Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

- 14§ -a' franczia vagy olasz nyelvére, 's a' rajzolásra szorítkoznak. A' fensőbb osztályban az elemi tárgyak helyett a' természetrajz és történet adatik elő, 's az oktatása' többi tárgyakban folytattatik. Keletkeztek azonban reáliskolák is, mellyek több osztályokra osztvák, 's mellyek a' régi nyelvekre is tekintettel vannak. De nekünk ezek ingatag irányú intézetek. Mi szót csak olly reáliskolák mellett emelhetünk, a' mellyek és a' mennyiben valamelly fensőbb tanodával vagy polytechnikai intézettel összekapcsolvák , mellyek egyéb tiszta tudományosoktól az által különböznek , hogy a' kézmutani ismeretek' megszerzésére, 's az erőnek, melly azokat alkalmazza , szilárdítására egy részről mííügyességetfeltételeznek, más részről a1

tapasztalást és felfedezést veszik segélyül. A' kézműtan' lénye mélyen behat a' tudomány' körébe, 's a' műügyesség' megszerzésére előismereteket kiván, mellyek rajta alapúinak. Szereztetnek ezek reáliskolák által, mellyek, hogy egyedeket álláspontra vezérelhessenek , honnan az összes iparmunkásságban csekély eröalkalmazás mellett könynyü leend kiterjedt következményeket irányozni, a' tudomány' sokszerű eszközeivel élnek. A' polytechnikai tudat azonban az elmélet' és gyakorlat', a' tan' és példa' felváltó és czélszerü egybehatása által szereztetik. Illy jól rendezett intézet' mintájául a' Prechtl tanácsnok' igazgatása alatt 1815. nov.' 3tói fenálló bécsit említhetjük. Hasonló szerkezetű intézetek lelett még azon elsőséggel bir, hogy vele közvetlen egy realiskola , egy mindennemű műszerekkel és mintákkal, méllyek részint készen állnak , részint ügyelet alatt készítetnek, ellátott erőműi és mértani műhely, 's végre a' nemzeti ipar1

előmozdítására szövetkezett társulat is összekapcsolvák, miként a' polytechnikai évkönyvek' kiadása. Joggal van nagy hirben ti párizsi polytechnikai intézet is, melly 1796. alapítatott, 's 1816. a1

kormány'azon különös intézvénye mellett, hogy a' tudományoskatonai osztályokra, mellyek a' mérnökkar (genie-corps), a' tüzérkar (artilleria), az út- és hidépítészet, alkalmas egyedeket készítsen elő, új szerkezetet nyert. Köztudomás szerint azon nagy férfiak, kik a' legújabb időben Franczhontdicsőítek , majdnem mindannyian ez intézetnek köszönik müveltségöket A' két felhozott intézet mellett még a' prágai érdemel különös említést , hol a' gazdasági, erdőszeti és bányászati tudományban is nyerhetni oktatást. Nyomossága az országra nézve olly intézeteknek, mellyekben az oktatás' tárgyai kitünőleg *) Tán leend egyszer alkalom e' dicső szerkezetű intézetnek szemtanúlag vizsgált osztályairól lapunkban egykét szót szólanunk. . T a u b n e r. a' reáliák, már ebből kiviláglik. Minél könyebbé tétetik a' kézművesnek a' kor' igényeit teljesíteni, a' versenyzést (concurrentiát) kitartani, annál tetemesb leend a' termények' kelete 's a' termesztő jóállapotja. Miként az egyesben, úgy a' nagyban és egészben. Minél inkább elmarad valamelly nemzet' teljipara egy másik' nemzetétől, annál függőbb leend ettől, annál többet kénytelenül ennek segélyére szorúlni. A' nemzeti gazdagság' forrása ipar, 's azért kötelessége minden országnak azon intézeteket, mellyek fensőbb műveltséget, tehát nemesb , az ismeret' szilárdabb alapján nyugovó és biztosított termesztésnek könnyített lehetőségét irányozzák, előmozdítani ós ápolni, vagy a' hol illyek nincsenek, alapítani, 's fenállásukról ép' úgy gondoskodni, mint a' tudósokat képző iskolákról. Ezek' szellemi ereje-, amazok' benső jólétéért kezeskednek, 's csak e' két kezesség biztosítja létének lehelőségét 's fenmaradását. Ezen szempontból tekintve a'kérdésnek, vájjon a' régiek' studiumán alapúit, vagy a' realiákbani oktatás jobb-e , nincs értelme. Egymás mellett mind a' kettő egy iránt szükséges , 's valamelly okos czélnak megfelelő Csak tulságaik vagy összezavarásuk foglalja magában az ellenkezetet, mellyről értekezésünk' elején szó vala. Fogalmaik- és czéljaiknál fogva a'reáliskolák épen nem hódolnak materialismusnak, sem nem vezetnek oda , miként azt sokan tévelyesen hiszik , hanem inkább az ismeret' eszközeit szolgáltatják, melly szerint az anyag a szellemnek alárendelhető. Kiengesztelik a' tudományt vagy a' tudatot az élettel, annyival inkább , mivel minden tudat foglal magában valamelly szemléletes, anyagtalan és mégis állományos (substantiale) momentumot, melly t^z anyagot is, mihelyt vele érintkezésbe jő, átszellemesíti. Es ha igaz, hogy a' tudósokat képző iskolák is szellemi gyáriskolákká aljasodhatnak , ha a' nevendékeknek a' tudomány' szabad szelleme helyett a' holt betű idéztelik elő , ez veszélyt, de a' classicitás' valódi szempontbóli kezelése áldást hoz. Lényeges állórésze ez, hogy úgy szóljunk, a' tudós oktatásnak, miként a' realnak a' mér-, természet-, gépelytan stb. Egymástól mind a' kettő legalább jövendőben , kereken elválasztandó, mivel ha nem épen szélhajló , mégis lényegesen különböző életutak A' tudóst a' gondolkodás', tudomány', önismeret' és igazság' legmélyebb titkaiba vezeti, az összes élet' anyagtalan középpontjába , az ipar' emberét pedig azon kör' körzetébe, mellyet életnek nevezünk. Külre fejledeznek ennek erői , migamazéi a' bensőben egyesülnek. így ezen kérdésre a' gyakorlati élet' kivánt-mánya , miként a' tudomány' kivántmánya által határzottan meg van felelve. T a u b n e r.