Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

zeti zsinatokból nem maradt ki az egyház' védője vagy a' király, nem a' főpapok; de nem a1

világi főrendek is. Igy cselekvének utódai is8

). Igy tőnek I. István"), I. László, és Kálmán is, kik vegyes zsinatokban hozának főpapjaikkal, és világi főembereikkel egyházi törvényeket: ugyanazért ezen zsinatok regale concilium, és primatum conventus czimmel tiszteltetének meg: és tudjuk, hogy I László' 1-ső törvénykönyve előtt illynemü előbeszéd áll: „Teremtőnk, idvezíto Urunk' Jézus Krisztus' uralkodása alatt, az ő megtestesülése' 1092-ik évében, május' I9-én Szabolcs városában szent zsinat tartatott. A' magyarok' legkeresztyénebb királya László elnökölvén, országa'minden főpapjai, apátjai és minden világi főrendjei jelenlevén, az egész papság , és nép bizonyságul hívatván." Igy lön Kálmán is, a' ki Alberik' állítása szerint: „az ország' főembereit egybehivatván, a' szent emlékezetű István király' törvénykönyvét új vitatás' tárgyává tette." Az egyházi dolgokban is nyilvánosság' baráti voltak tehát a' frank, és magyar királyok: mi által ezen üdvös czél éreték el, hogy igy öszhanglevén a' két egymástól elvekre és hittanokra nézve független főtársaságok', u. m. álladalom és egyház között, ezek olly szerencsés, és szabad körben léledzzenek , mellyben ne nélkülözzék a' kormány-kivánta reformokat, ne kövesüljenek meg, és ne jöjjenek ellenkezetbe a' műveltség' haladásaival. Úgy van: magyar ős egyházunk' vegyes zsinat-alkata egyedül eredeti és alkotmányos , melly a' képviseletiség' elveit ösmeri . el: és itt kérdjük: minő joggal rekeszti ki az egyház ma a' müveit és értelmes világiakat, holott hajdan, mint láttuk , az irni és olvasni alig tudóknak a' zsinati tanácsban helyet engedett? Megmásíthatlan elve az a' szabad törvényhozásnak, egyházban úgy, mint álladalomban, hogy „semmit rólunk nélkülünkés ha a' világiakban áll azon vezérelv, mellyet Verbőczi olly szépen kiemel I

0

), állott ez az ős magyar egyházban is; 8) Hardnini acla concil. Tom. V. p. 41. Ubi — in synodo Svessionensi — Carolus , Ludovici caesaris filius — adesse dignatus est: ut non solum devotione ecclesiae se filium ostenderet, verum etiam sicubi opus esset. protectorem se regia potestate monstraret. 9) Chartuini vita 8. Stepkani. Post acceptum regalis excellentiae signum, qualis vitae vir, et discretionis fuerit, cum episcopis, et primatibus Hungáriáé stalutum a se decretum manifeslum facit. 10) Tripurl. 11\ Ut, 3. Princeps proprio motu, et absolute potissimum super rebus juri divino et naturali praejudicantibus, atque etiam vetustae libertati totius hungaricae gentis deroganlibus constitutiones facere non potest, sed accersito, in-állott a' VH-dik Gergely' kora előtt az egész keresztyénségben n

); különösen a' szabad frank egyházban: mellyre minden kétséget eloszlató capitulare az, melly 803-ban állíttaték meg, és a' mellynek 19-dik fejezete így hangzik: „a' népet meg kell kérdezni azon egyházi rendelvények iránt,r

mellyek a' törvények közé újjolag iktatódtak. Es miután ezekben mindnyájan megegyeznek, írják alá neveiket, saját kezeikkel a' cánonoknak" J

2

). Olly nyilvánosság uralkodott a' frank önálló egyházban, hogy a' zsinatok nem is födél alatt, hanem a' mezőn tartattak 1

3

): mellyből az a' jó keletkezék, hogy ezek által koronként tökélyesedék az egyház' szerkezete, biztosíttatának a' törvényes és korszeres javítások, az idegen beavatkozások' útja bezáraték, a' kormánynak pedig biztos tapintat nyújtaték, annak kitanulására, mi a' nép' akaratja és kivánata. De már VII. Gergely óta megszűnvén honunkban a' vegyes zsinatok, látjuk a' tisztán papi zsinatok' történeteiből, milly törvényellenes végzéseket hozának magyar főpapjaink a' budai 1279-diki és a' pozsonyi 1307-diki zsinatokban, mellyekáltal terogatoque populo, si eis tales leges placeant? anne ? qui cum responderint, quod: sic; tales postea sanctiones, salvo semper divino naturalique jure , pro legibus observantur. 11) Még a' pápák is aláveték magokat a' vegyes zsinatokban hozott capitularcknak. Baluz — Capit. regg. franc, praef. cap. 21—idézi IV. Leó pápa' levelét, mellyben ezek vannak: ,,A' te, és elődeid'capitulareit illetőleg fogadjuk,hogy mi azokat, mennyiben erőnk engedi, mindenekben megtartjuk , és sértetlenül teljesítjük." Nagy Gergely pápa is még elismeré, hogy ő engedni tartozik a' császárnak, Mauritiusnak, még olly dolgokban is, mellyek lelkismeretével alig férnek össze. Ezen császár 593-ban olly törvényt hozott, hogy a' világi hivatalnokok és katonák ne léphessenek szerzetesi rendbe. A' pápa tehát igy ír emiitett császárnak , miután ez az ő előterjesztéseire mit sem adott: ,,Mi engem illet, én e' törvényt szétküldözém különféle országokba; mivel azonban ez a' mindenható Isten' akaratával ellenkezik, bejelentémezt az én fölséges uramnak. Mindkét részről eleget tevék hát kötelességemnek, mennyiben császáromnak engedtem, isten előtt is érzelmeimet el nem titkoltam," Gre

g. mag. epist. 6ő. 12) Ut populus interrogetur de capitulis, quaeinlege noviter addita sünt- Et postquam omnes consenserint, subscriptiones et manufirmationes suas in ipsis capitulis faciant. 13) Annales Francorum; collect. Andreae Duchesne. p. 553. tom. III. „Rex synodum fecit cum omnibus Francis solito more in carnpo."