Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-15 / 37. szám

— 438 -miután olly nagyobb iskolákba lennének ezek helyezve, hol egyéb tudományokban illőleg kikészülni lehet: magára a' szorosan vett neveléstanra két évi tanulói pályát elegendőnek hiszünk. — Tudom e' gyenge tervezetet áttekintve, keresni fogja a' felekezetesség: vájjon ineilyik egyház' keblén virágzó iskolákba gondolná, ama' nevelőszékeket felállítatni, a'tervező ?.. Hagyjuk ezt uraim! felekezetesség volt gyilkoló férge , ez alig megtartott hazának szüntelen, 's ha Istenünk nem segél, kivesztenünk ezt: bennünket végre is e' féreg öl el. Azonban , nehogy az egy akol' merényes eszméjének fölkentei közé számítassunk — miért nem pirulnánk meg, — törekszünk megfelelni , e' részbeni követelésnek is. Legyen katholikusoknál hét, nem-egyesülteknél négy, protestánsoknál szinte négy, izraeliták' számára eg> Ez intézetek' növendékeit alkalmazná egyedül, a' megürülendő helyekre, időnként mindenik megyei, szabadkerületi, vagy királyi városi iskolatanács, 's törvénynek kellene őrködnie, hogy ezeken kivül senki más ne lehetne e" hazában népiskola-tanító. A' protestánsoknál divatozó ama' szokásnak, mcllv szerint a' felsőbb iskolai tanulmányokat végzett ifjak, életpálya-kezdésre szükséges költség' beszerzése végett, falunként bizonyos időre tanítóknak alkalmaztatnak, el kellene töröltetnie.*) ként egy alsóbb iskolaitanács, melly tanítókról, iskolai épületekről, gyermekek' iskoláztatásáról, tanítók' fizetéséről s erre szükséges költségek' behajtásáról gondoskodnék, 's a' körébe eső iskolákra, kebeléből időnként kibocsátandó küldöttségek által, szigorú felügyelést vinne. Tagjai lehetnének, a' megye' másod alispánjának, szabad kerületekben az alkapitány, királyi városokban a' löbiró' vagy polgármester'elnöklete alatt, a'megyébe kebelezett egyházvidékek' fő- és alesperesei, egyházi tanács' bírái, szolgabirák, kerületi táblák' ülnökei, királyi városok' tanácsosai 's némelly választott polgárok, a' megye', kerület' vagy város' lelkészei], megyei tanácsbírák közül némelly kiszemelendő egyedek. — Végre szükséges lenne, a' tanítók' erkölcsi viseletének , 's tisztökbeni miképen eljárásuknak őrszemmel kisérése, iskolaépületekre, gyermekek' iskolába járatására ügyelés végett, helyenként egy — az illető lelkészek' elnöklete alatt, néhány elöljárókból alakítandó — kebelbeli választmány is, melly havanként az iskolákat meglátogatni, 's a' netalán azokban felfedezett hiányokról a' megyei iskolatanácsot rögtön értesíteni', köteles lenne. Szinte illy mellőzhetetlen továbbá czélszerü iskolalanítokrul gondoskodnunk. Ha nemzeti museumot, színházat bírt, törvényrendelte közadakozás' utján, alapítani e' haza: miért ne birna közalapítványt tenni, mik amazoknál jóval fontosbak 's az állomány' jólétének gyökerébe mélyebben hatók, tanítókat képző intézetekre is ? Több virágzó nagyobb iskolák díszlenek e'honban, melylyekben felsőbb tudományok széles terjedelemben tárgyaltatnak: mibe kerülne tizenhatba ezek közül, két-két tanítókat képzőcathedrát, felállítani? Tiz millió polgárnál többet számlál keblén e' haza; adjon ez fejenként, mit tehet ugy, hogy egyedenként csak alig érezhetné meg, 6 pengő krt: egy millió p. forint jövend a' haza' atyái' rendelkezése alá. Ez összeg évenként ötével száztól 50,000 p.ftnyi kamatot adna, melly nemcsak a' felállítandó 48 cathedrákbani ugyanannyi tanító'' — egyenként bérüket ezer p.forinttal számítva, lizetésére elegendő lenne , de még kétezer p.forintnyi maradékot is juttatna, melly maradványi összeg elsőben az alább megnevezendő czélra, utóbb kitűnőbb szorgalmú növendékek' számára, jutalomdíjakban, kiosztandó lehetne. 'S mi késünk honfiak ! kiküzdeni e' magasztos czélt, holott személyenként illy porszemnyi áldozattal tehetnők azt ? Örökítheti-e dicsőbben emlékét e' jelen nemzedék, mintha, az emberiség'méltósága iránt melegen érző szíve'nemes sugalmából, olly öröklő alapokra helyzett közintézeteket hagyand hátra a' századoknak, mellyek jövendők, mik által, emberi és polgári rendeltetésökhöz illő, idomítást nverendnek a' születendő milliók ? — Két tanítószéket ajánlánk egy-egy intézetbe felállítatni, elemi iskolák' tanítóinak képeztetése végett; mert *) Pap Károly ur régen értesíté szerkesztőséget a' tiszántúli ref egyházkerületnek a' népnevelés' ügyét tárgyazó intézkedéseiről, mellyeket, miután azokról e' lapok már eléggé terjedelmesen szólottak , közleni feleslegesnek véltük. Azonban ide igtatja Szerk. a' beküldött czikknek egy töredékét, melly a' Baksay ur által e' helyen megpendített eszmét bővebben fejtegeti: „Szabad legyen ez alkalommal tanítási rendszerünkre nézve egy észrevételt tennem- Nálunk helv. hitvallásuaknál, honunkban, átalános szokás , hogy a' tehetősebb egyházakba a' főiskolákból mennek ki, fiu-iskolák' tanítóiul, tanulásukat végzett ifjak két vagy három évre. Ezen szokás a' régibb kor' szüleménye, melly által a' papságra készülő egyedek, tanításuk által pénzt szerezvén, képesekké tétettek, a' külföldi főiskolákban teljes theologiai kiképeztetést szerezni maguknak; akkor még nagyobb szükség levén olly tudományos lelkészekre, kik az ellenkező értelmüekkel vitatkozni tudjanak, mint hivataluk' fontosságát szivükön viselő tanítókra, miután ezektől a' hajdankor annyit mint ma , nem is követelt. A' két és három éves rectorságokban tehát, azon időben, a' pénzkereset 's tanítás szerencsésen voltak egyesítve. — De vájjon fenállhat-e tovább is ezen rendszer a' közönség' kára nélkül ? erre, rendszerünket ismerőknek, nem nehéz megfelelni. Köztudomásu, miszerint a'ta-