Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

- 156 -házról, annak leveléből idézelt szavakkal, azt mondja, hogy ez a' mlgos főgondnokhoz levelet intéze, mellyben az egyházi kerület' minden gyü­lekezeteinek másodszori szavazásra felszólítása' kútfejéből keletkezhető eredményeket megelőzőleg elhárílni 'S u panaszoknak felsőbb helyekre is jut­hatását megelőzni kéri: a' mi nincs rendén; Cs. ur a' tényt 's a' levél' idézett szavait nem tagadja, hanem a' dolgot rendén lenni állítja, mert kö­nyörögni szabad. H. ur azt mondja: ,,a' kecs­keméti egyház, be nem várva a' főgondnok' vá­laszát , leveleket bocsáta az egyházmegyék' el­nökeihez, mellyekben kijelenti, hogy ,,a' sza­vazatbonló választmány megmagyarázható önkény­nyel, a' mlgos főgondnok urnák olly véleményt ada 'stb. annálfogva a' czélba vett újra szavaz­tatás' felfüggesztését eszközleni kéri: a'mi nincs rendén ; Cs. ur a' tényt 's a' levél' idézett szavait nem tagadja, hanem a' dolgot rendén lenni ál­lítja , mert kérni szabad. Az tehát itt a' kérdés: kérelem-e az, melly a' mlgos főgondnokhoz in­tézteték, 's reá be nem váratván ar felelet, a' megyék' elnökei megkerestetnek? Millyen kére­lem az, mellynek bunkóján a' panaszoknak fel­sőbb helyre juthatása említetik? Szabados, illő, nem vakmerő kérelem-e az, mellyel mást fel­szólítunk nem teljesíteni, mire a' gyűlés' végzete utasít? Szabados, illő, nem vakmerő kérelem-e, a' gyűlés' határozatát teljesítő elnök' levele' el­lenében, felszólítni mást a' főkormányzó által kiszabott teendők' elmulasztására? H. ur kérdi: „Rendén van-e a' gyűlés' határozatait, miket az egyházak, azoknak engedelmeskedve, érvénye­seknek elismertek, törvényelleneseknek kiáltani ki? Cs. ur feleli : „Rendén , mert a' közvéle­mény azok feletti Ítéletét kimondá, 's hihető bő­vebben is meg fogja mondani. H. ur kérdi: „Ren­dén van-e a' küldöttség' tagjait önkénynyel vá­dolni?1 1 Cs. ur feleli: „Rendén , mert azok mind­nyájan derék és becsületes férfiak, de nem in­fallibilisek és az elnök gr. Rádayt Kecskemét' községei becsülik és tisztelik. H. ur azt mondja, a' kecskeméti egyház az elnökhöz írott levelében felsőbb helylyel fenyegetődzik: a' mi nincs ren­dén ; Cs. ur nem tagadja a' levél' igéit, de ki­menti azzal, hogy delatoroskodásért a' megye által meg nem rovatott. H. ur azt mondja: a' törvénytelen rendeletek' eredményét törvényesnek mondani, nincs rendén: Cs. úr az ellenkezőt azzal mutatja meg, hogy a' szabályok szerinti szavazást úgy kell tekinteni, mintha nem a' sza­bályok szerint történt volna. H. ur azt mondja: „megbízás nélkül , szavazat-rokonok' nevében szólni, úgymint a' kik előtt, a'kecskeméti levél' szavai szerint, e' tárgy még homályban van, nincs rendén; Cs. ur erre semmit nem felel. H. ur aggódik, hogy a' csillag-egyház vészt hirdet, maga a' jámborság sem bírja lecsilapítni a' ke­délyhullámokat; Cs. ur ezekre hallgat H. ur aggódik, hogy a' rendbontás' példája kártékony hatású lehet az iskolanövendékekre nézve ; Cs. ur azt veti ellenében : Kecskeméten jól oktatnak \s nevelnek. H. ur aggódik, hogy a' püspöki firma alatt zsarnoki szellemű ukázok késziilend­nek; Cs. ur erre igy válaszol: a' jó H. ur' czikke leheli ukázok' készültét. — Igy áll a' dolog 's immár az ügyet közönség' ítélete alá bocsátjuk. Szükséges vala e' tényeket 's czáfolatokat összeállítnunk, hogy kitűnjék, mi nem igaz a' H. ur által elsorolt tettekből 's idézett levél-——mg—MfM.^j W-' " n ••.•--u.jL^m .iB.w . i MIJ^I -1. •• IIM • IJ MI i i na Szerkesztő-kiadók: Székács József, Nyomatik Trattner­igékből ; hogy ha csak egy tény is vagy idézet megezáfoltatik H. ur' levelében , mimagunk dob­junk követ a' rágalmazó H. fejéhez, miérthogy veszélyezteti lapunk' hitelességét, mellyben állott 's hogy álljon a' kecskeméti egyház előtt, igye­kezni fogunk. Felszólítok H. urat is , hogy nevezze meg magát, meri már itt ki kell neki ugorni a bokor alól. ö mosolygott 's azt mondá, elölte a' be­csületérzés nem = Csányi János főbíró ur'kihivása; azt mondá: mivel nem néz phantascopén , nem rémítő előtte az árnyalak, melly a' bokor leve­leit rezgeti, neki pedig haja' szálát sem ingatja meg. Mosolygott azon is, hogy Cs. ur azon le­velet , mit H. felszólításnak mondott , folya­modásnak nevezte. — De az nem fért fejébe , hogy kérelem, legalább szabados kérelem legyen, melly nem szabados tettre hí fel; nem hitte hogy könyörgés, legalább illedelmes könyörgés legyen, mellyhez felsőbb helyre emlékeztető mondat 's a' grófelnök által, hivatalába léptekor, ünnepélye­sen tett ígéretre hivatkozás, annálfogva morális kényszerítés's kötelességre, mellyet ő soha el nem mulasztott, sérthető emlékeztetés csatolta­tik. Egyébiránt megigéré H. ur, ha bebizonyita­tik ellenében, hogy a' kecskeméti egyház sem a' főgondnok úrhoz sem az egyházmegyék' elnökei­hez , az általa említett leveleket nem intézte; vagy az idézett mondatok ama levelekben nem találtatnak, mert csak ezekért áll jót, saját reflexióira nézve pedig nem tulajdonít magá­nak infallibilitást; vagyis, ha a' faclum infectummá leend 's az idézett sorok ama levelekből kibos­kóztatnak : ő leteszi sisakját, hogy a' két magyar­hon lássa, mint kell pirulni a' rágalmazónak ; megigéré hogy térden csúszik a' kecskeméti ke­reszt alá 's mellét verve megvallja a' inea culpá-t, mea maxima culpá-t. E' szerint a' szerkesztőség­nek kell nyilatkozni. Kijelentjük tehát, semel pro semper , ünnepélyesen : hogy levelező 's munkatársainknak, kik nevök' elhallgatása' fel­tétele alatt kívánják czikkeiket hozzánk bekül­detni 's általunk közöltetni, nevét, sem most sem soha, felfedezni nem fogjuk. Szolgáljon e' nyilatkozat levelezőink' megnyugtatására. Végre, minthogy általunk tisztelt Csanyi Já­nos urnák több jeles, valóban élvezetet nyújtott dolgozatait valánk már szerencsések olvasni : bizodalmasan felkérjük őt, hozzánk efféléket jut­tatni; de nem, Isten' szerelmiért! nem czáfola­tokat res facti ellen; mert ezek, tagadásokban nem gyakorlott 's tiszta jellemű férfiúnak, mily­lyennek öt ismerjük, nemcsak logica, de sophi­stica' segítségével sem sikerülhetnek. Tisztelt ol­• vasóinktól pedig bocsánatot kérünk e' közlemé­nyért! Mentse ki íróját amaz erősen lángoló, most túlbuzgó szeretet, mellyel városa, egyháza, iskolája, elöljáró társai iránt a' jeles férfiú vi­seltetik 's a' honfinak viseltetni kell. Mellettünk tegyenek bizonyságot lapunk' elébbi számai, hogy piszmálkodásokban nem gyönyörködünk: de most, most, oh szerkesztői kínok! adnunk kelle ezt, mert nem akarunk pártossággal vádoltatni; adnunk kelle ezt, hogy lássanak levelezőink egy czikk-mintát, miszerint ne írjanak , mert effélét többé soha nem közlendünk. Érezzük, egy pár illy igtatvány képes vállalatunkat örökre megbuktatni 's az ol­vasó közönséget, utálattelten tőlünk elfordítani Kellemesb, szerencsésebb találkozást a' beállott évnegyedben! Tőrök. Károly. Török Pál és Taubner -Károlyi' betűivel

Next

/
Thumbnails
Contents