Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Ktestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében ul már az ülés másnapján hírt adott az indítványról.37A különféle beszámolók gyakran hangsúlyozták: Prohászka mindig is a leginkább haladó püspökök közé tartozott, valamint alkalmanként emlékeztettek arra, hogy modernizmusa miatt már a római kúriával is összeütközésbe került.38 Egyes lapok azt a tényezőt emelték ki, hogy 1848 óta az örökbérlet-rendszer bevezetése lenne a legjelentősebb reform Magyarországon, és jelentős előrelépést biztosíthatna a földművelő lakosság számára.39Az érdeklődés bizonyára azért is volt olyan jelentős, mivel az osztrák birodalomfél számos újságolvasója szintén szükségesnek tartotta volna a társadalmi béke megőrzése szempontjából a méltányosabb földbirtokmegoszlás biztosítását. Ez a fajta elvárás jól érezhető a Grazban megjelenő Deutsche Zeitung kommentárjában: „Bárcsak ne maradnának meg a szavaknál', és Magyarországon és Ausztriában a tettek következnének! Már elég volt a szép szavakbólZ”40 Az osztrák sajtóból a legrészletesebben azonban a szociáldemokraták vezető lapja, az ötvenezres példányszámmal rendelkező41 Arbeiter-Zeitung értékelte a javaslatot. Az első vonatkozó cikk szerzője április 15-én még úgy vélte, hogy a Magyar Gazdaszövetség „feudális urai” nem érdekeltek a földreformban, így a szervezet agyonhallgatja majd Prohászka kezdeményezését, a szerkesztőség ezért megspórolhatja magának a javaslat részletes kritikai elemzését. Azt viszont dicsérőleg elismerte, hogy az indítványt tevő püspök lényegesen különbözik a magyar felsőklérus többi tagjától.42 Malcomes báró kifejezetten elégedett volt ezzel a reakcióval: az első bécsi sajtóvisszhangokat szemlézve arról írt Székesfehérvárra, hogy „az itteni Arbeiter-Zeitung nyilatkozata az, ami nekünk kell, amennyiben azt mondja, hogy a javaslattal közelebbről nem foglalkozik, miután az a feudálisok kezei közé került, tehát örökre el van temetve. Ez a csalódás, hogy épp azok kezei közülfog kikerülni a várható reform, ez lesz a legerősebb fegyverünk a szociáldemokráciával szemben. Hisz mi nem a nagybirtokosok nélkül vagy azok ellen akarjuk megoldani a kérdést, hanem azokkal. Nem a szociáldemokráciát akarjuk szolgálni, hanem szociális alapon az ország konzervatív, államfenntartó erejét öregbíteni. 37 Bischof Dr. Prohaszka für eine großzügige Agrarreform zugunsten der Kriegsinvaliden. In: Reichspost, XXIII. Jg. 174. Nr. (1916. április 14.) 5. 38 Der Erzbischof als Bodenreformen In: Volksblatt für Stadt und Land, XLVII. Jg. 17. Nr. (1916. április 23.) 12. (Ez a cikk következetesen érsekként hivatkozott Prohászkára.) 39 Eine großzügige Agrarreform zugunsten der Kriegsinvaliden. In: Allgemeiner Tiroler Anzeiger, IX. Jg. 180. Nr. (1916. április 15.) 11.; Bischof Prohaska über die Bodenreform in Ungarn. In: Fremden-Blatt, LXX. Jg. 104. Nr. (1916. április 14.) 6. 40 Bischof Prohaszka für eine großzügige Agrarreform zugunsten der Kriegsinvaliden. In: Deutsche Zeitung, III. Jg. 17. Nr. (1916. április 23.) 2. 41 DERSI 1974: 400. 42 Eine „Bodenreform” in Ungarn. In: Arbeiter-Zeitung, XXVIII. Jg. 105. Nr. (1916. április 15.) 7. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 53
