Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

- 34* -az már régen, úgymint 1777-ben (21. sept. nro 4,723.) és 1790-ben (20. apr. nro 13,028.) költ k. intézményekben, vagy intimatumokban, az van, hogy csak 30. esztendők múlva szabad újratemetkezni a' régi elhagyott temetőkbe: tehát ezeknek következésében az okosság parancsolja, hogy a' helységben levő lelkek' számához mérsékelve , temetöhelyet ugy kell kérni az arányosméréskor , hogy idővel a' lakosok' száma' szaporodásakor is háromszori, vagy legalább is két fogásnak elégséges legyen a' temetőnek való hely. 3-or) Mivel a' fent Írtakat az ország ajándékozta , és így azok már a' birtokos urak által kötelességből méretnek ki: tehát személyes és önkénytes nemes lelküségöket, 'sa' vallás' szeretetét azon birtokos urak fogják kitünőleg megmutatni, kik a' papi és tanítói lakhelyekhez nem válogatott rosz földeket adatnak ki mesterségesen. Es a' kik gondolóra vévén azt, hogy kivált a1

megujult hitű vagy reformált ekklézsiáknak többnyire semmijök sincs, elannyira, hogy a' papi és tanítói lakhelyeken csak az épületek körül évenként eső romlásokat sem tudják egynehány garasokig kipótolni, és sok szegény gyermekek csak könyvet és papirost sem tudnak venni: tehát az ekklézsiáknak, a' temetővel egy sorban (hogy a' temetőnek holt test nélkül való részét is együtt használhassák) valami földet ajándékoznak , olly móddal, hogy annak hasznából két rész az ekklézsia' szükségére, harmadik pedig a' szegény gyermekek' könyvére és papirosára fordítassák — a' mire megyénkben a' vámos-atyai földes urak példát adtak Engem ezen értekezés' készítésére az veti, hogy az újságlevélben is olvastam ezen tárgy' homályos voltáról való panaszl; de vettem észre az e' felett való habozást sok tudósokban is, kik a' törvényben eléggé jártosak voltak. Melly munkámból én minden módon hasznot reménylek, mert azt hiszem, hogy ez, az egész haza eleibe terjesztetvén: azok, kik benne hijánosságotvesznek észre, lesznek az igazságnak olly tisztelői, hogy azt nem rejlik el annak óhajtóitól. Idősb Széles András, a' tiszántúli egyházkerület' h. táblabírája. I tó-köyJeiiiényeka' dunántúli lielv. hitv. egyházkerület' közgyűléséből. Jelen közleményeket, mellyek az egyházkerület' későbben körlesztett jegyzökönyvéből jöttek tudomásomra , mivel betegcskcdésem miatt két-három hónapot a' pesti vizgyógyintézetben kellett töltenem, csak most van szerencsém a' tisztelt olvasó közönséggel ismertetni. 1.) A' nm. helytartó tanács kívánván tudni egyházkerületünk' székhelyét, nem különben azoknak, kik az egyházmegyéknek , mollyekre egyházkerületünk osztva van — bármi név alatt előjárói, lakhelyöket: mivel bizonyos és állandó székhelyeink, mellyek t. i. kormányzóink' koronkénti változásával változnak — nincsenek ; az alkalmat használva, csak arról kiván egyházkerületünk jelentést tenni, mikép már 183

9

Ao-dik évben felterjesztett olly térképet, melly jelen kiterjedésünket kimutatja ; hogy a' kormányzás 's közlekedés mennyire nehéz legyen, mivel nem kevés számú gyülekezetektől a' közben folyó Duna által egyházkerületünk el van szakasztva, midőn ellenben a' „dunáninneninek'' czimzett egyházkerülethez tartozó számos gyülekezetek, a' polgári felosztás szerinti dunántuli kerületben feküsznek, — következően, terjedelműket 's határaikat tekintve, elnevezésűknek épen meg nem felelnek, és sokkal czélszerübb volna egyházkerületeinket , a' polgári kerületek' határai szerint szabályozni, mint az már III. Károly' országlásakor tervezve volt. Ez úttal tehát szükségesnek vélte közgyűlésünk ö cs. k. felségét hódolattal megkérni, hogy addig is, mig a' négy egyházkerületek, ez érdemben is, a'remény szerint tartandó zsinatban , közegyetértéssel tán határozandnak, a' polgári kerületek szerinti felosztást is fejedelmi magas figyelmének 's áldólag-ható Intézkedésének tárgyává tenni kegyelmesen méltóztassék. 2.) A' belső-somogyi egyházmegye (halljuk! halljuk!!), miután a' tavalyi jegyzőkönyv' 7-dik száma, az egyházmegyei ülnökök' szavazat általi választását újra emlékezetbe hozta, a' nálok eddig divatban volt kinevezésseli választást továbbra is fentartani kéri, mivel — úgymond — az egyházkerületiülnökök is kinevezésből lesznek... Jól tudván egyházkerületünk, hogy ebbeli határozata épen nem új, mert csak emlékezetbe hozta azt, mit a' budai zsinat 10-ik, 1814-ki közgyűlésünk 14-dik's több cánon-czikkekrendeltek, kijelentetett : hogy valamint Somogy megyében, hol az eddigi gyakorlat törvényellenes volt , — ugy mindenütt, a' szavazat általi választás megtartassék. Itt szabad legyen sejtenem, miként kész a' belsősomogyi egyházmegye, kérelmétől elállani, mihelyt zsinatilagaz ügy, akkép leend döntve, hogy egyházkerületi ülnökeink is, egyházanként! szavazatok által választassanak. Tisztelt protest. feleim! adjunk és vegyünk jogokat a' méltányosság' mérlege szerint, lépéseket tegyünk előre, egyenetlenségeket egyengessünk; igya' zsinat'beálltával nemfogunk sokáig zsinatolni, különben pedig akkor rövid idő alatt, a'sok egyenetlenség nem győzkigyenlitetni. — 3.) A' Pápán létező ref. főiskola, egy oktatói székkel gyarapodott. Miután ugyan is hazat/ Gábor és neje Oroszt/ Juliánná buzgó hajlamú alapítók , a' bölcsészeti szék után , a' szentírás' magyarázására is oktatói széket állítottak . 's már az alapítvány a' főiskola' részére gyümölcsöz: ezelőtt egy-két évvel kinevezett 's külországokra kiküldetett, jelenleg dadi lelkész Liszkai József ur felszólítatni rendeltetett, hogy eddigi oktató Székt Hé la úrral, az egyházkerületi befolyás mellett. osszák cl tanítmányaikat. — 4.) A' veszprémi