Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről
Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről larizáció folyamatáról ezt mondhatjuk, még inkább áll ez a tanácsköztársaság ideológiájára. A kommün 133 napjának diktatúrája a maga intézményesített terrorjával, deklarált vallásellenességével, évszázados tulajdonviszonyok felborításával és minden hagyományos érték feje tetejére állításával abszolút idegen test volt a magyar társadalomfejlődésben. Ezt azonban sokan nem hajlandók megérteni. E téren még Gergely Jenő is értetlenséget mutatott, holott ezt vizsgálva maga is felidézte a szekularizáció kérdéskörét is.59 60 A tanácsköztársaság világa erőszakos szovjet import volt. Prohászka május 26-án jegyezte fel naplójába: „a zsidóság - értem az orosz zsidó szellemet-fólpiszkálta s felturkálta a magyarság lelkében lappangó százados úr-gyűlöletet..A0 — Az idézett közbevetés hallatlanul fontos. Arra utal, hogy Prohászka kívülrőljöttnek tekinti a felfordulást, és nem az egész zsidóságot tekinti hibásnak érte. Naplóiban is találni olyan szakaszt, amely a hívő zsidók és keresztények megpróbáltatásainak eredendő azonosságára utal.61 A püspök tehát különbséget tett az izraelita felekezet - és a kommunista, népét és vallását megtagadó szűk csoport között.62 Párhuzamot húzhatunk egy 1918 nyarán kibontakozott sajtópolémiával. Prohászka akkor a zsidóság harctéri szerepvállalásának mértékét feszegette, amiért hisztériáig fokozottan vádolták antiszemitizmussal. Erre gyorsan pontosítva kifejezte rokonszenvét a sorsátvállaló zsidóság mellett. így fogalmazott: „Felesleges külön kiemelnem, hogy én soha semmiféle tisztességes embert, legyen az magyar, vagy rác, vagy zsidó, nem bántok, s még kevésbé rágalmazok meg valakit. Nem bántom a derék zsidót sem... ”63 - Csak épp gyakran tapasztalni, hogy e fontos különbségtételt nem akarják észlelni, el akarják hallgatni. így volt ez akkor is, és így van ez ma is - mind az antiszemiták, mind a mindenben antiszemitizmust keresők körében. Csak az általánosítást érzékelik és érzékeltetik.64 Az általánosításról magáról is el kell mondanunk pár fontos dolgot. Egyfelől le kell szögezzük azt, hogy a kor nem volt fogékony ennek veszélyére. Csaknem mindenki - tekintet nélkül fajra, nemre, hovatartozásra - általánosított. Arra, hogy a „kollektív bűnösség” elvébe oltva ez hova vezethet, nem gondolhatott még senki. Mai tudásunkat visszavetítve azonban nem érthetjük meg a kort. Másfelől fel kell vetnünk még egy szempontot. Tudniillik azt, hogy amit ma általánosításnak tekintünk, sokszor voltaképp nem is volt az. A magyaror59 GERGELY 1998b: 144-146. 60 Naplójegyzetek 2.206. - 1919. május 26. 61 Naplójegyzetek 3. 63. - 1919. július 22. 62 GERGELY 1998b: 144-145., 147-148. 63 ÖM 12,187. 64 A kérdésről bővebben Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015.21-26. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 91
