Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-15 / 15. szám

PROTEITMi EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. JMLásodiU évi folyamat* PESTEN, 1S43. Man kann ein Ileld keiner Art seyn , wenn man Glauben ist. Aprif 15kén. nicht zuerst ein Held im F. H. Jaoobi. Tartalom. Luther a' vormácziai országgyűlésen. Ja k a b­falvay András. — Katholikusok és protestánsok közti vegyes házasságkötéseknél, ha a' gyermekek' vallásos ne­velése fölött támadnak viszálkodások, mellyik fél engedhet könnyebben a' másiknak? H a ubn e r. — Alsó-zempléni egyházmegyei közgyűlés. Hegyaljai Emil. — Nagy­becskereki protestáns egyházat és iskolát illető közlemé­nyek , Hollósy Mihály-tói. — Gyönki és ló'rincziis­kolák' egyesítése ügyében. Keck Dániel. — Vegyes közlemények. lutlier a' wormácziai or§zág­gy&léseii. A' külfö!di egyházi lapok különösen Görres és Phillips (Historisch-politische Blatter für das ka­íholische Deutschland) és ezeknek példájokra. á' ,,Religio és nevelés" czimű hazai kath. újság egy idö óta élénken foglalatoskodnak a' reformatio' critica históriájával; tényeket és személyeket jel­lemeznek, tanokat bonezolnak, mondják: „sero sapiunt Phryges" (Religio 2. szám, 1843). Mi nem hisszük azt, hogy későn ébredünk; bárcsak ébredésünk' hajnalát setét fellegek ne homályosí­tanák ; derülhetne ránk az igazság' fényes napja, teljesednék be az irás' szava: „Isten esőt ád a' jóknaiv és gonoszoknak földére egyformán." — De Istené az itélet, mi nem akarunk sérteni senkit; nem is felelünk azon kérdésre: „hazug volt-e Luther vagy csaló, midőn a' pápához alázattal irt?" (Religio 2 szám 1843. 32. lap.) — a'költött dia­lógusok' egyenetlen fegyverével nem harczolunk .(Vilmos és Gottlieb, párbeszéd Luther' tanjairól Relig.): — a' szombathelyi, különben igen elmés levelek' bosszús ingerültségü synonimáít: „a' pro­testánsok úgy jártak mint rágalmazók, kik másnak vermet ásván, abba magok esnek belé , vagy a' torzításokat gunykép' utánzók, kiknek arczu­kon a' gyakori utánozás'nevetséges és undok bélye­gei állandóan megmaradnak.1 1 (Relig. 7-ik szám 1843. 125. lap.) és az áttérések' öröm-diadalait vissza nem hangoztatjuk; egy szóval, nem pole­mizálunk; tudjuk, hogy a' tér nem egyenlő, és minket a' polgári törvények is eltiltanak.Bár elhagy­nák keserítő glossáikat elleneink is, mellyek czélra soha sem vezettek, és minket protestánsokat az önvédelem' szomorú térére ne szorítanának. Vágy­nák magoknak is temérdek bajaik, mellyek gond­jaikat igényelik : a' katholicismus' tudományos fejlődése, a' népnevelés, az egyház' és status1 viszonyainak kiegyenlítése, az emancipatio és egye­bek. Óhajtanánk mi, de joggal követelhetjük is, hogy ön kifejlődésünk' ösvényén senki állal ne há­borgatnánk, különösen azok által, kik dolgainkkal ismeretlenek ; mert ők a' protestáns literaturával foglalatoskodni nem is tartják érdemesnek; innen a1 tárgyismeretlenségből származó gyanúsítások' fellege támad, a' keserűség nőttön nő, a' drága idő mindkét részről elvész, haszon és siker nélkül. A' reformatio' bár critica historiájávali fog­lalkozást nem is mondom én czéltalannak; mert sck ér. számos kútfők' birtokában nem voltak ko­rábbi lörténet-iróink, és mi a' felvilágosításokat elleneinktől mindenkor szíves köszönettel fogadand­juk, csak a' critica1 illedelmes szabályai szerint közöltessenek , nyilvánítassanak azok; mert ezek önkifejlődésünk' processusában nagy hasznúak le­hetnek, a' század' vallásos és politikai egyességre (nem egységre, mi a' nap alatt lehetetlen) törekvő czéljait elősegíthetik. Ámde a' békétclen anathe­mák és depopulatióra törekvések nem valának ké­pesek a' nagy szakadást megelőzni avagy gyengí­teni; kitört az. és terjed a' reversalisok1 ellenére is, és intensiv hatalma legyőzhetlenné lett. Foglalkozzunk mi is a' reformatio' történe­teivel, de sértés nélkül mondjuk el — mi va­lósággal történt. Nem hiszem , hogy ez ön körül­ményeinket és azoknak eredetét, menetelét vilá­gosító egyszerű históriai közlemények valakit meg­bánthatnának; megtörténtek azok, és nekünk szük­[séges tudnunk, hogy mik történtek. Nem czélom a'reformatio'történeteinek rend­szeres előadása, nem is e' lapok' körébe való az; de a' koronként kifejlő egyes históriai adatok' gyűj­teménye, pótlólagos nyilvánítása, az időszaki la­pok' közleményeinek legbecsesebb részét alkotja. Ez okból kivántam hitsorsosimmal a' sokak előtt ismeretlen körülményes rajzát a' Luther' wormá­cziai országgyűlési fontos jelenetének és beszédét közleni E. T. Ja ekeinek 1840-ben német nyel­ven irott 's nyomtatott munkája után, melly mind

Next

/
Thumbnails
Contents