Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

- 34* -az már régen, úgymint 1777-ben (21. sept. nro 4,723.) és 1790-ben (20. apr. nro 13,028.) költ k. intézményekben, vagy intimatumokban, az van, hogy csak 30. esztendők múlva szabad újratemetkezni a' régi elhagyott temetőkbe: tehát ezeknek következésében az okosság parancsolja, hogy a' helységben levő lelkek' számához mérsé­kelve , temetöhelyet ugy kell kérni az arányos­méréskor , hogy idővel a' lakosok' száma' szapo­rodásakor is háromszori, vagy legalább is két fogás­nak elégséges legyen a' temetőnek való hely. 3-or) Mivel a' fent Írtakat az ország aján­dékozta , és így azok már a' birtokos urak által kötelességből méretnek ki: tehát személyes és ön­kénytes nemes lelküségöket, 'sa' vallás' szeretetét azon birtokos urak fogják kitünőleg megmutatni, kik a' papi és tanítói lakhelyekhez nem válogatott rosz földeket adatnak ki mesterségesen. Es a' kik gondolóra vévén azt, hogy kivált a1 megujult hitű vagy reformált ekklézsiáknak többnyire semmijök sincs, elannyira, hogy a' papi és tanítói lakhe­lyeken csak az épületek körül évenként eső rom­lásokat sem tudják egynehány garasokig kipótolni, és sok szegény gyermekek csak könyvet és papi­rost sem tudnak venni: tehát az ekklézsiáknak, a' temetővel egy sorban (hogy a' temetőnek holt test nélkül való részét is együtt használhassák) valami földet ajándékoznak , olly móddal, hogy annak hasznából két rész az ekklézsia' szükségére, har­madik pedig a' szegény gyermekek' könyvére és papirosára fordítassák — a' mire megyénkben a' vámos-atyai földes urak példát adtak Engem ezen értekezés' készítésére az veti, hogy az újságlevélben is olvastam ezen tárgy' homályos voltáról való panaszl; de vettem észre az e' felett való habozást sok tudósokban is, kik a' törvényben eléggé jártosak voltak. Melly munkám­ból én minden módon hasznot reménylek, mert azt hiszem, hogy ez, az egész haza eleibe ter­jesztetvén: azok, kik benne hijánosságotvesznek észre, lesznek az igazságnak olly tisztelői, hogy azt nem rejlik el annak óhajtóitól. Idősb Széles András, a' tiszán­túli egyházkerület' h. táblabírája. I tó-köyJeiiiényeka' dunántúli lielv. hitv. egyházkerület' közgyűléséből. Jelen közleményeket, mellyek az egyház­kerület' későbben körlesztett jegyzökönyvéből jöt­tek tudomásomra , mivel betegcskcdésem miatt két-három hónapot a' pesti vizgyógyintézetben kel­lett töltenem, csak most van szerencsém a' tisz­telt olvasó közönséggel ismertetni. 1.) A' nm. helytartó tanács kívánván tudni egyházkerületünk' székhelyét, nem különben azoknak, kik az egy­házmegyéknek , mollyekre egyházkerületünk oszt­va van — bármi név alatt előjárói, lakhelyöket: mivel bizonyos és állandó székhelyeink, mellyek t. i. kormányzóink' koronkénti változásával változ­nak — nincsenek ; az alkalmat használva, csak arról kiván egyházkerületünk jelentést tenni, mi­kép már 183 9 Ao-dik évben felterjesztett olly tér­képet, melly jelen kiterjedésünket kimutatja ; hogy a' kormányzás 's közlekedés mennyire nehéz le­gyen, mivel nem kevés számú gyülekezetektől a' közben folyó Duna által egyházkerületünk el van szakasztva, midőn ellenben a' „dunáninneninek'' czimzett egyházkerülethez tartozó számos gyüle­kezetek, a' polgári felosztás szerinti dunántuli kerületben feküsznek, — következően, terjedel­műket 's határaikat tekintve, elnevezésűknek épen meg nem felelnek, és sokkal czélszerübb volna egy­házkerületeinket , a' polgári kerületek' határai sze­rint szabályozni, mint az már III. Károly' ország­lásakor tervezve volt. Ez úttal tehát szükségesnek vélte közgyűlésünk ö cs. k. felségét hódolattal megkérni, hogy addig is, mig a' négy egyház­kerületek, ez érdemben is, a'remény szerint tar­tandó zsinatban , közegyetértéssel tán határozand­nak, a' polgári kerületek szerinti felosztást is fejedelmi magas figyelmének 's áldólag-ható In­tézkedésének tárgyává tenni kegyelmesen méltóz­tassék. 2.) A' belső-somogyi egyházmegye (hall­juk! halljuk!!), miután a' tavalyi jegyzőkönyv' 7-dik száma, az egyházmegyei ülnökök' szavazat általi választását újra emlékezetbe hozta, a' nálok eddig divatban volt kinevezésseli választást továbbra is fentartani kéri, mivel — úgymond — az egy­házkerületiülnökök is kinevezésből lesznek... Jól tudván egyházkerületünk, hogy ebbeli határozata épen nem új, mert csak emlékezetbe hozta azt, mit a' budai zsinat 10-ik, 1814-ki közgyűlésünk 14-dik's több cánon-czikkekrendeltek, kijelente­tett : hogy valamint Somogy megyében, hol az eddigi gyakorlat törvényellenes volt , — ugy mindenütt, a' szavazat általi választás megtartassék. Itt szabad legyen sejtenem, miként kész a' belső­somogyi egyházmegye, kérelmétől elállani, mihelyt zsinatilagaz ügy, akkép leend döntve, hogy egy­házkerületi ülnökeink is, egyházanként! szavazatok által választassanak. Tisztelt protest. feleim! adjunk és vegyünk jogokat a' méltányosság' mérlege sze­rint, lépéseket tegyünk előre, egyenetlenségeket e­gyengessünk; igya' zsinat'beálltával nemfogunk sokáig zsinatolni, különben pedig akkor rövid idő alatt, a'sok egyenetlenség nem győzkigyenlitetni. — 3.) A' Pápán létező ref. főiskola, egy oktatói székkel gyarapodott. Miután ugyan is hazat/ Gá­bor és neje Oroszt/ Juliánná buzgó hajlamú ala­pítók , a' bölcsészeti szék után , a' szentírás' ma­gyarázására is oktatói széket állítottak . 's már az alapítvány a' főiskola' részére gyümölcsöz: ezelőtt egy-két évvel kinevezett 's külországokra kikül­detett, jelenleg dadi lelkész Liszkai József ur felszólítatni rendeltetett, hogy eddigi oktató Székt Hé la úrral, az egyházkerületi befolyás mellett. osszák cl tanítmányaikat. — 4.) A' veszprémi

Next

/
Thumbnails
Contents