Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-07 / 1. szám

a' dunani. superintendentiának, i834-ben hozott 97-dik statutuma. Erre azt jegyzem meg, hogy már ez ugyanazon tévedés' folytában és korában hozatott, melly legközelebb mult egyházkerületi gyűlésünkön a' kérdéses protestatiót iratá; ezen statutumban a' képviselői czim nem egyéb, mint fogalom-zavarból eredt terminológiai hiba, mi­szerint azt akará a' statutum kifejezni, hogy a' tractusok' küldöttjei azért kívántatnak meg a'szám­adás ' revisiojánál, minthogy azok szokták a' tra­ctusokból begyült pénzeket beadni: tehát azon öszvegekröl ők tudhatnak legtöbbet, mint tractu­sok' ügyvivői és kezelői. Illy terminológiai felfor­gatások, nem szokatlanok még cánonainkban is, például: „universalis , provinciális, particularis , synodus, consistorium, universitas, dioecesis, tractus, collegium seniorum, consistorium com­mune s a' t gyakran alig kiismerhető nevezetek. 'S név nem ad mindenkor jogot; például: a'püs­pök nevezet nálunk adja-e azokat a' jogokat, mik hajdan azzal egybeköttettek? Az előadottak szerint nyilvános, miként ar­ról , hogy a tractusok képviseljék az ekklézsiá­kat, 's így tegyék egyedül a' superint. gyűlés' testét, törvényes jog' vagy törvényes gyakorlat' tekintetében, szó sem lehet. Csak az a' kérdés: miként történhetett az, hogy ezen fonák eszme mégis pártolókra talált ? Nem nehéz a' dolgot megfejteni. Erre alkalmat adott «3 a ' valószínű eszmék' felcserélése. Tudnillik geographiai tekin­tetben igaz, hogy tractusok teszik a' superinten­dentiát; mert nincs paphely (parochia) vagy leány­ekklézsia , melly valamellyik tractushoz ne tartoz­nék, *s nincs tárgy , melly az ekklézsiákkali köz­vetlen érintkezés által, a' tractusok' kezein ne menne keresztül, épen mint vármegyéknél a'járá­sok'kezein. Arilhmclicai tekintetben is igaz, hogy ha egy kenyeret 8 szeletre vágok fel, a' 8 sze­let fogja tenni a kenyér' egészét. De nem áll ám e' constituálás jogtani! tekintetben ; nem áll er­kölcsi testület' kétséges jogaira nézve. Ez szoros határvonalokat von a' törvényhozó és végrehajtó hatalmak közt, 's mig amazt képviselet által gya­koroltatja, ezt számadás és ellenőrség alatt tar­tatni kivánja. b~) Alkalmat adtak a' tévedésre, a' hatalom' önkényének azon számos rései, mik egy­házi igazgatásunkban, a' tractusok' hivatalnokai­nak, ha visszaélni akartak, nyiltan hagyattak. Már tettleg rendesen övék vala az egyházker. gyű­léseken a' többség , magok és övéik' számánál fogva, kik azokon megjelenni köteleztettek. E' mellett cánonaink és statútumaink szerint, ők ma­gok adták be a' közgyűlésekre a' felveendő tár­gyakat, ők vonták ki azokat, ők lettek tudósítá­sokat, vizsgálódásokat azon ügyekben, mikben egyszersmind bírák is voltak; joguk volt elnyomni azon folyamodásokat, mik nekik sértő kifejezések­kel Írottaknak tetszettek (55 slat.); ők váloga­ták ki magok , a1 nekik fontosoknak vagy nem azoknak tetsző tárgyakat; velők már csak visila­tioi hatalmuknál fogva is, kitűzni 's tőlök appel­lálni egyaránt veszélyes vala (lásd komjáti II. cl. 9-ikcanO; az appellatorium-közgyüléseken ismét ők ülnek, mint mondám , leggyakoribb túlnyoinó­sággal, — minek superintendentiánk' 28 statutu­ma, magában elejét nem veheti; — a' 27-dik statutum szerint pedig, a' tractusokat még azon esetben sem szabad elmellozni, ha esperessel, curatorral a' panaszos netalán rosz lábon állna is. 's a' t. Mind ezen hatalmak összevéve ollyak, mik a' tractusok'hivatalnokai' ellenében, még a' fele-Jetre v onhatást is, annyival inkább a' felfüggesz­tést vagy letételt, practice csaknem kivihetetlenné teszik. Olly hatalmak ezek öszvesen, miknélfogva csaknem biztosan mondhaták a' tractusok' hivatal­nokai, hogy egy/toz' nevében ők minden minde­nekben. Már tapasztalásból tudjuk , hogy az em­ber birván valamivel, azonnal jog után szeret ku­tatni, annak kimutatására, hogy jog szerint birja azt. — Ezek azok leginkább, mik a1 kérdésre alkalmat nyujtának. Önkénynek ; csak szoros el­lenörség, nyilvánosság és jól rendezett képviselet, vethetnek gátot. Ezért én részemről még azzal sem elégszem meg, miként jelenleg áll a' dolog, hogy az egyházkerületi gyűlésen, csak a' tractu­sok' hivatalnokainak és ülnököknek legyen érvé­nyes szavuk. Óhajtom: minél több intelligenliák szólhassanak a' tárgyakhoz, 's szavuk ne legyen csupán kiáltó szó a' pusztában. Mi azonban zsi­natot illet. 3-dik ellenvetés ez: csalatkozom elveimben ; mert hiszen a'superintendentia alkot statútumokat, mik a' superintendentia' körében, mind megany­nyi törvények; és igy a' superint. gyűlés, bár kisebb, de mégis törvényhozó test, 's ezért reája képviseletnek helye lehet. — Nem áll az ellen­vetés; mert a' statutumok csak már hozott törvények' határai közt, ellenök soha, hozattathatnak: 's c­gyedül a' végrehajtás' módja és eszközei körűi, szűkebb vagy tágabb körben foroghatnak; miknél nagyobb sérelem vagy veszély nem aggódtathat már csak azért is, mivel a' következő közgyűlés elronthatja a' hibás statutumot, míg a' törvény a' ritkábban eső zsinatig állandó. Hoz statútumokat a' vármegye' közgyűlése is; azért senkinek sem jut eszébe azt törvényhozó testületnek tekinteni, vagy arra képviselőket küldeni. Szoktak ugyan káptalanok 's városok néhol küldötteket küldeni, kik dolgaikban szólhassanak vagy informálhassa­nak: de kik soha sem követelik és követelhetik azt, hogy más egyesek'szavazatai felett túlnyomó szavazattal bírjanak. így van a' dolog a' járások' hivatalnokaival is, kik szintúgy kezei a' várme­gyéknek, miként a' tractusok a' superintendentiák­nak, kik számot adni, felvilágosítani, meg is je­lennek tartozásképen a'közgyűléseken; de kiknek soha sem jutott még eszökbe követelni, hogy ők le­gyenek egyedül határozó fejei is a' vármegyéknek.

Next

/
Thumbnails
Contents