Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében súlyozta, hogy Prohászka ezúttal valójában csak mások szócsöve volt, ezért nincs rá ok, hogy a személyére való tekintettel a nyilvánosság a javaslatot kedvezőbb fényben lássa, mint amit megérdemel.46 Az események végül azokat igazolták, akik szkeptikusak voltak a kezdeményezés jövőjével szemben. A Reichspost 1916. május 12-én még beszámolt arról, hogy a Magyar Gazdaegyesület birtokpolitikai bizottsága május 9-én a püspök jelenlétében ülést tartott és részletesen megvitatta a javaslatot, majd egy 18 fős albizottságot hozott létre a további tennivalók meghatározására, amelynek Prohászka és Mikes János szombathelyi megyéspüspök is a tagja lett.47 A gyakorlatban a bizottság kiküldése azonban - mint oly sok esetben - a kérdés elaltatását jelentette. A reformtervet nem támogatta sem Csernoch János hercegprímás, sem Tisza István miniszterelnök. Prohászka pedig - Czettler Jenő agrárpolitikus visszaemlékezései szerint - arról értesült, hogy ellenfelei a Vatikánban mint „földosztó szocialista” ellen lépéseket akarnak tenni vele szemben, ezért úgy döntött, hogy a nyilvánosság előtt nem exponálja magát többé az örökbérletek kérdésben.48 Az utolsó korszak Mint láthattuk tehát, 1918 előtt az ausztriai nyilvánosság Prohászka-képe szinte egyöntetűen pozitív volt, személyének megítélésében legfeljebb csak árnyalatnyi különbségek jelentkeztek. Ez a kép az első világháborús összeomlás és a magyarországi forradalmak hatására megváltozott, mivel az osztrák szociáldemokrata szubkultúra sajtójára jelentős befolyást gyakorolt a nagy létszámú magyarországi baloldali emigráció propagandája, ez pedig rendkívül negatív képet alakított ki a püspökről. Ez az irányzat a tények bemutatása és értelmezése helyett az olvasók hangulati befolyásolására, a keresztény-nemzeti kurzus politikai támaszaként láttatott magyar katolikus egyházzal szembeni zsigeri ellenszenv felkeltésére törekedett. 1921 tavaszán, IV. Károly király első magyarországi viszszatérési kísérlete kapcsán például Ausztriában reflektorfénybe került a magyar belpolitika. Az Arbeiter-Zeitung ekkor arról írt, hogy Prohászka a hercegprímás mellett a Horthy-rendszer fontos támogatója, „aki szintén szlovák születése szerint, aki ékesszólása és egyéb művészetei révén minden arisztokrata női szalonban több mint kedvelt volt, aki afilozófiailagfelékesített teóriát szállította a zsidók kaszt46 Josef Diner-Dénes: Die Bodenreform in Ungarn III. In: Arbeiter-Zeitung, XXVIII. Jg. 110. Nr. (1916. április 20.) 2. 47 Der Kriegerheimstättenantrag des Bischofs Prohaszka. In: Reichspost, XXIII. Tg. 220. Nr. (1916. május 12.) 5. 48 BALOGH 1998: 78. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 55
