Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-06-17 / 24. szám

mektől is annyi idő alatti munkásságot kiván mint a' legnagyobbtól; Brigham másképen beszél 's kétségkívül a' józan okosság is. Sok okunk van kérdeni végre: vájjon a'debreczeni népiskolák' tervébe fölvett tanítmányokkal mit lehet csinálni négy évek alatt ? képes-e egy 10 éves gyermek a' törteknek, hármas és társaság-szabályoknak (mellyek' előadására egyetlen egy évecske van szabva) mestere lenni ? Uraim! az időnek és észnek parancsolni nem lehet; 10 éves gyermek, akarmennyit okoskodjunk, csak 10 éves gyermek. bj Polgári iskola. Közelebbi levelemben fölfejtettem előtted, barátom, hogy Debreczen a' nép- és polgári iskolák' egymáshozi viszonyát nem tekintette megállható szempontból; minek következése lett, hogy polgári iskolái is átalában véve amannak jellemével birnak; csupán az 5-ik polgári osztályon látszik némi polgári szin. A' leglényegesebb realismerelek vagy merőben hiányzanak , mint pl. a' vegytan, vagy csak futólagosan érintetnek mint a' természettan. Innen azok nemhogy a' polgári iskolák' czélját elérnék, de nevezetökre sem érdemesek. cj Gymnasiumok. Nehézkedéseink' nagyobb részét le kell raknunk a' gymnasiumok' küszöbénél , mellyeknek szerkezetéből mesteribb kéz tűnik ki; noha itt sem tagadhatók a' fogyatkozások. Bár vegyük a' dolgot aprajára. 1) Vallás. Nagy hiba, hogy a' gymnasialis osztályok merőben a' vallás' történeteivel vágynák elöntve, mivel a'korábban szerzett vallásos ismeretek bizonyosan nem kielégítők, annyival is inkább nem, mivel Debreczen' terve szerint a' nem papságra menendők, diák korukban is csak egyház-történetet köteleztetnek hallgatni két hónapig. 10 éves korunkig — mikor e' szerkezet szerint a' tulajdonképi vallás-tanítás bevégződik, nem fejlődhetünk eléggé ki vallásunk' felséges igazságait fölfoghatni: szükség lesz vala tehát a' vallást ollyszerüleg tárgyalni a' gymnasiumokban, mint ezt Niemeyer'classicus kézikönyvében találjuk. Meg kell vallanunk, mi e' dologban nagyon megbotránkoztunk, meg különösen azon , hogy a' 4-dik osztálybelieknek egy egész év alatt nincs órájuk a' vallásból épen akkor, midőn év' végével confirmáltatnak! Aztán ki látott valaha olly iskolát, mellynek növendékei a' Bibliát sohasem látják? Lassan siess, tovább jutsz! 2J Természethistória. A' természet' három országainak egyenkénti tárgyaltatását itt már helyeseljük; de nem azt, hogy a' 2-ik osztály ugyanazon évben végzi az állattani rendszert és természettant. Ez utolsót a' 4-ik osztályon elkezdve hasonló részletességgel kell vala előadni. 3) Nyelvtan: a) a' magyar nyelv méltányosabb bánást igényel, b) A' latin és német nyelv mellé a' negyedik osztályon kezdve föl kell vala még venni legalább a' francziát. cj A5

görögöt nagyobb kiterjedésben tanítani, dj A' zsidó nyelv' elemeibe két év alatt vezetni be a' leendő papokat. 4) Geographia. E' tárgy jól bevégeztethetik vala két év alatt; harmadikban a' mathematika és physika geographia, negyedikben az ó geographia öszvehasonlítólag az újjal. így az 5-ik és 6-ik évben hely jut vala a' nélkülözhetetlen romai és görög archaeologiára is, mellyet az alkalom szerinti magyarázat, akárki mit beszél, soha be nem tölt. 5) Számtati: methodikailag ugyan, de egyenetlenül van elrendelve, pl. egy év alatt végeztetnek el a' tizedes törtek, "s csak annyi jut az aequatiók' és trigonometria' tanítására is! — Egyebeket mellőzve kiemeljük még: 6) A' történettant, és kérdjük: avagy a' magyarok' történetei nem megérdemlik vala-e, hogy egy rövid évnél több halároztassék tanítatásukra ? 's miután az emberi történeteknek ó és közép korszakai külön is tárgyaltatva vágynák: miért maradott el épen az új história ? vagy tán azért, hogy midőn a' gyermek Görögország és Roma' történeteiben mindenütt hon vagyon, a' maga korát ne ismerje ? 's végre miért nem tanítatik a' debreczeni főiskolában muzsika is? Az akadémiai tanítmányokra nézve semmi ollyas tudatni valóm nem lévén , ez ullal Istennek ajánlakj Siikösd. Vegyes közlemények. l'eniploiii-szcntelési ünnepély Szenlistvánon. Máj. 21-ik napján, a'veszprémi egyházmegyébe kebelezett szent-istváni gyülekezet' (Fanum sancti Stephani) 4—5 éven át kitartó buzgóság's fáradalmak közt egészen újdonan épült's szépművészetiig elkészült egyháza szenteltetett föl. Két szónok az egyházban, kettő pedig kön, nyujták esdő karjaikataz ég'kegyes malasztiért e'szent házra. Márton Gábor esperes, igen becsületes népszerű beszédében alapigéül tűzte Ján. 4: 24. „Az Isten lélek, és a' kik imádják, szükség,hogy lélekben és igazságban imádják/' Beszéde' folytában élethűen adta elő, a' protestantismus' elveiből fejtve, templomaink' egyszerűségét. Ez egyszerűséggel van rokon kapcsolatban a' vallás- és erkölcstan' tisztasága. Az ujoncz lelkészeknek leczke nyújtatott, miszerint saját új fogalmaikat más' nyakára ne erőszakolják. Tanításaink' első czéJja az erkölcstan. Hitczikkek' bonczolása, vitatkozások nem e' szószékre valók; lám! a'zsidó mindig disputált, másokat Ábrahám' kebeléből kiperelni vágyott: azonban maga maradt ki a'Messiás' országából. Végre a' szónok gr. Zichy földesurasági családra halmozott encomiumot, ez egyház'készítésében nyújtott teljes mértékbeni segélyeért, anynyival inkább, mivel e' szélesen terjedett család' jószágaiban, a' reformatio óta, templomaink 's parochiáink sohol el nem vetettek. — Második szónok Vecsei Gábor, egyházmegyei jegyző, I Mós. 28: 17-dik versét: „Melly rettenetes ez hely! — — mennyeknek kapuja," vette beszéde' fonalául. Szónoklatának e' két tevőrészei voltak: a) Mi-48