Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-14 / 15. szám

- 171 , -gondolkodó és figyelmes olvasó kitűzött tárgyunk' legtermészetesb felfogására önkcnylesen vezettessék. „A' história , mond egy angol iró, sok hasznú lenne, ha akarnánk tanulni belőle; de az indulat és pártosság megvakít berniünket, miért a' históriai tapasztalat' mécse a' hajó' hátulján függő lámpa-fényhez hasonlít, melly csak a' hátulmaradt habhullámokra szórja fényét." Az Istenről való tudománynak szintúgy megvan a' maga saját története , mint más egyéb tudományoknak, sőt időszaka régibb, nyomosabb, azért utalványait koránsem mellőzhetjük el, ha helyesen akarunk ilélui a' tárgyban. Civilisált országokban, millyenek voltak hajdau India, Persia, Egyiptom, Hellas, 's millyen China máig is, a'monotheismusnak, vagy egyistenség-hitnek, nyomait jókor feltaláljuk. Ez utolsóban (Chinában) a' régi uralkodók Isten' nevében igazgatlak; a' monarcha Confucs' tanítása szerint isten' képe, kinek isten' akarata szerint kell igazgatni Mindjárt a' históriai idő' kezdetében feltűnik Jao, mint isten' fia, ki alattvalóit úgy tekinti, mint atya gyermekeit. Jao' bölcsessége — írja Neumann — XVI. dynastiát élt keresztül négy ezer év' lefolytában 's minden változások' daczára, mellyek Chinában történtek, maiglan munkás. 3) Hogy a' chinai bölcsek' könyvében a' lélek'halhatatlansága a' fő istennel együtt, ki mindent igazgat, későbben is feltűnik Gabiének legújabb fordításából a' természet'philosophiájának mandschu nyelvből, világosan kitetszik. -^Elhallgatom , hogy c' chinai Jaot és a' zsidók' Jehováját nagy tudósok egynek veszik, mint: Hammer, Abel Remusat, Gabler, Rask , Arndt, Neumann, Bohlen , hogy Makrobiusban is a' fő isten' neve 1 411 (Satuin. 1, 18); szinte bizonyos Windischmann' mutogatásaiból az is, hogy Pylhagoras' számtudománya Chinában is megvolt, nevezetesen a' rnonus, mint az eredeti lét', vagy fű való' jelképe, egyik a'szent alapszámok közül, mely-Ivek hellyel hellyel 3, másutt 4, másutt 7., 10, 12, másutt 40 , 's azon felül is szaporodtak. 5) A' Bráminok' vallásában szinte föllelhető , a' monismus, mint a' triplicismus; Brahma szellemi lényeg háromalakban (Trimurti). Millyen a' keresztyénnek Jerusalcm' vidéke , a' szent föld vagy régi Palaeslina, szint ollyan a' Veda hitünek a' C.angestől áztatott föld, a' barna antilopék' tanyája, hol Brahma kinyilatkoztatta (revelálta) magát szent törvényeiben, mellyek Rig-Yadjour és Sama Veda czimü könyvekben foglaltatvák , 's 3) Nouveau Journal Asiat. Nro 79. p. 50, 51. i) Zeilschrift fiir dieMorgenkundc, III. B. II. Heft p. 250. 5) Die Philosophic irn Fortgange der Weltgeschichte I. Th. 1. Abtheil. Bonn, 1827. p. 228—239. lásd Bayle' criticai szótárát is, art. Vylhugoras. a' szentháromság' alakjait Brahma, Vischnou és Siva' képezeteiben előállítják, 6) Hogy az indus vallásnak utolsó alapja monotheismus volt, azt Colebiocke, Willford, Leyden, NX'iíson hosszasan mutogatják az „Asiatick Researches" czimü híres folyóiratban , (volum. 13. 14.15. 1G.), mellyeket Hammer kivonatokra méltatott a' bécsi literatúrai évkönyvekben, de mint minden nemes és szellemi, végre az emberek' kezei közt el szokott fajúlni; ilt is megtörtént az, álbölcsek sectákat alapítanak, a' panlheismus és materialismus' minden undokságait tanítmányaikba felvették, a' kastok' rút szellemet megörökíték, a' néptömeg elől a' tudomány' útját, és az írás' mesterségét elzárták ; hogy az tudatlanságban nőjön fel 7), hatalmokkal visszaéltek elannyira, hogy refoimalióra vala szükség, mellyet Vopa és Vasa Déva monismusi elvekben eszközlöttek is, ha bár tanítások olly terjedelmes és világszerü nem lehetett is, mint a' bölcs Schakjamuni-é, az ismeretes nagy reformátoré, ki a' buddismust oltá be a' brahmanismusba, 's 260 millió híveket számlál, 's reformjaival Keletázsia' civilisatiójára huzamos befolyást gyakorol. 8) A' mi Ázsia' keletdéli részén történt hajdan, nem egyedüli példa a' históriában, mert hiszen a' keresztyén vallás is tulajdonkép a' pogány hit' reformatiója volt nyugoton. Az üldöző Julián császár Ursatiushoz, galaliai fő pogány paphoz, irt levelében önként elismeri a' pogány papi disciplina' hanyatlását, melly okozza a'keresztyénség' terjedését , mivel a' papok magok gyalázták meg a' cultust, ellenben Krisztus' hivei jó magok' viselete, és pogány szegények' fölsegélésével nyer-6) 1. az upanis had' kivonását Nouveau Journal Asiat. nro 65. p. 411—Í37 , 's Othmar Frank' értekezését Siva' képéről a' bajor akadémia' évkönyveiben, II. B. p. 76G. lndische Literatur in Jahrb. Band 1,1. p. 17—136. Neumannt keleti literatnráról, Nouveau Journ. Asiat. nro 80. pag. 88—98. 7) 1. Benfey Theodor' remek czikkjét Indien Ersch és Gruber tudományok' 's művészetek'nagy Encyclepoediájában Band XVII. p. 68. et seq. 8) 1. az Asiatick Besearches' kivonatjál Hammertöl a' bécsi évkönyvekben B. II. p. 312. 's a'korán elhalt Bochinger' vizsgálatokban dús könyveit: „La vie contemplative ascétique el monastique chez les peuples Indous etchez le peuples Bouddhistes Strassburg 1831. Ugyan ott „sur la connexion de la vie contemplative ascelique ethique ctc. avec les phenomcncs semblables quo présente P histoire de 1'Islamisme el du Christianisme." Végre Pauthiért ,,Mémoire sur 1'origine et la propagation de la doclrine du Tao" Paris 1831.; és Neumannt a' 6. szám alatti jegyzet szerint. *