Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében tor szájából, hogy úgy hisszük, még az írott szó is képes lesz arra, hogy gyújtó és emelő hatású legyen, miután a hallgatók között valóságos lelkesedési hullámot indított el. ”13 A Reichspost egy másik cikkében is foglalkozott a közéleti hatás elemzésével, a szegedi beszéd visszhangjával: ,A magyarok nagyon fogékonyak és Prohászka püspöknek igen jelentős tehetsége van arra, hogy szavaival behatoljon a szívekbe. Beszédeinek meggyőződésével és lelkesedésével apostoli hatást céloz meg: ahová csak megy és beszél vagy prédikál, ott művelt katolikusok százai térnek meg és ellenségekből barátok lesznek, közömbösekből érdeklődők, és név szerint a [Katolikus] Népszövetség végtelenül sokat köszön neki. ”14 Az érdeklődés növekedésében az 1910-es évek elejétől bizonyára az is fontos tényező volt, hogy megindult Prohászka műveinek német nyelvű kiadása. Ebben kulcsszerepet játszott a megfelelő fordító megtalálása, hiszen a püspök írásainak átültetése az idegen kulturális közegbe nem volt könnyű feladat. A munkára Rosa von der Wense bárónő vállalkozott, aki ideális fordítónak bizonyult. A bárónő egy hannoveri származású katonatiszt lányaként 1876-ban született a székesfehérvári egyházmegyében, Csákváron, majd - bécsi tanulmányok után - 1903-tól Liechtenstein hercegnő udvarhölgyeként Székesfehérvárra került. Itt ismerte meg Prohászkát, aki meglátta a szerény modorú arisztokratában rejlő értékeket és átvette lelki életének irányítását. A bárónő úttörő jelentőségű szociális munkát végzett az elhagyott gyermekek, védtelen fiatal leányok, kizsákmányolt munkásnők védelmében, és magára vállalta a püspök műveinek fordítását is.15 Elsőként az Elmélkedések az evangéliumról egyik fejezete, az Oltáriszentségről szóló szövegrész német változatát készítette el, amely önálló füzetben jelent meg Die Liebe bis ans Ende címmel. A kiadvány kapcsán már a magyar kritika is rendkívül nagyra értékelte a fordító szerepét: Rótt Nándor a Katholikus Szemlében hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a bárónő a szociális munka apostola, ezért irodalmi vállalkozása is „lelkesülésből fakadt s ezért remekül sikerült”. Rótt szerint Prohászka írásaiban „az érzelmek, a belső átélések a szerző nyelvén valahogyan csak átcsillannak s érthető vagy inkább szemlélhető alakban lépnek elénk: de a fordítónak annál több gondot, töprengést s nehézséget okoznak. Itt csak az átélés, a mély meggyőződés, a szerző lelkületébe s eszmekörébe való bemélyedés segíthet át a szirteken. A derék bárónő bámulatosan haj ókázott át ezeken a veszedelmes helyeken is. [...] Akik német nyelven olvasták, 13 „Christliche Moral und moderne Kultur.” In: Reichspost, XVI. Jg. 268. Nr. (1909. szeptember 28.) 1. 14 Nach den Tagen von Szegedin. In: Reichspost, XVI. Jg. 247. Nr. (1909. szeptember 7.) 11. 15 Az Urban elhunyt elöljáróink emlékére. A Sacre' Coeur Budapesti VIII. Kerületi Sophianae Katholikus Leánygimnáziumának XX. értesítője. 1933-1934. Közzétette: Fallenbüchl Ferenc. Budapest, 1934. 8. Prohószka-tanulmányok, 2018-2022 47
