Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

— 155 — tudja ezen betanult modorát Kecskemétnek? mi ok indítá Káint a' gyilkosságra ? a' helybeli ref. egyházra és így a' városnak csak egy részére agyarkodván, mi okon kisebbíti és gyalázza az egész város' jellemét is? holott valamelly betanult modorról maga Kecskemét semmit sem tud; 's arról, hogy valaha még 20 évi hányattatása közben is tisztelt megyéje ellen delatoroskodott volna, maga a t. megye által is soha meg nem rovatott. Tegye el az illyen alacsony rágalmazást a' maga zsebébe addig is, míg netalán tán ezen becstelenítésért annak utján kérdőre vonatnék és ne mocskolja be a' közhirlapokat illyetén illetlen piszmálkodásokkal. Azt írja végre: „szomorú dolog, hogy ez mind olly gyülekezetben történik, mellynek kebe* lében intézet helyheztetett, hol a' növendékeknek kormány iránti engedelmességre , felsőbbek iránti tiszteletre, mások'megbecsülésére, békeszeretetre oktatás, főkép példaadás által tanítatniok's neveltetniük kellene." Ej ej édes II. ur! már meg a' főiskola' helyét irigyli! (sejdítem, hova szeretné átboskózni *) 's imé már meg a' tanítókat, iskolai elöljárókat rágalmazza! — ugyan mikor kopik már ki belőle ? jőjön csak ide, és tegye le még egyszer kérem phantascopéját **): majd tapaszlalandja , hogy itt mind a' legfelsőbb helyen is helybenhagyott tanulmányok' rendezete, mind a' tanulók' rendszabályai, mind a' köztiszteletet érdemlő tanítók jelleme, mind az iskolai elöljárók' lelkezeteto, átaljában és összehangzólag is oda irányozvák: hogy itt a' tanulók nem a' csupán légbe okoskodó, hanem inkább a' tisztes élhetőséget szülő tanúságokban gyakoroltatnak; hogy itl van ügyelem a' nemzetiségre; hogy itt sem az idétlen ujílásbeli viszketeges kórságra 's kormány elleni rugodozásra, sem a' rabszolgai lélek'tenyésztésére példát bizony nem látnak; és embertársaik iránt az értelmes polgárhoz illő józan engedelmességre oktatlatnak. Még egy kérdés II. úrhoz: magyarázza meg Anthomius és Leo szerint, hogy ha már a' püsur ezen állitmányt nem szopta újából, elég legyen csak az 183f

i

/7

dik évből jelelnünk ki a' Pest vármegye' határozatain meg nem nyugodt Kecskemét városának felsőbb helyekre telt jelentései 'á folyamodásai' következtében a' megyéhez érkezett intézvények' számait : 860 , 13863 , 21234, 31203; miknek megfelelő megyejegyzőkönyvi számok,: 1192, 3131, 3110, 6245, 280, 1906, 1907, 1908, 4177. Más évekrőliek, előszámlálva , egész szeleteket töltenének be. A' kecskeméti egyház' ügyeire nézve pedig, hogy neliány év elölt királyi biztos vala kiküldve, ez közönségesen tudva levő dolog. *) Mi nem vagyunk képesek Hagymássy czikkéből sejteni, hogy az iskola' helyét irigyli és hová akarja azl átboskózni; cz tehát ismét alkalmasint csak gyanítás és gyanúsítás. **) Már ez mégis csak sok, harmadízben venni czáfolú urnák szemre a' phantascopét! Török. pökségtől vissza húzza magát az is, kit kérünk, az is, kit hivunk avagy választunk; ki legyen már becsülettel püspök? talán az, ki önökhöz önként tolakodik, vagy erővel fogandanak. És továbbá főtiszt. Polgár urnák javalja-e ön czikkelye' végén , hogy mondjon le a' superintendenssógről f reményijük, hogy a'köz bizodalom H ur' tetszésénél fontosabb előtte, és valamint corteskedés' utján azt elérni nem kívánta, ugy H. ur javalala' daczára, a' teher-viseléstől, hivattatván reá, vissza nem vonúl. Egyébiránt ezekből látnivaló, hogy engem nem az irkászi viszketegség, hanem városom, egyházam , iskolám' becsületének megtámadása 's méllatlan sértegetése szólított fel ezen sorokra; mert Jegyen bár a' nyilvánosság a' legszélesebb értelemben véve is , de az , hogy midőn valaki a' püspök-válaszlás' tárgyában el nem sült kívánsága' vagy talán terve' és titokban tartatni kívánt mesterkélése' fölfedezése miatt mérgelődzik *), minden ide sem tartozó erkölcsi testületeknek széllében neki eshessen, szabadon és féktelenül marczongolhasson; sern becsületérzés, sem törvényszabály' utján csakugyan nem kövelkezhetik. — Mig Csuka ur szólott a' Jelenkorban, azt szó nélkül lehete hagyni, mert ha ollyakat állított is, mellyek nem igazak, a' mellyekre a'későbbi közlemények rá pirítottak, — legalább várost, egyházat, iskolát, elöljárókat nem rágalmazott, nem becstelenített; de már H. ur félremagyarázhatlanul mind a' kettőt elkövette; és már itt ki kell neki ugorni a" bokor alól; hogy a' méllatlan rágalmazón annak utján törvényes elégtételt venni lehessen. Annálfogva itt felszólítom H. urat, fedezze fel becsületes nevét, vagy ha azt ö nem teljesítené, hogy a' felelet' terhe a' kiadóra ne essen, helyette a' tisztelt szerkesztőség. **) Kecskeméten, junius 21-én 1842. Csányi János, föbiró. *) Efféle mondatokat tart a' szerkesztőség személyeskedésnek. millyentöl komoly tárgyú lapjait megóni kötelességének ismeri. Mert csakugyan különös látcső kell alioz, hogy látatlan személyt annak benső állapotját és annak okát látni lehessen. E' morrdatol 's a' feljebb kijegyzetteket tekintve akaratunk ellen is, Lessing' mondata jut eszünkbe : „Sobald der Kunstrichter verrath dasz er von seinem Autor mehr weisz, als ihm die Schriften desselben sagen können; sobald er sich aus dieser n;ihern Kennlnisz des geringsten nachtheiligen Zuges wider ihn bedient: sogleich vvird sein Tadel persünliohe Beleidigung. Er hört auf, Kunstricliler zu sey.i, und vvird — das veráchtlichste , was ein veiiiiinftiges Geschöpf vverden kann — Kliitscher, Anscíwarzer, Pasquillant. Török. **) A' pört bevégzetinek tekintjük 's most hideg-komolyan, rövid vázlatban, előterjesztjük. H. ur lényeket sorol elő, mikről véli, htfgy nincsenek rendén: Cs. urnák, czáfolatban, ezeket kelle eltagadni, vagv ha állanak, megmuhtni houy rendén vannak. Mikről H. nem szól, azokra adott kérdés nélküli feleleieket mellőznünk kell. H. ur a' kecskeméti egy-