Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

- 186 - V életmódjokbó!;

egymás közti érintkezésekből kifejlettek, mind a papi status, mind a' dogmák első sajátságos természete idők' mentiben sok változásokon ment keresztül: világi czélok, haszonvágy , dynastiai érdekek, másfelől vallás-buzgóság, a' régihez ragaszkodás szemközt az újítási szellemmel, 's több hason dolgok mind befolyással voltak az alaki változtatásokra; az emberiség' története úgy szólva egy nagyszerű dráma, mellynek cselekvényei' folyamába a' jelenkor is bele van szövődve ; a' szövevény koránt sincs még feloldásához közel, annak hogy' és miképi kibontakozásáról mi is csak annyit tudunk, a' mennyit eldődeink tudtak , az az ha magunkat elámítni nem akarjuk, nyilván megvallhatjuk e' részben tudatlanságunkat; hiszen maga Herder is, ki a' jövendő-tudásnak elemeit biztosan rakögatta össze, utoljára is magasztos profctiáit a' föld' minden népe' conílictusáról íme' szavakkal zárá be: speremus attjue agamus. 4) E' nagy dráma eddig leforgott szakaszaiban, és jelenéseiben találunk már sok szépet, jót, és égig emelőt, másfelől viszont nagy szennyeket, roszakarást, 's pokolig leverő barbariest, milylyekkel kivált az üldözési időszakok terhclvék, mellyekről de Thou-\di\ elmondhatjuk : „Excidat ista dies aevo , neu postera credant — saecula." A' mit e' czikkben leginkább szándékunk kiemelni, az a'históriai hasonlatosság lesz, melly vallásos intézetekben mutatkozik, melly hasonlatosság mintegy kézen fogva vezethet annak átlátására : hogy az emberiség, egyik éghajlatnál szintúgy mint más alatt, a' vallás' szükséges érzeténél fogva vezettetve, tudva vagy nem tudva, egyenlő institutiókat fejtett ki magából, minden következményeivel a1

szilárdságnak és tettelésnek, a' mint egyik vagy másik elem lett uralkodóbb az alapelvekben. Dogmák, symbolumok, liturgia és fenyíték! rendszer teszik valamelly vallás' belső és külső álladalmát. A' dogmák magokban abstract tanítmányok , a' vallástudomány' theoriai tárgyai; a' symbolumok az elfogadott és megállapított dogmák' megtestesítése, melly tudatja a' hitsorsosok' összefüggését hitágazatokban ; ti liturgia létetád a' dogmáknak és symbolumoknak , az isteni tiszteletmód' külsőlegi tettleges gyakorlata által; végre a' fényűé ki rendszer a' jó rendet eszközli, melly nélkül sem polgári, sem vallásos intézetek sokára fel nem állhatnak. Tekintsünk most már a' história' lapjaiba. Mindjárt mint főtünemény, szemünk elibe akad a' vallásos különbség, mellyben feloszlott az emberiség, 's azon feloszlásnál fogva a' dogmákban, symbolumokban és fenyítékmódokban is szétágazott. Ezen első főtüneményt nyomban követi egy másik, szinte teljes méltatást érdemlő jelenet, minél fogva némelly vallás, belső specificus erejénél fogva uralkodásra jutóit, földünk' nagy részén elterjedt, a' régiebbeket mint tehetetleneket, czélnak és kur' kívánalmak meg nem felelőket, magában elnyelte, homogeneisálta. A' keresztyén vallás ez úton lett Európában uralkodó fő vallás, miként a' parsismus egykor a' persiai birodalom' 25 tartományait foglalta el; ma pedig az islam, buddhismus és brahmanismus közt van nemcsak a' régi persa birtok, hanem az egész Ázsia szigeteivel együtt feloszolva , 's más egyéb vallások ezek mellett, például a' schamanismus , parsismus, judaismus, 's még maga a' keresztyén vallás is, parányi körben és szenvedöleg állanak. De bármi messzire elütnek is egymástól e' különszerkezetű vallások, mégis vágynák összehasonlítási pontok, mellyekben egymással találkoznak, lényeges mint mellékes tekintetben, a' mi viszont azt tanúsítja: hogy az ember' lelkéből keletkezvén a' vallás, mellynek szüksége' érzetét az Isten abba oltotta — a' törvényt adók, kik egyszersmind vallás-alapitók voltak, istenes ihletjökben plastice működlek, 's az általok letett alapokban létező hason szellem a' vallási élet' processusában elvileg hason eredményeket állított elő ; ámbár éghajlat, szokás, életmód, indulatok, nyelvkülönbség 'stb. a' practikai külső színezetek' egyformaságát hatalmasan gátolták is, 's mindegyre gátolják; 's mégis e' külön színezetekben minden disharmonia mellett is lehetetlen az ugyanazonosságot észre nem venni, kézzel nem tapogatni. Példák bizonyítsák a' dolgot. A' franczia tudós Poleg az indusok' philosophiájáról értekezvén, több helyeket közöl a' Veda után (melly az indusoknak annyi, mint nekünk a' biblia), mellyek mindenben egyeznek az evangéliumi dietiókkal, a' gazdagság' megvetése, erkölcsi tisztaság , Isten iránti engedelmesség, 's más rokon még mysteriumos tárgyak felett is. A' bráminok e' szent gyűjteményben, melly a' íegrégibb időkre felhat, rakták le természeti, természettúli , históriai és erkölcstani ismereteiket. Mint az ó-testamentomban , úgy itt is kezdetben patriarchális időszak mutatkozik, és nemcsak literatúrai, hanem históriai és bölcselkedési dolgozatokat magában foglaló ; azért egy más tudós, a' Poleg által kiadott Oupanichatsból következtetve, melly csak egy része a' Vedának , egy részről a' bráminokat, más részről Plátót, praeeursores Christi czímmel jeliemzelle. 5) 4) Postscenien: VII. Theil. p. 60, 65, 112, 127. bécsi kiadás szerint. 5) Az evangeliumi helyek ki vágynák írva l'oley által 's összehasonlítva a' vedai orthodoxiával: Francé litteraire 1835. Septemb. füzetben. Mi itt bölcs Badararayana 550 mnemonicáiból az 55-diket közöljük francziáúl fordítva az istenségről. ,,La divinité est privée de 1' ouie du tact, du gout, de la forme, et de 1' odorát; elle est élernelle