Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-10 / 32. szám

- 3§6 -lásakat, hamis vádakat 's mivel lartalma és mo­dorja izgatás. Ki azokat, mellyek itt minden hónap' végével, azután a' 90-ik laptól a' 104-kig versekben, de kivált a' 104 105. 46. 47-ik 11. amúgy tót modorú prósában Írattak, végig olvassa és érti; az, az imént hozott Ítéletet alaptalannak vagy túlságosnak épen nem találandja. A' 104. lapon közöltetik egy kis versezet, melly Csabán a' bol­dogult b. Prónay Sándor volt kormányzó' vég­tiszteletére (meg) 1839. elénekeltetett. Itt egy csillag megett alkalmat vesz magának egy alacson lélek megtámadni gróf Zayt, öt gúnyolólag a' legnagyobb vádakkal terhelni, („hogy ki akarja a' tótokat „irtani" „pusztítani" (cfr. pag.), 's ki nem felejti lángoló gyülölségében a' „protest. egyh. 's isk. lapot" sem, mellyet „kahvinsko-lutheransky Casopis"-nak nevez 's megjegyzi, hogy ők általa, az „első aprilban" kijött által, magokat aprilba vinni bizony nem hagyandják. Majd átmegy az egye­temes gyűlésekre, cs arra tanítja a1 népet, hogy itt „a' gróf által fogadott, verbováit gyülevész sereg isten 's lelkismeret nélkül, rakonczátlan nyers emberek, vad lármával, káromlás 's teremtettézés közben tanakodnak nemzeti ügyekről", 's hozzá teszi: „de ki fogja az illy gyűlések' határozatit végrehajtani?" Végre ismét nyers módra fordúl gróf Zay ,a'tót kenyéren, tót verejtékkel nevelt' ellen, kinek atya a' tót Tranosciust könyv nélkül tudá, 's tót bibliákat kötögetett és osztogatott." — October 's november' végén egy dalnok , ki a1 „juhászok , drólárok , olajkárok" társaságát is felkeresi, igy historizál: „Az Arpadisták nem hódítottak meg minket karddal, hanem egyesültek velünk kérelemmel és szerződve; slávok és ma­gyarok békében laktak, *s a' magyar uralomról semmit sem tudtak , míglen most némelly magya­rok arról kezdtek álmodozni, hogy mi kénytelenek leszünk nyelveinket kimetszeni hagyni, (gazik dat wyrezati.) Decembert igy fejezi be: „Különben a' bolondok' lármáját 's beszédeit fel se vegyük!" — A' dalok közül egyik Becker Miklóst utánazza pag. 90. (Nebogme se slowacy! Nas ge, nas slowensky Wáh) a' másik, pag. 103. Arndt né­met hazafi' dalát: Was ist des Deutschen Vaterland?, (Kde ge slowanska Otcina?) panslavistikus szel­lemben. Hasonló szellemű 101.1. a'„slovák" czi­mü daU Több, de már sokkal g\engébb, verse­zet, szintén elárulja az irányt, egy a' 100 1. már karczra kész. Sok kitétel és kép olly pórias és dur­va ezen „szelid, jó, müveit, nagy néphez (Szu­varow, YVucsics!) tartozó, dicső küzdőknél", hogy restellem ide kiirni Sok argumentum (hogy a' magyarnyelv csak zagyva nyelv, csupa tót, — cfr pag. 105. 106. — 's ugyan miért tanul­ják hát azt olly nehezen némelly urak? —hogy Zrínyi szláv volt; — csak ők legyenek olly magyar szívűek , hogy , millyen a' magyar, tapasztalják a' Hortobágyon életökért remegő tót szekeresek, pag. 102 ), mellyben annyira tetsze­nek magoknak az izgatók 's gúnyolok, ollyanok hogy csak az azokat használókat mocskolhatják. Q­Vegyes közlemények. Halálozás. Tiszt Bonis Ferencz ur, a' kölesdi ref. egyház' lelkésze elhunyt. Béke' gé­niusza lengjen az egykor buzgó lelkipásztor, igaz barát 's haladási józan elvek' hü bajnokának ham­vadó porai-felett! bar sí r. egyházmegye' leik é­szi/iek folyamodásuk / izeié sók' ü­g g él) en, «' vár m egy éhe z. Nemes Kosz­tolan,sept. 2. 1842. Bars vgyének aug. 1 6án tarta­tott közgyűlésére, a' helvet vallástételt tartó barsi egyházmegye' esperese és lelkészei folyamodtak, hogy a' papi és tanítói fizetéseknek ezután ezüst pénzben megadását a' megye' rendei sükereltetnék. Nem volt, ki ama' fizetésnek, már csak csekély­nél csekélyebb voltát is tekintve, önkényt ne is­merte volna meg e' kéret' méltányosságát. Támo­gatásául némellyek az illető egyházkerületnek vég­zéseire, a' nm helyt, tanácstól hasonló ügyben érke­zett és jóváhagyólag szóló intézményekre hivat­koztak. *) Mások a' kath. lelkészek' lizetéseül járó congruának, nem régiben ezüst pénzre lelt föle­meltetését hozák elő. Ismét mások a' pénznek értékcsökkenése előtt keletkezett szerződéseknek országgyülésileg is kijelentett olly értelmezésüket említek, hogy azok mindenkor ezüst pénzben meg­ítélendők. Mire végzésül a' lévai és verebélyi járási főszolgabíró uraknak meghagyaték: igye­keznének jó móddal oda birni, és annak igazságos voltáról meggyőzni az illető községeket, hogy a' pénzérték' leszállítása előtti szerződésekből folyó készpénzbeli fizetéseket ezüst pénzül megadni ne vonakodjanak; ellenben az annakutániak — ha pénz3 neme szerződésileg világosan ki nemje­lölteték — váltópénzül lehajtandók. Nem kétel­heijük, hogy sikere legyen a'tisztelt és mind hi­vatalbeli buzgalmukról, mind e' méltányos ügy iránti szives részvétükről ismért két főbiró urak' hathatós közbenjárásának Kosztolányi Péter. Oltár kép -szentel és , Pozsony, sept. 15. Mult vasárnap az evang. német templomukban olly ünnepélyt ültünk, mellynek nehezen akadand párja a' protestáns egyházi szertartások' körében, t. i. egy oltárképnek ünnepélyes „keresztyéni fel­szentelését, hogyne csak puszta ékességnek szol­gáljon, hanem szent érzelmek' lángját is élessze az egybegyűlt hivők' sziveiben." — Az oltárt 's *•) Ugy tudom, hogy közelebb a' baranyai papoknak illy tárgyban benyújtott, az illető vármegye ál­tal is ajánlott, folyamodásukat a'n.m. kir. hely­tarló tanács kegyesen meghallgatta, 's ezüst pénz­ben leendő fizeltetésöket elrendelte. Török.

Next

/
Thumbnails
Contents