Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

17. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP, JftíísodiJe évi folyamat. PESTEN, 1843. ApriF 29kén. Was edle Geister schön empfunden und gethan, bleibt slets ihr Eigenthum, und Raub ist's ihren Ruhm durch Fálschung zu verkürzen. Martin Ulrich. T Tartalom. Első István királynak, a' magyar ősanyaszentegyház' alkotójának emlékezete. (Vége.) Hetényi János. — Iskolaügy: Közlések és ohajtások a" e. pataki főiskoláról, Z. y. — Irodalom: Válasz Kis Lajos úrhoz. Fekete János. — Vegyes közlemények. EIso István hiráljimk • a' a* ^aiiyasxcnte^yiíáx1

alkotójának emléfc eieete. {Vége 0 Methodius és Cyrillus, egy thessalonikai főnemes' Leo' fiai voltak; kik Bizánezbanlettek papokká , és midőn a' chazárok, Mihály császártól, papot kértek, Cyrillus küldetek Cherzonba ) a' hol a' ehazaj nyelvet megtanulván a' chazarokat meg• > míg hasonló lelkesedésü bátyja, MeTfrodiitá , 86 i. táján a' bolgár'kirayt, Bogorist, keresztyénné tette , lefestvén élénk színekkel vászonra az utósó ítéletet, és ez által benne a' leikismeretet fölébresztvén. Majd Morvába küldetek e' testvérpár Ratisláv'hívására; a' hol ők azújtestamentomot, és a' zsoltárokat cseh nyelvre fordítván, ezen nyelvet kiművelték, ennek betűket szereztek , ezt templomi nyelvvé tették , és a' cseh irodalom' alapját megvetették. Hallatlan merény vala ez a' latin papok' szemében : kik ezen apostoli buzgalmú papokat — kik a' római püspök tiszteletbeli, de nem függési primátusát elismerték — 1-ső Miklós, 2-dik Adorján, VIII. János előtt elvádolták, mellyek közt legterhesebb volt az, hogy a' szent misét szláv — in barbara, hoc est slavina lingva —• nyelven énekelik: de említett pápák ezen vádakra mit sem adva: e' két derék férfiút tovább is működni engedek; söt miután Methodius Morvából honunkba, Szalavárra tevé át érseki székét, és Pannoniából szláv liturgiája által a' latint kiszorítá, VIII. János őt a' pannóniai egyház' érsekének ösmeré el 879-ben, Richbaldnak, a' salzburgi érseknek Jumondhatlan nagy boszűjára : a' ki a' pápánál kimunkálta, hogy előbb az evangelium latin nyelven olvastassák föl; azután sláv nyelven *)• 1) Ut propter majorem honorifieentiam evangelium latiné legatur, et postmodum Slavonica lingva translatum in auribus populi, latina verba non Említett apostoli férfiaknak ezen nemzeti nyelv mellett tett buzgalma igen üdvös volt a' csehek' 's morvák'értelmességére; mert, a' mint exjesuita Dobrowszky megjegyzi — ,,A' cseh nyelv' és irodalom' történetei" czímű munkájában - -és más írók is állítják, ezen eseménynek lehet köszönni, hogy a' cseh nyelv minden most élő európai nyelvek közt legelső miivelteték ki, és a' sláv nemzet legelőbb juta nemzeti műveltségre : melly kiterjeszkedék nem csak a' tudományokra, hanem a' művészetre is: különösen pedig a'biblia' tanulmányára , melly olly lábra kapott Csehhon' arany idejében, hogy a' costniczi, és báseli egyetemes Zsoltokban egybegyűlt atyák csodálták az akkori csen nemesség' és papság' tanúltságát; /neüyről Aeneas Sylvius, utóbb pápa, igen nevezetes tanúságot tőn emlékirataiban 2

). Ezen hajnalló nemzeti műveltséget letörlé a' 30. éves háború után, Csehhonba tolakodó olasz, spanyol, és német papság, melly minden cseh munkát, mint eretnekit tűzre kárhoztatott, úgy hogy némellyek közülök 60,000. munka' elégetésével dicsekedtek: a' mik pedig a' tűz elől megmenekedtek a' zárdákban erős külön kamarákba zárattak; mellyek vasrostélylyal, ajtóval, zárral, és jvas lánczczal voltak felkészítvék, és intés végett ,Pokol' fölirással tisztelteltének meg. Illyen vandalismust latin papjaink honi irodalmunkkal el nem követhetének ezen egyszerű jóknál fogva, hogy nekünk Methodiusunk és Cyrillusunk nem levén, csak korunkban vergődheték nemzeti szép nyelvünk kellő virágzásra: ám de még is érdekes tudni, minő volt azon magyar, és a' latinnál jobb egyházalkat, mellyről olly nagy király emlékezik, minőnek ismerjük 1-ső Lászlónkat. (1. Decr: c. 32.) Menjünk tointelligentis annuncielur. Johannis VIII. epist. 247. 2) Pudeat Italiae saeerdetes , quos ne semel quidem novam legem constat legisse; apud Tabori-tas vix muliereulam invenies, quae de novo testamento, et veteri respondere nesciat- Comment. in dicta Alph. regis.