Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-06-30 / 13. szám

13. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 18^2* Jbiiiíiis 3©. Ohne Classicitat kein Gelehrter, und ohne Realkentnisse kein Industrieller. S c h w a r z. TARTALOM. Realismns és classicismus. Taubncr. — Alsó szabolcsi és hajdú-kerületi egyházmegye' gyűlése » » • — Vegyes közleményül : Felelet Hagymássy urnák (jegyzetekkel kisérve j Csányi János. fliealisiiius és elassieissmis. A' kérdés, vájjon az oktatás a' fensöbb iskolákban jobban a' real- vagy az úgynevezett classicai műveltséget alapítsa-e meg, egy időkorban sem lön élénkebb vitatkozás' tárgya , mint épen a' mienkben , mikor a' legdurvább materialismus's némi rideg, conservativpedánsság egymásnak feszültebben mint valaha ellenhelyezvék, 's egymást legyőzni törekszenek. Látni fogjuk ezen vizsgálat' folytában, megfejtése milly természetes és egyszerű, korunk' szükségeihez arányzott. Ellenei a' pedánsságnak ezt igen gyakor és elég ügyetlenül a' philosoph-szemléieti iránynyal, mellyel alig jár karon csak egyetlenegy viszonylatban is, cserélik fel, s elnyomják a' gondolkodás' úrsága utáni törekvést, melly nekik önzetes és termékellen iskolatudomány. Hiszik , hogy ez a'jelennek legközelebbi érdekeitől, mellyekre az emberi munkásság' minden erői fordítandók, eltérít. Mivel pedig a' jelennek ezen érdekei kitünőleg fiHtptfjink — gyenge szemök a' szellemet, melly az anyagot ingatja, nem látván átviláglani — a' nevelésnek is kitünoleg azon idomok' és tehetségek' képezését kell irányoznia, mellyek a' real életnek ezen anyagi világban hasznot és sikert hozhatnak. A' fogalmak' épen amaz összezavartában elvetik az úgynevezett classicai műveltséget , mivel ez szerintük afc ifjút tanulási pályájának bcvégeztével egy neki ismeretlen és tapasztalatlan világba bocsátja, vagy inkább zárja ki, mellyben magát fellelni, vagy szigorúbb igényeknek eleget lenni, teljességgel nem képes. Az élet' dagályai öt szántszándéktalan elragadják, 's nincs kezében kormány, hogy a' sajkát parthoz szállíthatná. A' legelső szirtnél, mellyhez hánvatik, szemei előtt áll a' közel elmeriilés' bizonyossága, 's minden classicai visszaemlékezések , citalumok, scholionok és commentariusok mellett sem tarthatja magát mint hajójának ura fen. Mint valamelly brochure' idézete — mert a források' olvasására nincs ezen materialistáknak idejük — Göthe'ime' szavai ötlenek eszökbe: „Grau, lieber Freund , ist alle Theorie, Und grün des Lebens goldner Baum," nem gyanítván, hogy ezek ama' szellem' szájából jönek ki „stets verneint", ki „stels das Böse will, und stets das Gute schafftV s hogy csak finomabb philosophiai orrnak sikerül a' mélyebb gúnyt, melly az igazság' leplét felöllé, kineszelni, 's hogy ezen zöld-arany életfa nem kevésbbé, minta' paradicsomi jó' és rósz' tudásának fája az elcsábító, édes gyümölcsöket termi, melylyekkel a' halált izéljük. De erről alább. Előbb a' materialisták' philippikáját kell bevégeznünk. A' legszerencsésb esetben, mondják, átlátja az ifjú, mit nélkülöz , bátor eltökéltséggel veti el a'súlytehert, hogy az a, b, c-t újra tanulhassa, 's tán oka sincs egyebet, mint keserített ifjúságát, legjobb erőinek vesztét, arany reményeit megsiratni. Es ez nem elég? Marad a' rövid emberéletnek ideje, a' melly megbosszúltlan , könnyen és megsiralatlan elhanyagolható volna? Nem és ismét nem! válaszunk, és épen mivel korunk , századunk nem veszthet időt, a" másik túlság' igényei — a' materialismus' igényei, nem kevésbbé képtelenek és kártékonyak előttünk , mint a' pedánsság' visszaélései. De mindjárt eleinte óvást teszünk a' tévely ellen, mintha az ifjúság' nevelése, melly a' régiek' stúdiumát veszi alapúi, a' pedánsság'martaléka lenne. Pedánsság nem épen a' realismus' és materialismusnak az oktatásnáli ellentéte , a' materialismusnak csak egy másik' iránya , melly a' szellemet szinte kirekeszti 's ragaszkodni csak az alakhoz hágy a' nélkül, hogy a1

tartalmat jogába helyezné Róla áll Jean Paul' mondása: „0 ihr Conrectors und Gymnasiarchen, die ihr über die Devalvation der Allén winselt und greint — wenn sie noch Augen hatlen , würden sie über eure Valvation weinen! Es gehören andere illerzen und Seelcnílügel (nicht bloss Lungenílüigel) als in curen pádagogischen Riimpfen stecken dazu, um einzusehen, warum die Altén Plató den Göltlichcn nannten, warum Sophokles gross