Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS I§KOLAI LAP. Pesten 1S4I2* Juliiig Si ex veritate nascitur scandalum , melius est nasci scandalum, quam ut veritas occullelur. H i e r o n y m u s. TARTALOM. Vallás-szabadság cs tűredelem' fogalmazásai. II. Czikk. Históriai párvonalok vallásos irányban. A. — A pap lehet- e egyszersmind inspector is? Jeszenszky László. — Egyházi gyűlések: a) Nagy-károlyi ref. egyházmegye'gyűlése. Közli Kocsiss Ferencz. — b) Ágostai hitv evangélikusok' gyűlései Pesten: I. Festi egyházmegyei, II. Bányakerülcti közgyűlés. III. A' négy kerület' egyetemes gyűlése. — Vegyes közlemény. Vallás-szabadság' és tiiredelem' fogalmazásai. II. C z i k k. Históriai párvonalok vallásos irányban. Szólottam első czikkünkben a' monismusról, melly zsidó , keresztyén, és Mohamed vallásának is alapja; vegyük most a' hittudomány' (dogma), hitvallás' (symbolum), liturgia és fenyíték-rendszer' (disciplina) külső természetüket némi vizsgálat alá, mellyek létszeres (organicus) egybeköttetésben állanak , 's a' statusnak erkölcsi valóját, és miségét velünk tudatják. Minden oda mutat, hogy az ember vallásos érzettel van alkotva, az az tehetetlenségének és tudatlanságának belső érzetében igyekszik, mint korlátolt lény , saját ösztöriileg állatisága' mindennapi terhe alól kibúni , 's egy magán kivül eső ponthoz támaszkodni, honnan reményt 's üdvét vár. valahányszor belső békéje bármi oknál fogva felzavar tátik. Ila az első históriai időszakokra vissza nézünk , ngy találjuk, hogy minden országban , melly status-alkotmánynyal bírt, a' vallástudomány már kifejtve 's rendszerezve volt, 's annak eredetét az isteni kijelentéssel összecsatollák. Moses Jehovától, Zamotxis Vestától, Minős Jupitertől, l'i/ciirg Apollótól, Numn Egeriától, Zcrduscht Ormuzdlól, a' brámmok Brahmától, Mohamed Allahtól nyerték törvényeiket, 's egész bizonyossággal állíthatjuk azt is, hogy a' dogmatica mindenütt elébb jött létre, mint a' politica; mert hittudomány által kellett vezérlem 's felnevelni az emberiséget, hogy a' morálban megerősödjék, J

s szilaj vad természete szét ne rombolja ön magát 's hozzá tartozóit. Innét van az már, miért vallástan állal politikai állapotra felnevelt statusokban későbben is a' királyok az isteni hittudományt nemcsak pártolták és védték — ,,rex Anius idemque sacerdos" 1) — miért Chinában máig is a' nem buddhisták közt pap-osztály' nem létiben család-főnökök, hivatalosok, és a' császár mint főpap viszik véghez az áldozatokat 2); miért némelly Kalifák is a' világi és papi méltóságokat személyökben egyesíteni tudták. 3) Morál volt a' dogmák' veleje, melly a' theosophián alapult, 's ez Piáto' irataiban gyémántként ragyog. Az experimentálok ugyan azt hiszik, hogy az erkölcsi tanok is olly alaki változásokon mennek keresztül , mint a' természeli tudományok , hol új felfedezések új rendszerre szolgálnak okul; de a' morális tudományokban megfordítva áll a' dolog, új találmányt azokban nem teszünk, csak a' régieket fejtjük ki, non nova , sed nőve; azért jól irja Bonald' német fordítója: „die Naturwissenschaft sucht erst den Weg zum Evigalten zum Urheber, den die wahren moraiischen Wissenschaften langst gefunden habén, ünd von dem die falsche Philosophie nur abgeirrt ist." A' dogmákat papok kezelték, azért mint néptanítók és oktatók mások felelt tekintetesbek is voltak, mire tudományaik 's hivatalok' czélja 's fontossága által jogosítva is valának A' statusok' különböző viszonyai szerint, mellyek belső 's külső 1) A' családok' fejei hajdan és a' királyok papi kötelességeket vittek végbe. 1. Birák' könyvét 6. 18 seq. Hómért. Odr/sg. Hí. 418. Herodot: 6, 56. Aristól de republ. 3, 14. üiodor. Sicul. 2, 47. Cicero de divinat. 9. 40. Virgil Aeneis : 3. 80. Feiih Antiquit: Homeric. 1 , 5. 2) Geschichtc des östlichen Asiens von Dr. Joli. Heinr. Plath. I. Th. Göttingen, 1830. 33 Például a' ssofi, morabith, és fatimith dvnastiák' alakítói. 1. Jahrbücher der Litteratur, LXXI. Band p. iO—24.