Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-05-13 / 19. szám

2 23 a' szánakozásra és gyámolításra legérdemesebbek közzűl, e' megyében is a' legnagyobb részvétre indította paptársait, és másokat. Minek következésében, vele egy hazafi gyermekkori esmerőse, Karczagon időközi, madarasi elválasztott pap, t. II elme ez i József, másokat megelőzve mostani szolgálatja' helyén, lelkes felszólítással aláírási ívet indított el a' segedelmezésre, a' megye' több helyeire is elkerülendőt -mi ha az irgalmasság' olly szép gyümölcseit termendi meg mindenütt, mint elindulási heiyén 5 valóban tetemes segedelmet fog nyerni a' szerencsétlen. A1

tudósításban említtetik elnök Illésy János urnák másik indítványa is, ez: „az iskolák' jobbra állíthatása' tekintetéből osztassék fel egyházmegyénk iskolai felügyelőségekre."— Azt tartom, a' tudósításnak a5

legkisebb részletig hívnek kell lenni, és nem — gondolomra készülnie Tudtomra illyen indítvány nem forgott fenn, hanem ez gyűlés után egynehányunk közt csak magány beszélgetésnek volt tárgya — és így csak készület a' lehető indítványra. Végül tudósító urak jó szívok sugalta szíves kívánságaik után az erőtlenkedő ülnökök iránt —a' 19. april M. Túrra halároztatott öszszegyülés' helyére nézve aggodalmasok láttatnak lenni, a' pap lakon lesz-e vagy a' város' házánál? En részemről óhajtanám, bár minden egyházi megyékben olly költség nélküli, szíves és nagyszerű alkalmazással tartathatnának az egyházmegyei gyűlések, mint nálunk , akár tehetős városaink1

tanács-házában, akár vallásos buzgóságú urainktól szíves barátsággal oda ajánlott teremeikben. Bizony ennek csak örülni lehet, miután a' nyilvánosság'felderültével népesebb gyűléseinket többnyire még mostanában készült szűk paplakjaink is be nem fogadhatnák. — Legközelebb köszönetet érdemel a1

turkevi nemes közönség, papjait sok gondtól, *s alkalmatlanságtól megmentő szíves fogadásaért 's alkalmazása ért! Daróczi Mihály. ?í) "llsselmsíg a' Heves- b*. kmasitgf egyB&á&megyei gyűlés ezikkre. Egy éve épen, mióta a'szellemi nyilvánosság élet' ütere, a' magyar prot egyházi egyetemes testület' kisebb és nagyobb tagjaiban lüktetni kezd; 's egészséges lüktetéseiről — mint javulása1

jelenségeiről — derék és épműszere, az Egyházi lap' útján a' t. cz. közönséget időről időre értesíti. De hogy ennyi idő-köz alatt is a' Heves- n. kunsági egyházmegye'életmozgalmairól e' lapok' láthatárán két rövidke czikknél nem tűnhetett fel több; az nem annyira, a' nevezett egyh. megye' egyénei' értelmi parányiságának — mert hiszen mellyik egyházmegye dicsekhetik olly sok kitűnő értelmi notabilitással egy rakáson, mint az érdeklett megyének kivált n. kunsági vidéke? — mint inkább annak, tulajdonítható: miszerint egy a' czimzett e. megye' egén kelekezett viharos felleg, még a' tetszés"s emelkedhetési vágy több szükkebleket visszarezzentett a' tövis- és röglepte pályán szedhető vértanúi koronától. — Üdv és forró hála tehát az anyasz. ház' láthatlan dicső fejének, hogy szebb kort deríte e. megyénk' jelenje fölé! Üdv és köszönet! a' derék egyházi hét férfiaknak, kik ott, a' hol semmi sincs, rémalakot meg hétszer fűtött kemenczét nem látva és nem rettegve, nyilt homlokkal 's férfias elszánással merészkedtek beugratni a' nyilvánosság' fényvára előtt állott erős sánezok' sorompóin, hívatlanul is. Hitvaílanul igen is; mert a1

gyűlés' helyét 's idejét tudató esperesi körlevélben a' megyebeli közpapság' átalános meghivatásáról még eddig — bár alulirt még a' múlt évi februárban sürgette egyháza' főnökénél a' „nil de nobis sine nobis" igazságos és törvényes elv* alkalmazását — egyetlenegy világos szó sem olvasható. Üdv, köszönet, és tisztelet! e. megyénk' mindkét elemű hivatalnokainak is, hogy hívatlan köz paptársaink' bátor feltolakodásának, a' felsőbb tekintély' feltartoztató vértjét engedékenyek valának nem szegezni ellenébe. — Mert hiszen , nem könnyű volt volna-e választott képviselőinknek, magasb régiójuk' fénykörébői ezt hangoztatni le képviseltjeikre a' gyűlés' meg nyitásakor ,,a' nem-tanácsbirák kimehetnek"? De legkiilönösben üdv és tisztelet! n. kunsági gondnok urnák ama haladási szellemű jeles indítványáért; mikép' a' két egész évek óta üres jegyzői hivatalt a' köz papok közül választandó egyénnel javallotta betöltetni. — És ép e' korszerű indítványnak sajnálatos megbukása által érzi magát all-u irott felhivatva, e' tárgybani igénytelen nézetének közzétételére. A'tiszántúli c. kerület 1821. sept. 30. és oct. 6. 7. 8. napjain tar tolt közgyűlése' 96-ik szám alatti végzéseinek ide vonatkozó részeekképen áll: „a' nótárius (tractualis} egy legyen az assessorok közül, a' notáriusság m. a néha a* régi assessorok előtt gradust nem adván." — De az érintett Iateralizálói 's gondnoki indítvány , a' felhozott e. kerületi rendelménynyel — megyénk' jelen viszonyait tekintve — csekély véleményem szerint legalább, valamint ellentéti ütközésben nincs, úgy a' felsőbb helyrei folyamodás' szükségét sem látszik még most igényelni. Az e. megye ugyanis választandó jegyzőül, senkit, sem az ülnökök sem a' közpapok közül első izben az egyházaknak ki nem jelölhetvén, mindenik egyház szabadon választhat jegyzőnek bármelly közpapot is, a' ki, nem levén, ki jelenleg egyházi ülnökeink' törvényes száma — azonnal választolt ülnökké is lesz egyszersmind, szavazattal és üléssel bírandó a' zöld asztalnál. Kit ha a' hivatalnokok' tisztes testülete, — tán a' mellőzött tiszti tekintély' Iátszatos sérülése, vagy valamelly kizárólagos szabadítók 's előjog'követelése miatt—