Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

14? legum, historiarum et multarum artium , quasi nutrioula quaedam est ,u

általa ama' grammatika a' régiek' összes stúdiumának, életük', erkölcseik', történetük' értelmében vétetett, 's ki tagadhatná, hugy az mai összes műveltségűnknek, már csak történeti szempontból is , alapja nem volna. A' tudós a' jelennek teljes ismeretéhez , melly munkásságának hatásköre, csak akkor jutand, ha a' régiséget megérté, az eszmét mint a' kor' vivőjét felfogá 's azt minden kifejtéseiben 's alakváltozásaiban a' jelenig vizsgáló és philosophiai szellemmel követé, llol világlott neki azonban ezen eszme dei übbleg át, mint épen a' régiek' irományaiban. Minden tudománynak, melly a' jövendőt szilárd következetességgel mintegy előkészíti, philosoph-töiténeti kezdete a' régiségben találtatik , 's valamelly tudomány' bírásával épen nem dicsekhetünk, a' nélkül hogy történeti forrásából ne merítettünk , születése' 's gyermeksége' bölcsőjéhez el ne jutottunk volna. Még a' mostani művészet is a' régiek' müveiben leli fel szabályait. Azért jelszavunk : valódilag tudós a' classicitas' legbuzgóbb, legalaposb studiuma nélkül senki nem lehet. Az igazi tudományosság nem áll az életnek ellen, 's hol a' tudósok illy valódi tudományosság'jellemét megőrzik, nevendékeket is képeznek, kik távol attól, hogy magokat az életben fel nem lelnék, inkább hivatvák azt tovább is kifejteni 's a' felfogott eszme szerint valósítani. A' szellem' ezen fensőbb munkálatára azonban kevesek a' választottak ; a' többszám közvetlen viszonhatásban áll az élettel. De azt czéljaik szerint használni e/ek is éreznek kénytelenséget, mi többé nem könnyű feladás. Ki magának korunkban önállást akar kivíni, műveltségre kell szert tennie, melly egykor tán-szellemi pazarlásnak tartatott. Ali ezen változás névszerint a' polgári rendről, mennyiben személy- és iparerdekeken csakugyan túl kell magát orientálnia Szintolly ingatag a' kereskedő', jövedelembérlő' állása, midőn hatáskörének nagyobb kiterjedést akar adni, ha a' jelennek politikai, társulati és kereskedési szövevényességeit és elágazatait biztosabb szempontból vizsgálni nem képes, melly szempontnak utolsó elvei és törvényei ismét csak mélyebb ügyismeret által világlanak ki. De nem tekintve illy viszonyokat, puszta kézmütani ügyességgel mai nap a' kézműves be nem érheti. Eszméletlen kezelés' ügyessége nem elég Mert egy részről a' vevők' igényei mindig növekedének, más részről a* túlzó versenyzés az árt leszállítá, mig az élet, mivel tőle több kívántatik mint előbb, mindig drágább. Több oldalról kényszerítve , a' kézműves ezen sokszen'í igényeknek csak úgy felelhet meg, ha magának a' munkát megkönnyíti 's a' készítés' költségeit megkímélni törekszik. Az elsőt csak úgy képes, ha az eszméletlen ügyességei, mivel dolgozik, eszmélt tmmkásságra emeli. Mig ő csak a' neki hagyott kézfogásokat alkalmazás, mivel ép' igy és nem mésként tanulá; mig neki a' miért felől teljes világa nincs, sorsa legfelebb csak történctességből javulhat , mire sajátlag számolni nem lehet..Feltétele minden haladásnak a'jelen állapot'szabatos és él telemteljes ismerete, 's a' kézműves' szerencséjét egyéb mi szinte nem feltételezi. Ez által teend a' vevők' kiványainak, készítményei' hasznavehetőségét és szépségét illetőleg, eleget. De ki kell e' mellett a' versenyzést (concurrentiát) is tartania. A' készítmény' költségei a' ráfordított időtőkének a' megkívántató anyaghozi viszonyában állnak. Itt kímélni lehet, ha vagy kevesebb időt alkalinazand, vagy az anyagot ügyes bánásmód által sikeresebbé teszi, vagy a' drágábbat és bajjal szerezhetőt olcsóbbal pótolja ki. Ez utolsó viszonyban a'tudomány felette termékenynek mutatkozott, 's az életnek nincs egyéb hátra, mint meghódításait birtokba venni. A' számtalanszerü gépelyeket, mellyek idő- és munkakímélés végett találtattak fel, nem érintve, a'vegy-, természet'stb. tanokból majdnem naponként keletkezének felfedezések elő, a' gyakorlatot közvetlen elömozdítandók , 's mindig olcsóbb készítményeket eszközlendők. Mind erre azonban a' lehetőséget csak értelmes kiművelés nyújthatja. De hol szerezze azoknak nagy tömege, kiket a' tudós pályára sem hivatás,- sem hajlam nem vonz, a' szükséges egyetemi és különösb kiművelést? Ez előtt csak tudósokat képző intézetekben. Azonban bármilly jótékony hatással van csak némi elkezdett tudományos műveltség is a' szellemerők' kifejtésére , melly szerint balgatagság állítani, hogy a' ki csak egy két évig járt úgynevezett tudós iskolákba, idejét vesztette légyen ; más részről csakugyan nem tagadhatni, hogy az alaki műveltség elérhető oktatási terv által, melly e' mellett a' nevendékek' közvetlen anyagi igényeit is szemmel tartja és kielégíti. Illy oktatási terveket lelünk a' reáliskolákban, mellyek' czélja nem egyéb , mint a' polgári életre szükséges előképzést adni. Mondjuk előképzést, mert a' gyakorlati kiművelés egyes és meghatározott szakokra nézve itt sem érhető el; sem nem irányoztatik, az iskolabóli kilépés után az itt is fensőbb tanulási pályára , vagy magára az életre bizatik. A' reáliskolák , mellyek' eszméjét már Herder adá*), a' fensőbb szellemmüvelés' és szellemgyakoriat' anyagjaúl, a' -régi nyelvekbeni kizáró oktatás helyett, a' mér-és természettant, a' történetet és földiratot 'stb. veszik. Ilol valamelly fensőbb tanodával vagy polytcchnikai intézettel összekapcsolvák, két osztályra szakadnak. Az alsóbb osztályban az oktatás' tárgyai leginkább az elemi ismeretekre, a' honi nyelv' grammatikáján kivül még egy vagy két külhoniéra, péld., Ezen herderi eszméhez a' berlini realiskola legközelebb áll. Taubner.