Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében semmit sem nélkülöznek majd a zseniális szerző nagyszerű gondolataiból erősen színezett alanyi érzéseiből. Szóval a lelkesültség győzelmet aratott s valóban nem csengő ércnek, hanem életet keltő s hevítő zenének bizonyult. ”16 Az ausztriai sajtóvisszhang szintén kiemelt jelentőséget tulajdonított a fordításnak: a Reichspost recenzense például hangsúlyozta, hogy a zseniális, mély, egyetemes tudással rendelkező Prohászka gondolatai Rosa von der Wense gondos munkájának hála sikerrel szólíthatják meg és nyerhetik meg az Oltáriszentség elmélyült tiszteletének a német nyelven olvasókat.17 A több lapban azonos szöveggel megjelenő - vagyis minden valószínűség szerint a kiadó által megrendelt - ismertető pedig azzal reklámozta a kiadványt, hogy Prohászka a magyar püspökök között különleges helyet foglal el, hiszen rendkívül eredeti gondolkodó és mélyen vallásos természet, akinek irodalmi munkáját az „igazi vallásosság és a szellemi irodalom minden barátja érdeklődéssel olvashatja”.18 Az index-ügy értékelése az osztrák nyilvánosságban Prohászka tehát az 1910-es évek elejére már jelentős ismertséget élvezett a Monarchia osztrák felében, és a személyével kapcsolatos hírek komoly érdeklődésre tartottak igényt. 1910 októberében több osztrák sajtóorgánum is beszámolt azokról, a budapesti liberális lapokban megjelenő értesülésekről, miszerint egyházi körökben komoly akció indult meg a püspök ellen. A Die Zeit című liberális napilap például október 16-i számában írta le, hogy az esztergomi főegyházmegye vigilancia-bizottságának ülésén Tomcsányi Lajos budapesti jezsuita páter éles támadást intézett Prohászka ellen, akit azzal vádolt, hogy írásaival a modernizmus területére tévedt. Az értesülés szerint ez komoly vitát keltett a bizottságban, és miután több tag tiltakozott,Tomcsányi kijelentette, hogy a püspök összes művét indexre teteti. A Die Zeit szerzője egyetemes egyházpolitikai összefüggésekbe helyezve értékelte a történetet, arról írva, hogy az ügy - miután X. Pius pápa világszerte nagy erőfeszítéseket tesz a modernizmus terjedésének leküzdésére -jelentős feltűnést fog kelteni.19 Két nappal később a Vaterland is összeállítást közölt a kérdésről. Először részletezte a budapesti liberális forrásokból érkező híreket, amelyek szerint Tom-16 Rótt Nándor: Die Liebe bis ans Ende. In: Katholikus Szemle, 23. évf. (1909) 10. sz. 1091. 17 Alberta Maria Baronin Gamerra: „Die Liebe bis ans Ende”. In: Reichspost, XVI. Jg. 349. Nr. (1909. december 20.) 2-3. 18 „Die Liebe bis ans Ende”. In: Das Vaterland, LI. évf. 63. Nr. (1910. február 10.) 15.; „Die Liebe bis ans Ende”. In: Grazer Volksblatt, XLIII. évf. 63. Nr. (1910. február 20.) 19. 19 Modernistenverfolgung in Ungarn. In: Die Zeit, IX. Jg. 2895. Nr. (1910. október 16.) 3. 48 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
