Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-10 / 32. szám

- 3§5 -3. „ Ar e nyúlj hozzá m ! értekezés a' papi javak' elvételéről, irta eyy helvétvallásu honfi, nyomatott Egerben ? 1842, az érseki Igceuui betűivel Jelen röpiratka , a' papi fölös javak' köz­jólétre hatóbb fordítását illető borsodi indítványt érdeklőleg , ezen említett javak' törvényesen el nem vehetését tűzvén ki megfejtendő feladatai; miután magyarhoni történetrajzi adatait egyetlen munkából (sez egy szerencsénk, hogy a' magas lelkületű Péczetg' jeles müve' töredékeivel talál­kozhatunk) merítette: eltöri kárhoztató botját a' borsodi indítvány felett, 's tagadólag nyilatkozik iránta, az említett egyetlen munkán kivül, némi hirlapi (.,Hasznos Mulatságok" 'stb.) bölcseség' nyomát tüntetvén elő. A' mennyiben e' röpirat' tárgya politikai természetű, e' szakbeli egyedek' Ítéletét igényli; de egyébiránt is, belmeggyöző­désem szerint, a' papi javak , bár a' status' sza­bad rendelkezése alatt álljanak 's tartozzanak: az ez által eszközlendő közrehatóbb magasztos czél' beközelítésére jelen időszakban a' nemesi adót — mellybe a1 kath. papság birtokaránylag befolyna — látom inkább első helyen a' teendők' soroza­tán , ha ezt meg nem előzné az ország' jöve­delmei' felszámítása 's hová fordítatásuk' átnézése; mert lehet, hogy ez amazt nélkülözhetővé teheti vagy legalább szabályozandja. Most szerző' argu­mentumaira — bár meggyöngíteni könnyű — hall­gatok, ismertetés-'s mint politikai tárgy e'lapok' körét túlhaladván. Ajánlja szerző inkább, a'megyei tisztújítások' alkalmával elfecsérelni szokott som­mákat fordítani a' nevelés' üdvös czéljára. Rajzol­gatja szerző a' prot. papság' kényelmetlen helye­zetét; közöl tényeket, a' V* egyházmegyében történteket. Kiemelem ezen szavait: „Nincs példa nélkül, hogy a' pap'becsületében gázoló pór, a' pap által az uriszéknek feladatván, a' pórra nézve csak békebiróságot gyakorolható , de a' papot földönfutóvá tehető egyházi hatóság, a' tisztele­test, a' miért a' pórt az uriszéknek — hol ez vétkesnek találtatott — bepanaszolta, pénzre büntette. íme illyen önállás megtagadása szarva­dások, önkény, fonák törvények , 's csak hallani is fájdalmas ! elnyomások alatt nyögnek ottr az egyháziak, hol az igazság-szolgáltatást, bár ket­emlékkönyvébe Lugossy József ur következő so­rokat irá: Kétszer éltél a* hazának, Magzatit ha nagy fiának, Kikre hat dúzs szellemed, Nagyra, szépre lelkesítve, Honszerelmmel áthevitve V A Yakká neveled. Tör ök. tős elnökség alatt, főképen világiak, aristocraták gyakorolják.4 ' Lássátok uraim! az ártatlanok' el­nyomatott jogai felett őrt áll az igazság' szelleme és elébb-utóbb szégyen-pírt lök büntetésül. Ki hitte volna , hogy a' V* egyházmegye' tényeit, több évek után (Egerben „kongvben" napfényre hozzák?! Oh! ha egy magusi tükröt mutathatnék, mint munkálkodik a' legcsekélyebbnek tetsző szó­zat az emberi nemzet' sorsában : szavainkat's leg­kisebb cselekedeteinket ugy megmérnek, hogy az igaz biró előtt is csöndes lélekismeretlel állhat­nánk meg. ,,Példák vágynák reá — mond a' szerző — hogy a' miért a' tiszteletes, kedve szerint bá­torkodott házasodni, 's nem valamellyik reá szá­mot tartó agarásznak leányát vevé el, a' faluban meg nem szenvedtetett. 'S mi csoda már ekkor ? ha a' protestáns papot, mikor némelly — úgy­nevezett — patronatusra tekint, ollyan hidegle­lős érzés futja el, mint mellyet érez az ártatlan pór, mikor kalapot emel azon bírónak, ki ötet méltatlanul megvágatta. Többnyire ritkaság a'prot. papok' arczait, még az élet' delén is, a' nyugott szív' küljeleivel sugározni, fejeiket ősz fürtök nélkül látni. 'S az annyi tudományokkal ékes mívelt lel­keknek, érzékeny sziveknek, ha az insultatiók' a' méltatlanságok' méreg-nyelésére nézve a' stoi­cusnak: non sentio te o dolor! hazugságát sa­játjukká nem teszik, kétes leszen polgári helyze­tük, 's mint a' posvány, ingadékony." Szerzőnek jó gondolatai közé tartoznak eme' szavai is: ,,Nem kell hinni, hogy a' protestantismus' szelleme tört volna ki korláti közül, mikor az egyházi javak elleni terv fogantatott." Vágynák szerző'röpiratában kö­vetkezetlenségek, vágynák hibák a'helyesírás' sza­bályi ellen. — Egyébiránt, szerző vagy egy be­tűt sem, vagy azokat kenyér-studiumúl ne irta volna! mivel e' két tény, egymásnak becsét köl­csönösen csökkenti. Ifj. Vári-Szabó. 4. Könyv- 's szellciiiisiiiertetés. E' napokban kerüle hozzánk: „Nowy i Stary wlastensky Kalendár a Slowensky Pozornjk. 1843. w lipt- S. Mikulassi u. Kaspara Fejérpatakyhoz Klacan." — Kalendáriumok' ismertelése 's bírá­lása nem tartozik ugyan e' lapokba: de a' jelen Kalend. más természetű, mint p. o. a' magyar kalendáriumok. Ez ugyanis nem csak a' panszla­vistikus propaganda' nem utolsó eszköze , ha­nem a'magyarok, a' magyar nemzetiség, nemzeti intézkedések, az unio, az evang. egyház' főfel­ügyelője elleni antipathiáknak *) raktára, 's mint­hogy épen kalendárium , annál kárhozatosb, mivel a' köznép közt terjeszt ferde nézeteket, ocsár­•) Ezen és azon oknál fogva, mivel e'czikk egy igen tiszteletes kéztől jött hozzánk, eszközölte felvé­telét. Székács. 64

Next

/
Thumbnails
Contents