Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-01-14 / 2. szám
hol annyi az aratandó gabona 's eddigelé olly kevés az arató ! Álljanak itt e' füzet' 66. lapjáról a' következő szavak: „Valóban int az idő, 's ha valakit, tehát minket szólít fel a' munkásságra. A' népnevelés1 hiányossági, iskoláink', templomaink' ügye , saját érdekünk, hivatalbeli köreinkben szerzett tapasztalásink, az unió'szent ügye, annak okai, akadályai 's lehető eszközöltetésének módja , milly erős és méltányos serkentést szolgáltatnak nékünk az irodalomra I) a r u. legyes jkozleniények. Halálozások. Vág-zjhelyi ev. gyülekezetnek il éven át buzgó iskolatanítója Oobrotkn János, dec. 11-én, élete'35-ik esztendejében ideglázban kimúlt- Halálát kesergik neje, öt apró lánykái, testvérei és baráti. Engedjétek itt kifejezni bánatunkat és aggodalmunkat; bánatunkat a'jó tanító' kora halála, — aggalmunkat özvegye, árvái 's az árva gyülekezet felett. Mert nem tudjuk lesz-e helyébe olly kedves emberbarát, olly ügyes oktató, az édes hon' kivánatának olly készséggel és örömmel engedő, ajk-rokoni'kitörő hevét olly szép tapintattal mérséklő. — — 1842-ben dec. 22-dik napján nyugodott el hosszas betegsége után halálos álmába tiszt, tudós Dubovay Samuét bödögei evang. lelkész ur. Földi része felett, melly 24-kéntakarítatott el, igen népszerű beszédét mondá el t. Beliczay János vanyolai ev. lelkész ur, akarván az elhunytat mint jó papot, jó lélekpásztort, jó családatyát az élők közt emlékezetessé tenni. Ezt a' szónok-helyen követte ama' derék verselő és szónok nagytiszt. Szakonyi Mátyás tamási evang. lelkész urnák valóban jeles és tudománynyal teljes búcsúztatója. — Az elhunyt lelkész urat hivatalában nagyobb fija, t. t. Dubovay János ur követendi, ki most 23 éves. Ez a' dunántúli panaszosoknak aligha elegendő vigasztalás, — ha csak azt nem tudják, hogy az ifjú lelkész ur' öreg atyjának lehet egyiknek köszönni ama' halhatatlan férfiúnak, érdemkoszorús Á7s János superintendens és k. tanácsosnak tudományos életét. Szabó. M. ref. lelkész. Felelet a* m y s t a iránti kérdésre. — E' lapok' tavali 37-dik számában kérdés tétetik a' „mysta ecclesiae" név' értelme felöl. Több rendbeli eredeti adatok feküsznek előttem magyar protestáns egyházunk' XVII-dik század' elejéni állapotát érdeklők, mellyekbena' „mysta és mystes ecclesiae" czímek fölváltva használtatnak puszta synonymokként a' gyakoribb minister, pastor, később verbí divini minister, praedicator 'stb. nevekkel. Mint emezek, ugy mysta is jegyzi tehát átalán a' papi szent hivatal' avatottját, de vonatkozva különösen a' sakramentomi titkok' kezelésére , — miként praedicator a' szent szónoklatra és pastor a' lelkipászíorkodásra. — Ujabb időkben a' papi titokteljes szentség' papuraság' 'stb. árnyéklatát viselőczimek , mint mysta, mystes, antistes, parochus, praesul ecclesiae 'stb. a' mondott fogalmaknak nem kedvező protestantismus' világa előtt mindinkább háttérbe vonulnak, ugy hogy nem lehet csodálni, ha már ma némellyel; talányokká lőnek előttünk. Egyébiránt mysta csupán latin rámára vont végzeténél fogva különbözik mystes-től — mint idióta ettől löiuryg, monarcha ettől iiovctox>is, poéta ettől 'stb. Mystes pedig Molnár Albertünknek a' kérdéses századbóli latin-magyar szótára szerint is (Hannovia 1611. 8r.) ezt teszi: Fölszentölt, Pap. (lap 337.) Csalatkoznék, ki itt olly forma különbséget keresne, millyen van némelly vidékeinken a'mai exmissusok ós ordinatusok között. — M. Szigeten, dec. 26-kán 1842. Széles Endre, ref. pap és theol. professor. Hetényi János úrról. Lapunk' millt évi folyama' 38-ik számában , tudós hazánkfia Hetényi János úrról szóló czikk' közlése után, levelet vettünk a'fentisztelt II. úrtól, mellyben jelenti, mikép eme szózat benne kedvetlen érzést idézett elő és megütközést azon , hogy barátság'utján tudva az ő helyzetét, foglalatosságit 's czéljait, eme tán jó szívből eredeti, de reá nézve áldástalan óhajtatot már keletkeztében, szerkesztői jegyzettel elfojtani elmulasztottuk; levelet, mellyben nyilvánítja kivánatát, hogy e' szó pusztában hangozzék el, —mit adandó alkalommal eszközleni is, reánkbizta. Mulasztásunknak szolgáljon mentségeül, hogy azon tudatot, mellyet baráti viszonyok'utján szerzettünk, közleni mint szerkesztők nem véljük áta-Iában szabadosnak Most felszólító úr áltat, erre feljogosítva, kijelentjük, hogy ismerve H. úr' helyzetét, kényelmes magánvát az eszményihez közeljáró szabadságát, hivatal' terheitől ment függetlenségét, állapotjával megelégedését, rangkórság' hagymázától mentességét, philosophusi életmódját, nagyszerű munkálkodási terveit , a' magyar irodalom' öregbítésére irányzott foglalkozásait, — Reá nézve , minden változást, melly arany szabadságát szűkítené 's terveit megmásolni kényszerítené, csak nehéz áldozatnak , csak czéljaitóli elesésnek tekintünk 's annálfogva őt jelen állásában 's munkakörében, békén hagyatni óhajtjuk. Törők. Czáfolat Wittelien TV. E. evang, lelkész urunk e' lapok' m. e. 3? sz. a. közlésére. Wittchen M. E. krompachi ev. lelkész ur a' m.e. julius' 20-án e'lapok 32. sz. a' szomól/ioki ev. ekklézsia' állapotjáról irt czikkében azt mondja: „hogy a1 szomolnoki ev. ekklézsia' körében, melly 27. évvel ez előtt, közel 600 lelket számított, 's jelenleg 300-ból áll, a'római vallásra áttérések minden esztendőben napi renden vannak, ezt kizárólag a5 homályos 's csonka vallásbani oktatásnak tulajdonítván; — továbbá közli, hogy a' szomolnoki ev. egyházbeliek, az egyházi személyek'fizetésére köteleztetnek, — és utólag, hogy a' tisztelt ev. község' körében , egyenetlenkedési