Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében Keménylem, hogy ezt megfogják érteni azok, akiknek — mondjuk — a bőrére megy a dolog. ’43 Az Arbeiter-Zeitung azonban alig pár nappal később ismét elővette a kérdést, méghozzá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik politikusa, Diner-Dénes József által írt cikksorozat formájában. Ennek tartalma arra utal, hogy a magyar szociáldemokraták saját népszerűségükre nézve veszélyesebbnek tartották a javaslatot, mint bécsi elvtársaik, ezért arra törekedtek, hogy annak tartalmát szembeállítsák a közkedveltségnek örvendő Prohászka személyével.44 Diner-Dénes elismerte: hatalmas meglepetést keltett, hogy ezúttal az agrárlobbi környékéről hangzott fel a Földet a népnek! jelszava. A magyar közvélemény ugyanis szerinte hagyományosan bizalmatlan az agráriusokkal szemben, most viszont „új, közvetlen, behízelgő” hangok szólaltak meg a közgyűlésen, és kétségtelenül remek volt a „rendezés”, hiszen a magyar urak mesterei a politikai események megkoreografálásának. Diner-Dénes értelmezése szerint a közgyűlésen először a szövetség vezetői adták elő az unalomig ismert agrárius követeléseket, majd szólásra emelkedett a finom lelkű Prohászka, aki nem mozog otthonosan ebben a közegben. A püspök ugyan konzervatív és belesimul a fennálló rendszerbe, de bizonyos apostoli és szociális eszmék hatják át, és alkalmanként hangot is ad ezeknek, ami miatt már konfliktusokba keveredett a hierarchiával. Es bár a közvélemény önzetlennek, melegszívűnek és szabadszelleműnek tartja, fellépése kapcsán mégis gyanút kelt, hogy a kizsákmányoló agrárius hallgatóság milyen lelkesen tapsolt a javaslatának. Diner-Dénes ezek után azt kívánta bizonyítani, hogy a tervezet valójában csak a „paraszti hitbizományok” létesítésére vonatkozó régi agrárius kívánságok újrafogalmazását jelenti, amit még megfejeltek némi középbirtokos állománnyal. A javaslat szerint az örökbérletekre szánt földterületből mintegy kétszáz elszegényedett dzsentricsalád javára alakítanának ki középbirtokokat, a maradékból pedig körülbelül hatvanezer kisbirtok jöhetne létre átlagosan 25 holdon, ezzel azonban a világháborút megjárt parasztok jogos igényeit nem nagyon lesz képes kielégíteni. Diner-Dénes tehát összességében úgy vélte, hogy a javaslat csupán kommunikációs blöff. Ha a tervet maguk az agráriusok hozták volna nyilvánosságra, az emberek feldühödtek volna, viszont „olyan csinosan felöltöztetve”, ahogyan a püspök prezentálta, egészen jó hatást tett a magyar közvéleményre.45 Az újságíró-politikus minderre hivatkozva azt hang43 BALOGH 1998: 71. 44 A budapesti Népszava szintén hasonló felfogásban, ám érdekes módon az Arbeiter-Zeitungnál rövidebb terjedelemben tárgyalta a kérdést. Az agrárius érdekek biztosítása mindenáron. In: Népszava, XLIV. évf. 105. sz. (1916. április 14.) 1-2.; Új jobbágyság. In: Népszava, XLIV. évf. 107. sz. (1916. április 16.) 1. 45 Josef Diner-Dénes: Die ungarische Bodenreform. In: Arbeiter-Zeitung, XXVIII. Jg. 108. Nr. (1916. április 18.) 2-3. 54 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
