Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről
Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről szági zsidóság ugyanis egyáltalán nem volt egységes, nem volt homogén.65 Törésvonalakat képezett soraikban a valláshoz való viszony (ortodoxiától a neológián át az ateizmusig), a gazdasági helyzet (a nincstelen galíciai menekülttől a szatócson át a bankvezérig), a nemzettudat (asszimiláció vágyától a cionizmusig) és a politikai nézetek sora egyaránt. A számos zsidó hátterű társadalmi fragmentum meglehetősen élesen elkülönült egymástól. Jól megismerhetőek, mert szinte mindegyiknek megvolt a maga lapja, melyek egymással is folyamatos vitában álltak. E sok kis csoportból csak egyetlen egy volt, amely azzal a szándékkal lépett fel, hogy az egész zsidóságot képviselje - amin egyébként a többiek meg is ütköztek.66 Ez az Egyenlőség köre volt — azaz egy asszimiláció sikerességében bízó, a vallást inkább csak történelmi hagyományként kezelő, alapvetően liberális, de 1919-ben gyorsan radikalizálódó és kommunizmus bűvkörébe eső csoport. Aminek a sajtója egyébként meglehetősen provokatívnak és sok esetben stílustalannak ítélhető. Fel kell vetnünk, hogy aki általánosított, aki „zsidózott” ekkortájt, vajon nem csak rájuk, erre a jól meghatározható csoportra gondolt-e? Annak egész zsidóságot képviselni akaró fellépése ugyanis erre kétségkívül feljogosította a zsidóság belső vitáit és harcait részleteiben nem feltétlenül ismerő kívülállókat. Azok, akik ezt az érvelést nem fogadják el, és elítélik a püspököt az általánosítás miatt, többségében nem hajlandók arra sem, hogy következetesen gondolkodva felmérjék a jelentőségét annak, amit 1919 augusztusában tett. Az a Prohászka ugyanis, aki a tanácsköztársaságot „teljesen a zsidók művének” tekintette,67 68 a rendszer bukása után rendkívül erőteljesen lépett fel a bosszú ellen. Kiket védett akkor, amikor 1919. augusztus 17-én kelt pásztorlevelében, oda szinte nem is illő élességű szavakkal így fogalmazott: „Nekünk zsidó Lenin-fiúk helyett nem kellenek katolikus Lenin-fiúk...”}^ Kiket védett akkor, amikor augusztus 22-én a püspöki kar körlevelét papírra vetette? Ott ugyanis arra intett: „Álljon tőlünk távol minden bosszúvágy, megtorlás, — álljon ez távol egyesektől s osztályoktól. Itt nem győzött le, nem tepert le osztály osztályt, nem győzte le sen65 GYURGYÁK 2001: 111., 211-262. A kérdés iránt érdeklődőknek újabban Novák Attila írásait ajánlhatjuk még figyelmébe. 66 Szalay László: Zsidó sajtóorgánumok Prohászka-nekrológjaiból. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 303. 67 Prohászka, Ottokar: The Jewish Question in Hungary. The Hague, 1920. 6-7. A szöveg ismereteink szerint a Daily American Tribune 1919. november 3-4-i számaiban jelent meg először, német fordítása is készült (Prohaszka, Ottokar: Judenfrage in Ungarn. Hamburg, 1920). Az angol szöveget és fordítását újabban közreadta Barlay Ö. Szabolcs: Hitvédelem és hazaszeretet Prohászkánál. Székesfehérvár, 2003. 133-143., 163-171. A kötet későbbi kiadásai Hitvédelem és hazaszeretet, avagy antiszemita volt-e Prohászka? címen jelentek meg. 68 ÖM 9,262. 92 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
