Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-14 / 2. szám

superintendensből, mert tőszomszédságban ül mellette a'világi elnök; nincs egy hivatalos lépésök, mellyet ellenőrség ne kísérne. De van korunknak és a' közvéleménynek egy hatalmas ágense, a'nyilvánosság, melly maga lehetetlenné tesz minden önkényt. — Gyüléstermeink — kivételek lehetnek — ollyanok, mintegy romai főembernek palotája: csupa ajtó, csupa ablak; elöl, hátul, jobbról, balról bekandikál a' közvélemény és nem hagyja szó vagy büntetés nélkül a' hatalmaskodót, a' jogtörőt, vagy a' zavarosban halászót, és ha történtek is néhol zsarnokoskodások , titkos elitélések , hatalomszók , mellyek mellett a' jog kiáltása ki nem hallatott, köszönhetjük a' zárt ajtóknak, mellyeken belől ínég nérnellyek bíráskodni szeretnek. Tán a' debattok vagy a' tárgyak feletti vitatkozások körűi fejlik ki az önkény 's itt tesz erőszakot ? Tán e' néptanítók amaz ügyes plaideurök , a' tribunehősök, kik újjokra gombolítjákfel és le az ügyeket, kik ügyesen tudják vetni a' fonalt 's abból ugy szövik a' beszédet, mint akarják ? Tán ezekkel van annyi baj , mig őket az ember kedvelt themájok hátáról leveheti, mellyen némelly hires szónokok, az unalomig szeretnek széltibe hosszába nyargalózni? — Nem uraim, igen béketűrő osztály ez a' mienk 's tán fájdalom, hogy az. — Egy régi atya igy ír Valentinián császárnak: „Volens, locum mihi commissum non deseram, coaotus repugnare non novi, arma enim nostra sunt preces et patientia." — Igenis, e' néhány szóból áll vitatkozásink egész félelmes hierarchiája. Hát a' zsinaton mi szerepet visz a' protestáns papönkény? — Volt egyszer egy zsinatja — nem is volt több egész — a' magyarhoni protestáns stalusnak Budapesten. — Ennek tarthatását akkori fejdelem II. Leopoldtól a' világi oldal a' reformált egyházi oldalnak híre és tudta nélkül kérte; megnyervén e' tárgyban a' kegyelmes jóváhagyást, az 1791. év jni. 30. napján szólítatik fel gróf Káday Gedeon által az egyház, hogy az august. lőiki gyűlésen tanácskozzanak a' sept. I2kén megnyitandó zsinat tárgyairól. És a' nevezett napra tiz tag ül össze, a' reformált egyház életkérdéseiről előlegesen tanácskozandó. A' három egyházi tag által sürgetett egyetemes egyházi insti uctiónak bevárása félrevettetik, csupán ez oknál fogva „hogy az evangelikus uraságok már s e p t e m b e r közepére határozták a' zsinat kezdetét" — Egy cvangelicus lengyel codex tolatik alaprendszerül a' zsinati vitatkozások és készülendő canonok alá , őri Fülöp Gábor, pataki oktató által deákból magyarra fordítva, mellynck az előtt hírét sem hallották egyházunk képviselői. Széles, határozatlan alapelveket vállaltat „te mondádéra a' világi rész az egyházi résszel 's minden későbbi részletes vitatkozást dugába dönt e' maximával: az elvekben megegyeztetek, ebben is meg kell egyeznetek. 'stb. Mi volt zsinati szerepe a' reformált egyházi résznek, írva hagyta az akkori dunamelléki superintendens, Tormási János, e' zsinatra tett észrevételeiben: „Ha valaki az egyházi személyek közöl, a' szükségesek cognitiójában világosabb levén, szólott, csak maga szólott társ nélkül és mintha még ez elég nem lett volna arra, hogy haszon nélkül szóljon, szavára az egész, vagy csaknem az egész chorus visszaszólt. Gondoljuk ide a' világi rendnek tekintetes szóbeli praepotentiáját és mivel az egyháziaktólsemmi viszontagságos promotiot nem vár, szólni való készségét és bátorságát : voltaképen csudálhatjuk-e, hogy a'belső személyek, addig gyakorlott talán nem a' legroszabban gyakorlott jusaikból, olly könnyen kiforgattattak ?a

'stb. — Az 1734. évi oct. 26. bodrogkereszturi uri zsinat, mellyben egy pap sem volt, melly az egyházkerületi és egyházvidéki gondviselőket önhatalmával megteremté. 1745ben Kenessey István főcurátornak püspökválasztása a' papság híre és szavazata nélkül. — 1793-ban Beleznay .Miklós főcurátornak a' dömsődi gyűlésbe vezetett, kiszemelt világi serege, kiket ott, az esperességek híre és szavazata nélkül, meg is teremtett tractualis curaloroknak — és több effélék számtalanok. És azt kérdem én, hol itt a' hierarchia, hol a'papönkény, ezen ijesztő rém? Történet és tárgy ismerettel, mi logica szerint, mi joggal lehet rájok fogni a' bűnt, mellyet más követett el ? Vagy tán az a' papönkény, hogy ez önkényt nem látta helyesnek és igazságosnak ? — Hlyen állásunkban, illyen aspectusok között kézzelfogható nagy igazság, hogy hierarchiától nincs mit tartanunk, hanemha stratagemának vesszük ez ijeszgetést azok önkényes rendszerének felállítására,