Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-08 / 14. szám

14. PROTESTAMS EGYHÁZI ÉS ISMtlEíAS IiAP, HEásodiU évi folyamat. PESTEN, 1843. April' 8kán. Schwerer ist der Gedanke, welcher in Wahrheit sucht und alléin in ihr sich beruhigt, als die falsche Begeisterung des Gefühls, die leicht durch epidemischen Einflusz gewonnen wird. J. G. Reinwald. Tartalom* A' presbyteri elvek szerénti reform' szükséges volta, egyúttal feleletül Vári-Szabó urnák. Dobos János. — Barátságos szó Baksay úrhoz. P é t e r fi Albert. - Bácsi ág. evang. egyházmegyéből. Tessényi. — Zólyomi egyházmegyéből (iskolaügy}. Kuzmány K. — Vegyes közlemények. A' presbytei'i elvek szeréntí reform' szükséges volta, egyúttal feleletül Vári-Szabó úrnak, Tóbiás: Isten jó nap', Tisztelendő uram! Topas: Bonos dies, Tóbiás úrfi! — Mert valamint ama' prágai vén remete , ki soha teljes életében iró-tollat nem rágott, tintát nem látott igen bölcsen monda hajdan Gorboduk király' húgának: „az, a' mi van, van;" úgy én is, mivel tisztelendő úr vagyok, tehát — tinzlelendö úr vagyok. Mert mi is lehetne egyéb a' van, vannál? Shakspeare. Tiszt. Vári-Szabó úrnak egy értekezése jelent meg közelebb a' prot. egyházi és iskolai lapban, még pedig r

r

az uralkodó és engedelmeskedő egyházról. Őszintén megvallom , élénk kedvvel olvastam a' nagyszerüleg feszelgö kis elmefuttatást, és midőn egyházunk' életkérdései, nehéz feladatai között, olly könnyedén szökdécselni, nehézséget nehézségre döntögetni látám őt, mint az ugrót a' sakk-táblán: sok szerencsét kívántam neki fejérről feketére, feketéről fejérre. Azonban olvasás közben és után, néhány Ötlet villant meg előttem, magát az értekezést, és az értekező' irmodorát illető; engedje meg Sz. úr, hogy őket saját szegény nézpontomból, mint gr. Széchenyi szokta mondani ,sineira et*sludio' gyanúsított ön magam, és az ügy iránti vonzalomból elmondhassam! Mi a' tudós értekező' irmodorát illeti: — megjegyezve, hogy benne koránsem nyelvtani hibákat keresek; mert erre sem elég tudós, sem elég száraz nem vagyok; — egy ez azon túl a' Dunán divatozó cothurnusok közül, mellyek nyalkán fénylenek, és sokat jelentő kopogással hágnak fel 's alá a' lépcsőkön, — mellyeknek azonban, mint némelly egérfogóknak megvan csaptatójuk, hová midőn az iró feljutott: maga magát fogta meg. Lessünk bár rá magára a' tudós értekezőre; mihelyt az uralkodás' kedves szagaután felfutotta' parancsoló egyház' magasságához: egyszerre eltün szemünk elöl, és egy tractualis jegyzőkönyv' szük rekeszében látjuk öt ide 's tova futkosni, mellyből magát kirágni nem tudván, visszabúv a' csaptató alá. — Irmodori sajátsága a szerzőnek azon uralkodó hang, azon követelő rövidség, mit Shakspeare' átöltözködött lelkésze' szájából hallánk, egy szóval a' parancsoló egyház' rivalgása. E' fenhangból , ez inops potentiából természetesen egy harmadik sajátság fejlik ki, az uralkodó sza' badság' sajátsága, melly gyanúsít, rágalmaz, 's alanyi kicsinségét pávafarknyi nimbusszal sugározván körül, a' vele szemközt állót — mint engem is — theoriákkal bajlódó, elvcserélő — kegyenczi hajlamú-, csalétket — fogást — horgot készítőnek mond. — Isten neki! az uralkodó egyház mindig bőven osztotta az illy czímeket, 's ezeket kivált túl a' Dunán úgy megszokta, mint boldog emlékezetű Ulászló királyunk a' ,dobse' szót. Mind ezekből jő ki még egy sajátság, mit a' következő anekdot legjobban felvilágosít: Egyik főiskolánkban a' szófüzést tanító, körmondatokat Íratván tanítványival, midőn azok érthető egyszerűen jöttek ki a' tanítvány'fejéből és pennája alól: velők soha elégedve nem volt „Jó — .mondá 5 illyenkor — de még se jó, kell a' puszta kifejezésre vagy gondolatra valami szin, valami „sallang." Egy tanítványa szót fogad, és ír, és felolvas valamit tanítója előtt; a tanító hallgat, figyel, végre felszóllal: „mi az a' mit ön olvas? én nem értem." „Oktató uram ! — monda a' tanítvány — ez a' sallang," Ennyit az írmodorról. De mielőtt még egyenesen a' dologhoz szólnék, engedjék meg t. olvasóim , hogy a' tudós értekezőnek némelly állításait a' magam módja szerint talpra állítván; szemök közé nézhessek. „Egyházi életünk' köreben — igy szól ő — mutatkoznak, jőnek fel egyes eszmék, tiszta szándék mellett még nem legtisztább fogalomból eredők, 's lefolyásukat a' tisztában nem lét, mint túlsegítő praepondium sietteti; 's ha megállunk szótlanul, szobor-állásunk helyeslésre magyaráztatik: 's az eszmét lét követendi." Tiszta szándék, zavart fogalom, tisztában