Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-09-29 / 26. szám

21. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 18Í424 Septemb. 89 Grandis dignitas sacerdotum, sed grandis ruina, si peccant. H i e r o n y m u s. TARTALOM. A' protestáns pap' lelkip^sztorkodása' köréiül. (Folytatva). Haubner Máté. — Honthi ev. egyházmegyei gyűlés' folytatása Wergericzky András. — Á" tiszamelléki ev. oktatók" első gyűlése Késmárkon. Tomásek P ál. — Könyvismertetések. — Vegyes közlemények. A' protestáns pap' lelkipásztorkodása' köréből. (Folytalva.) UI. Nem megvetni való körülmény, hogy az uj pap körül nagyon szeretnek forgolódni az egyházliak; én ezen körülménynek sokat köszönök. Az enyém is megtette a' magáét. Es mivel öigen mozgékony, elmés es beszédes fiatal ember volt, mindjárt az első hetekben sokat megtudtam tőle, a' mit tudnom szükséges volt. A' többek között íigyelmetessé lettem egy Sch. Gy. nevü, harmadik szomszédságomban lakó 76 éves öregre, a' ki 38 évtől fogva, tehát mióta a'templom állott, még sohasem lépte át annak küszöbét és a' gyülekezet' semminemű vallásos szertartásában részt nem vett. Haragjának oka az volt, hogy dicső emlékezetű József császár' igazán keresztyén szellemű uralkodása alatt az ujdonan feléledő gyülekezet egyházat akarván emelni., arra legalkalmasabbnak találtatott Sch. Gy. házhelye. A' mélt. gróf mint földes ur, elvevén azt tőle, helyébe mást adott neki, melly cserével ő olly kevéssé volt megelégedve, hogy magát, feleségét és gyermekeit elátkozta , ha valaha a' felépítendő templomba betérnének. Igy tehát gyülekezetem' kebelében egy egész család, saját átka által, ki volt rekesztve minden vallásos közösüléstől. Többször dicsérve említett elődöm mindent elkövetett, hogy az elkcserült családot a' gyülekezettel kibékítse. •Azt is ajánlotta, hogy valamig ö a' gyülekezetben leend, minden kezén levő szántóföldet használás végett Sch. Gy.-nck általengedendi , ha megengesztelődik; de az öreg csak még nagyobb fontosságot és jogosságot tulajdonított saját eddigi magaviseletének, és még keményebb, makacsabb, megátalkodottabb lett. .Megérkeztemkor mindenfelé azt kezdte mondogatni: „előre tudom, hogy uj paptok újra fog ostromolni, de csak jőjön, majd kimutatom neki fogam' fejérét." Psychologiai nézetemnél fogva tehát nekem egészen más uton kellett járnom, hogy megnyerjem az engesztelhetetlent. — Minekutána híveimet sorra látogattam volna, egykor bementem Sch. Györgyékhez is. A' biblia mellett találtam az öreget, abban a'mint látszott, nagy figyelemmel és buzgósággal olvasva, kérdéseimre az olvasott tárgyak felett ign örömest és nagy könnyüdséggel felelt, 's dicsekedett, hogy ő a' szent könyvet legalább is tizszer átolvasta. 'S valóban bámulnom kellett az embernek jártasságát a' bibliai történetekben, és nagy ismeretségét a'legjelesb mondatokkal, mellyeket beszédeibe majd példa, majd bizonyságképen igen ügyesen bele tudott szőni; de egyszersmind szomorkodva éreznem , melly nagy az emberben a' hézag a' jónak tudása és végrehajtása között. Beszélgetésünk sokáig tartott, de az öregre nézve annak kellemesnek kellett lenni, mert távoztomkor szívesen megkért, hogy látogassam meg öt sokszor. Ezt mégis tettem, 's ritkán mult el két hét, hogy hozzá be ne tértem volna Közönségesen, kivált a' téli alkonyat' idején több órákat töltöttem nála, ki nem fogyhatván a' mindenféle majd enyelgő . majd komolyabb beszélgetésekből. Attól azonban őrizkedtem , hogy ellenséges állását gyülekezetemhez, a'legtávolabbról is érintsem. Igy elinull közel egy év. Az öreg azonban unni kezdette a" rég várt szemrehányásoknak és ostromló felszólításoknak elmaradását. Hihetőleg sértve érezte hiúságát, hogy mindeddig fel nem szólítatott a harezra. Hogy históriája előttem ismeretlen , azt hinni nem szerette, ha pedig feltette, hogy azt ismerem, nyilván me«- nem foghatta eddig tapasztalt lelkületemnél fogva , hogy' vehetem ügyét olly igen közönyösen. 0 maga kezdett tehát lassanként távolról példázolódni; én , mintha nem érteném , a'mint észrevétlenül lehetett, messziről kitértem. Végre az öreg egyenesen közelített — panaszok és mentegetődések közt elbeszélte történetét és magának kikérte, hogy ilélclcmct őszintén mondanám ki. Örömömet alig titkolhatva , a' most már reménylhető jó sikeren, nyugodtan csak