erit"; 's ugyan ezen elnöki kötelesség feljebb a' 389-dik lapon bővebben is előadatik. Ezen 4-ik cánon' szerkezetébe varians lectio is csúszott vala a' tiszántúli superintendentia' levéltárabeli példányba, 's még pedig a' juvare helyett regere. Méltó aggodalomra és ellenmondásokra is adván alkalmat ezen felfedezés, a'pesti gener. conventben 1821-ben összevettetve egy eredeti példánynyal, megjobbítatott, és a' regere helyett juvare tétetett; de a' jó kézirat helyett kicsoda lopta be a' levéltárba ezen meghamisított példányt, ennek végére járni nem lehetett. A' 6 dik cánon éppen ezen helybeli presbyterium' kötelességeit és jogait számlálja elő, 's itt ezen cánonnak csak is a' 8-ik és 9-ik szám alatti czikkei kivánnak különös figyelmeztetést *) egybekötve a' 9-dik cánon' 13-ik száma alatti e' tárgyat illető bővebb fejtegetésekkel. Eredeti és szép joga a' protestáns egyháznak a' maga papjait választhatni: de szomorú dolog, hogy ezen választás' gyakorlatában, 's ezt illető törvényeinkben is eleitől fogva határozatlanság — ezer zavarok' szülő anyja — uralkodott. Nem tudá elhárítni a' budai zsinat is e' bajt, mint e' czikkekben előforduló határozatlan kifejezések : „módis hactenus consvetis, ex antiqua consveludinc servato eeelesiae cujusvis antiquo canone'' 'sa't. eléggé tanúsítják. Erdélyi reform, egyházunk tette közelebbről azon javítást, hogy egyházi elöljárók jelennek meg minden pap-választáson , 's a' rendetlenségek' lehető ellávoztatásával magok előtt vitetik azt véghez. Gyökeres orvosláshoz azonban itt sem nyúltak, melly minden kétségen kivül abban állana, hogy az egyes ekklézsiákon kezdve fel a' legfelsőbb egyházi kormányig, egy értelmes és megnyugtató képviselet organizáltassék. Az ugyanis a' közönséges betegség, hogy az ekklézsiák' kormányzását vagy igen kevesen tartják kezökön, 's a' gyámság alól kinőtt ekklézsiák minden előjövő alkalommal kitörnek és háborognak; vagy egész gyülekezeteknek minden tagjai befolynak a' nevezetesebb dolgokba, mint a'papválasztásba is, 's ekkor az értetlen tömeg — 8. „Jus Ministrum et vocandi et dimittendi Eeelesiae competití sed cum consensu superiorum ea ratione exercendum, ut in majoribus Ecclesiis, in quibus hucdum etiam in usu fűit, non ab omnibus patribus-familias, sed tantum ab, illis Eeelesiae repraesentantibus, quibus id, ex antiqua consvetudine commissum est, módis hactenus consvetis vota colligantur." 9 „Vocatio et dimissio Ludi Magistrorum cum prae» scitu superiorum exercenda."