Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

- 346 -1-őr.) Az úrbéres telkekről azt mondja (1832. VI §. 3.) hogy az azokhoz tartozó legelót minden úrbéresek számára eggiitt egg tagban kell kiadni De ugyan ott alább ez van, hogy egy paplakhoz külön akkora legelő adassék, mint más egész telekhez. Es nem teszi hozzá sem azt, hogy az úrbéres jobbágyokéval egy darabban, sem azt, hogy akkora legelő legyen az, mint egy egész úrbéres teleké. Hlyen pótolást pedig csak az országgyűlésének van jussa ahoz tenni. Es megvan jegyezve feljebb itten §. 1. hogy az csak vak szerencséből esett, hogy ezen legelőről szó .lett az úrbéri t. cz.-ben (VI. §. 3.), eleitől fogva megkülönböztetvén a' törvény az úrbéres telkektől a' paplakokat. Art. 8. 10. A. 1647.'sa't. És a'melly papok a' legelőt eddig az urdolgás telkek' legelőjéhez engedték méretni: azt csak a' pásztor' tartásának könnyebb voltáért cselekedték. 2-or.) Az is van a' kéz alatti űj {törvényben (VI. t. cz. §. 3.) hogy : ha a' papok, a' tanítók és jegyzők egy egésznél nagyobb telekkel volnának valamelly alapító által megajándékozva : űgy azon telekhez legelő földet is egy telki?iél nagyobbat , ugy mint a' telekhez mérsékeltet kell azoknak kiadni. Úgyde, az úrbéres telekről az van (»832. art. V. §. 2.) hogy: ha az úrbéres telek nagyobb egy egész teleknél: űgy az, a' mivel nagyobb, az abban lakó jobbágy' mezőbeli szántó vagy kaszálló földjébe tudassék. És igy, nem a' legelő földje szaporodjék annál fogva. És ezen törvények szerint az úrbéres telekhezmin den esetre nem többnek, hanem csak egy úrbéres telki legelőnek kell méretni, az az, legalább 4, legfeljebb 22 holdnak; egy hold földet 1200 • ölben gondolva. (1832 VI. 3.) 3-or) Ha a' paplak'legelőjét az úrbéres telkek' közös legelőjéhez kellene törvényesen mérni: nem éretnék akkor el (i törvény'' czélja, ugy mint a' pap' számára ezen pótlás által a' most előadott törvényben tervezett haszonvétel Mert ugy a' pap' nagyobb legelőjéből a' hasznot nem a' pap venné kizárólag, hanem a' magok' marháit azon legeltető urdolgások még nagyobb mértékben, mint ő. Ha tehát p. o. a' papok' számára a* legelő mezőbeli járandóságnak, nem az úrbéresek' telke' tartozmányaihoz hasonló mértékben és móddal kell kimenni, (mi a' közelebb Írtakból világos) abból az következik: hogy tehát a' szántó és kaszálló földekből is nem az úrbéres vagy urdolgás telkek' járandóságának mértéke szerint kell azoknak adni illetőséget, hanem a' birtokos nemesek' egy-egy telkének tartozmánya szerint. Legalább erre mutat az 1832

/6

. évi országgyűlésének a' legelő' dolgában kimagyarázott példája. De el nem tagadom, hogy ezen utolsó állítás a' szántó és kaszálló földekre nézve előttem nem egészen bizonyos. Mert a' Xll-dik t. cz-nek czíme szerint, az 1832-ik évi diéta előtti szokás tétetvén itt törvénynyé: tehát a' mennyiben akkor, legalább nálunk, annyi szántó és kaszálló föld adatott volt a' paplakhoz, mintegy valamelly úrbéres telekhez: annál fogva azt is hasonló jussal lehet oltalmazni, hogy ma is egy úrbéres telki járandóság illeti a' papokat a' szántó és kaszálló földekből, a' tanítót pedig fél annyi. 6. §. Az ekklézsia várhatja az arányos méréstől a1

templomnak , paplaknak , iskolának és temetőnek alkalmas és elégséges helyét, és ha magának is van külön telke, az ahoz tartozandó illetőségek' kiadását. Mert: 1-ör) Még a' linczi békekötéskor, 's azóta is, igy rendelkezett az ország' törvénye: fícientia, ac idonea loca pro templis, parochiis, et scholis, per dominos terrestres assignandae et libertandae sunt." (1647. Art. 10 — 1791. Art. 26) De a' temetőhelyeknek (coemeteriorum) kötelességből való kiadására is erősségül szolgálnak a' szokás, és a' törvénynek ama' pél-daadó szavai: „Locus sufficiens circa turrim pro structura templi; coemeterii vero extra oppidmn , pro Hetveticae Confessionis accolis assignentur.4

Í

(1647. Art. 6.) Mellyek is arra mutatnak, hogy a' törvény szerint kötelességük az a' földes uraságoknak , hogy alkalmatos és elégséges helyet adjanak templomnak, paplaknak, iskolának és temetőhelynek. És így, a' hol ezeknek nincs meg egyike vagy másika; vagy pedig a' hol ezek nem elégségesek és kicsinyek, vagy pedig alkalmatlanok, p. o. vizfészkek, utcza' közepén levők, templomtól vagy helységtől igen távól esők: azok helyett az arányosmérés' alkalmával, más alkalmatos és elégséges helyet adni, a' törvény' parancsolatja; kérnir

pedig törvényes, igazságos és szükséges dolog. És e1

tárgyban a' megtagadás' esetében a' feljebbvitelnek vagy appellátának a' legméltóbb helye van. Mert ezelőtt míg az illyeneket ingyen , és örökös kárvallásaikkal a' sok közül csak egyegy földesúr adta : csak addig volt terhes ezeknek adása. Nem volna hát nagyobb gondatlanság, mint az, ha valamelly ekklézsia'papja és előjárói, most midőn az efféle dolgok' megorvoslásában legjobb és legártatlanabb mód van: elmulasztanák az arányosmérés' alkalmatosságával ezen orvoslásokat kérni a' perbe. Holott tudni való, hogy az arányozás után egy földesúr sem fog ingyen örömest adni efféléket. 2-or) A' mi pedig illeti a paptak\ az iskola' és temetőhelgek' mekkoraságát: az iránt jól kifejezi ugyan magát a' törvény, mikor azt mondja, hogy ezen helyek elégségesek és alkalmatosak legyenek. Következésképen, mivel csak egy úrbéres teleknek is egy köblös földet ada a' törvény (1832. art. VI. § l.); de ugyanazon törvény a' paplak után egy egész telki járandóságot rendelvén, az által a' paplakot egy egész teleknek kívánja nézetni: kijő ezekből, hogy tehát az elégséges paplaknak legalább is egy köblös földnek kell lenni. Különösön pedig mi a' temetőt illeti — mivel