Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

vább vizsgálataink' nyomán; és majd megtudjuk. A' dunavölgyi sláv egyház' dicséretes sajátjai ezek voltak: 1. nemzetiséggel és tudomány okkal kézfogás ; és az ifjúságnak 's hiveknek általuk érthető nyelven hű oktatása tanodákban, és templomokban 3

). Igy tehát a' papok nem lehetének egyedárusai a' tudományos műveltségnek, hanem az közjava lőn az egész nemzetnek , és nem tör— ténék az meg ott, a' mi nálunk, hogy Báthori István, bár erdélyi vajda volt, még is írástudatlannak nyilvánítatik egy 1. Mátyás' korabeli oklevél által 4

). Úgy van : a' nemzet' és nemzeti műveltség' eszméje olly lényegesen egybe van kapcsolva, a' nemzeti egyház' és nemzeti nyelven tartott liturgia' eszméjével, hogy ezektől szinte elválhatatlan. Ha kérdjük: miért olly későn ébrede föl nálunk magyaroknál a' nemzetiség? azt kell mondanunk, azért; mert nemzeti egyházunk a' szónak igaz értelmében nem volt: e" miatt feküdt porban nemzeti nyelvünk, törvényhozásunk, irodalmunk, és így szüntelen kiskoruságban tartattunk. Jellemzé másodszor a'szláv, vagy közép egyházat a' türelem és mérséklettség, melly azt cselekvé, hogy ennek hivei a' szentek' egységineknagy tanát szemeik előtt tartva, fentartották mind a' római mind a' bizánczi székekkel az egyetértést; noha jól tudák, hogy az ezekben ülő patriarchák' nagyravágyása miatt a' keresztyén anyaszentegyházat egy nagy szakadás' veszélye fenyegeti; melly kezdődve 867ben mint láttuk Photius, és I. Miklós között, l053ban végbe is rnent, római pápa IX Leo, Cerularius Mihályt, constantinapolyi patriarchát 's követőit kiátkozván, és az átkos levelet egy Humbert nevü követe által a' főpapi oltárra letetetvén; miután már Cerularius a1

latinokkal épen ezt tevé. Harmadik sajátsága vala ezen közép egyháznak a' szentek' földi maradványt- és képeihöz ragaszkodás; mit említett testvér pár tanúsított azzal, hogy mint Dobrowszky írja, midőn Cyrillus Chersonban térítene, ráakada a' római Clemens' holttestére, mellyet 867-ben elvitt Rómába, IL Adorján pápa' nagy örömére. A' képek' tisztelete fölébresztette a' művészet iránti érzéket; föl a' nemzeti költészetet, a' hangászattal együtt, melly a' szlávoknál jókor kifejlett. Magától Adalberttől a' magyar hitbajnoktól maradt fenn egy ének: ,,Hospodine Pomilnyny" czímü , melly a'cseh irodalomban legnagyobb régiség ; vannak náluk olly szép költeményes maradványok is, mellyek ossiani lelkesedéssel írattak. Nézetünk szerint, ezen közép egyház szolgált példányul első királyunknak a' magyar ősegyház' alkotásában: de úgy, hogy ő felvette tervébe a' szabad frank egyház' elemeit is, melly volt önállás , és nyilvánosság. Jól ismerjük a' frank egyház' előjogait, mellyek abban állottak, hogy a' frank királyok azokban, mik az egyház' külseire tartoztak — disciplinaréknak nevezik — egybe ülvén a' vegyes zsinatokban a' főpapokkal, 's világi főnemesekkel, ollyan egyházi törvényeket, cánonokat hoztak, mellyek polgári kötelező erővel bírtak, áthágóiknak testi büntetéssel megfenyitésire is fölhatalmazván a' püspököket5

). Ez a' mai fogalmakkal, tudjuk öszhangban nincs; de így volt ősegyházunkban is (

i

). A' vegyes zsinatokat a' mi nézi, Nagy-Károly, és utódai itt képviseleti rendszert tartottak, és nem hivék, hogy a' papi rend képviselhetné egyedül a' nemzeti egyházat. Baluz , ki a' frank capitulárékról legjobban írt, megtartotta 's feljegyzette említett nagy császár' szavait, mellyek alól idéztetnek1

) , mellyekből láthatni, hogy a' frank nem-3) Goeperunt itaque — Cyrillus et Methodius -ad id, quod venerant, peragendum stúdiósé insi stere, et parvulos eorum literas edocere. Vita S. Cyrilli el Methodii apud Salagium II. p. 109. 4) Ad, Fr. Kollár auct. Diplomát. Viennae 1772.p. 295. Ego, Georgius Báthor, nomine patrui mei, domini Stephani de Báthor Vayvodae etc. scri-bere ignorantis recognosco propria manu. 5) Capitularia regg. francc. Harduinnal, Tomo V. 52 lap. ?

,Ut missi nostri omnibus per singulas parochias denuncient; quia si episcopus , aut ministri episcoporum pro criminibus colonos flagellaverint, cum virgis propter metum aliorum: - - Si seniores ipsorum colonorum indigne tulerint, et aliquam vindictam inde exercere voluerint; scient, quia et bannum nostrum component, et simul cum excommunicatione ecclesiastica nostram armiscoram durrissime sustinebunt-" 6) I. István törvényk. II. c. VII. ,;

Si presbyter in-veneritdie dominica aliquem laborantem, — tollantur instrumenta et vestimenta, quae si velit, cum cute redimat." Caput VIII. ;

,Qmries concurrant die dominica ad ecclesiam; si quis vero obstinatus remancbit; vapulel, et depiletur.1

1

Cap. XVIII. ,,Si qui — minores et vulgares — hóra solennitatis missorum inter se murmurant, in atrio ecclesiae coram omnibus ligentur, et corripiantur flagellis.1

1

Ide tartoznak még a' IX. X. fejezetek is. 7) Et quando, vita comite, Deo auxiliante ad generale placitum venerimus , consulta omnium fi-delium nostrorum scriptis firmare nostris cupimus. Modo ea , quae generalia sunt, et omnibus conveniunt ordinibus statuere, ac cunctis sanctae Dei ecclesiae, nostrisque fidelibus tradere parati sumus , et ad proximum synodalem nostrum conventum, ac generale placitum, ubi plures episcopi et comites venerint, isfa sicut postulastis, firmabimus. r