Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-01 / 35. szám

- 39 i -pán; e' becses antiquitások másjfűiskoláink" kö-1 zépkori kincstárai' számára vágynák testálva. Ezer áldást, a' korára nézve gyermek — de előhaladás' tekintetéből, minden hiányai mellett is , íeríi erőben virágzó kisded iskolára. *) Sükösd. **) Köny vismertetése k. Magyarországi mérges növények. Alsóbb osztályú, kivált népiskolák' száméira. Irta Kubingi Ágoston. /indán 1842. k. 8rét, 84 lap ós 30 színezet táblával. Néhány lelkes szóval a' haza termesztő népositalga/ioz }

kezdi meg a' szerző ur munkáját, utána következteti a' beveze lést, a' munkát magát pedig ugy rendeli el, hogy először a' merges növengek' leíráséiban előforduló műszavakat magyarázza meg; azután az egyes mérges növényeket (különféle füvészeti és közéletbeli neveik'pontos feljegyzésével) úgy irja le , hogy nemcsak ártalmukat tűnteti ki, 's ezeket közbeszólt történetecskék'elbeszélésével világosítja, hanem gyógyító szereket is kimutatja , mellyek a' mérges növények által okozott bajokat megszüntethetik ; végre pedig 30 táblán a' növényeket természetiül szines rajzokban állítja az olvasónak szemei elébe. A' könyvnek ára 4 váltó forint, a' nép' szegénységéhez képest drága talán, de a'tetemes költséghez képest, mcllybe a' közhasznú munka kerül, végetlenül olcsó. Ha annyi pénzünk volna, mint szükségünk, Kubinyi urnák pénzbeli bizongos veszteségét meg kellene térítenünk 's aztán a' munkát a' lehető legolcsóbb áron vagy épen ingyen , legalább is minden hazánkbeli is*) A' nevezeti iskolának minlegy alkotója néhai Márton István prof. ur; iráníai gondoskodásával 's érdemeivel azóta 's jelenleg főkép Tó/h Ferencz superintendens ur halhatallanítja magát. Ezt 's a' fenebbi szerk. jegyzetet Vári-Szabó ur barátunknak a' pápai isk. inlensiv élete' köréről szóló czikkéből vettük, mellyet legyen szabad immár nem közlenünk ; különben is több kézen forogván a' pápai főiskola' 's ahoz csalóit gymnasium' növendékeinek, oktatóinak 's az általok tanított tudományoknak nyomtatásba ni kimutatása , milylyet hogy közvizsgálatok' alkalmával más iskoláink is tegyenek , felelte kívánatos. Török. Szíves köszönetet mondunk Közlőnek eme'figyelmeztetésekkel teljes czikkért 's bizodalmasan kérjük őt, ígéretéhez képest, a' Paedagogiai levelek' folytatására. Ne sértse őt késedeimiink a' közlésben , mellyről magunk sem tehetünk, mindenfelöl ostromoltalván a' beküldött dolgnzatok'minél előbbi kiadásaért- A' szerény nem tolakodik előre; ő nyugodt hátul is, csak építhessen. Török. kolatanító' kezeibe juttatnunk. De minél hihetőbb, hogy ezen költség-megtérilés elmarad, annál bizonyosabb K. ur' érdeme, ki maga eszközlé nem épen csekély anyagi veszteséggel ama' megszámíthatlan szellemi nyereséget, melly legalább egy kis társaságnak lett volna méltó feladata, 's mellynek megfejtése annyi áldást hozand a' misera contribuens plebsre. Ugy hiszem ezekből kiki elvonhatja, mennyire szükség méltánylanunk ezen minden tekintetben jeles népszerű könyvet. 2. Tapasztalások és intések a' nőnevelés' mezején. Minden lelkes szülék', nevelők 's a1

nevelés' iiggét szivükben hordo hazánkfiát szamara , irta Steinacker Gusztáv, ezelőtt a' //. t. Consist. ullal Debreczenben alapított leánynevelő intézet' igazgatója, jelenleg evang. lelkész Gölniczeu lilőszóval bevezeti Iug András. Pesten. 1842. Geibel Kar. tulajdona. 12 rét. X\'I es 87 l. Ismeretetés, ajánlás és kritika gyanánt szolgáljanak Fáy András' azon szavai, mellyekkel előszavát berekeszti. „Steinacker Gusztáv" u. m. „egyike azon kevés nőnevelőinknek, kik nem csak elméletileg-, hanem gyakorlati tapasztalásból is jártasok a' nőnevelési pályán 's a' hazai élettel együtt ismerik amannak hiányait. Pedig hazai, nemzeti életünket ismerni, mondhatom fötulajdona a' nőnevelőnek, főképen nálunk, hol nem utolsó szükség az, hogy nőink nyelvvel és lélekkel magyarok legyenek.Teljes gyöződéssel ajánlhatom e' nőnevelési töredékeket a' magy ar közönségnek 's közte azoknak, kik e' pálya felett gondolkozni 's a' jót életbe léptetni szeretik, léptetni alkalmok van." Székács. Vegyes közlemények* Halálozás. Balassa János, a' szenl-lőrinczi , Tolna vármegyében legnépesebb evang. gyülekezet' lelkésze, s Tolna vmegye' tbirája f. évi nov. 11-dikén jobb életre szenderült. Az elhunytat méltán kesergik szeretett neje, nagy gonddal 's ritka szerencsével felnevelt derék gyermekei, rokonai 's tisztelő barátai; méltánkesergi gyülekezete, mellynek 30 éven túl, buzgó*spéldás lelkipásztora volt. 0 azok közé tartozott, kik körükhöz képest, szerény csöndességben annyi jót és idvest terjesztenek , a' mennyi csak kitelhetik tőlök. Eredményekről következtetve az emberre, azt hisszük, hogy kevesen vannak tisztitársaink között, kik — egyebet nem említve — a' népnevelő 's a' népszerű lelkész' szép nevére olly méltók volnának, mint néhai J'alassa János , kinek hamvai felett élő emlék gyanánt példásan nevelt ifjak állanak , kinek sirhanlján ezerek' áldásában ingnak a' füvek, ki Urunk szellemében hiven működött mig nappal valay

's kiről igazán vallja a' lélek, hogy pihenni ment fáradalmaiból 's tetteinek követi ót jutalma. Hamvai nov. 13-dikán takarílallak cl, 70