Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében talán nem foglalkoztak az esettel. Ez alól egyedül a Népszava jelentett kivételt, amely a hírt Prohászka személyén keresztül a keresztényszocializmus támadására használta fel, az MTI közleményét pedig „fölötte gyanúsának minősítette.9 Az osztrák katolikus sajtó viszont fontosnak tartotta helyre tenni a történteket, így a Reichspost - igaz, jelentős késéssel - Győrből kapott információkra hivatkozva arról írt, hogy az egész ügy otromba kitaláció csupán.10 11 Egy másik eset azért érdemel figyelmet, mert mindössze egyetlen, elszórt híradásban bukkan elő, amelyről sem az osztrák, sem a magyar sajtó nem közölt további részleteket. A Neues Wiener Journal 1906. december 17-én számolt be arról az állítólagos bizalmas megbeszélésről, amelyet Kanter Károly budavári plébános kezdeményezett magyar arisztokraták és egyházi vezetők részvételével a Franciaországban üldözött papok és apácák Magyarországra hívásáról, valamint a hazájukból kiutasított francia klerikusok számára jótékonysági gyűjtés indításáról. A cikk szerint a gyűlésen, ahol a néppárt részéről Molnár János komáromi apátplébános is részt vesz, hosszabb vita kezdődött. A döntő mozzanatot Prohászka felszólalása jelentette, aki elmondta: a fellépés a gyakorlatban csak arra lenne alkalmas, hogy egyházellenes hangulatot keltsen a közvéleményben, hiszen az idegen rendek már úgyis valóságos „inváziót” indítottak Magyarországra, az egyház érdeke ezért egyértelműen az akciótól való tartózkodás. A beszámoló szerint a püspök szavai nagy csodálkozást váltottak ki, mindenesetre olyan meggyőzően hatottak, hogy a résztvevők végül ejtették a tervet.11 A különös híradás számunkra nem elsősorban nehezen ellenőrizhető tartalma miatt érdekes, hanem azért, mert arra mutat, hogy Prohászka neve ekkor már az osztrák nyilvánosság szélesebb körei előtt is kezdett ismertté válni. Egyes jelek pedig egyenesen arra engednek következtetni, hogy az osztrák katolikusok körében ekkoriban már kifejezett kedveltségnek örvendett: 1908-ban például egy bécsi plébános Prohászka védnökségével szervezett hívei számára római és lourdes-i zarándoklatot,12 1909-ben pedig a Reichspost címoldalán közölte a Szegeden tartott országos katolikus nagygyűlésen elmondott beszédének kivonatát. A szerkesztőség által írt bevezető igen nagyra értékelte a székesfehérvári püspök szónoki képességeit. >yA győzelem biztos tudatában lévő meggyőződés, a meleg lelkesedés, a nemes katolikus öntudat, amely a modern kultúrával szemben nem alsóbb-, hanem felsőbbrendűnek érzi magát, olyan szuggesztíven szólnak a zseniális főpász9 Marakodnak a püspökök. In: Népszava, XXXIV. évf. 288. sz. (1906. december 06.) 7. 10 Wieder eine Ente. In: Reichspost, XIII. Jg. 287. Nr. (1906. december 18.) 4. 11 Der ungarische Klerus und das französische Trennungsgesetz. Eine mißglückte Aktion. In: Neues Wiener Journal, XIV. Jg. 4726. Nr. (1906. december 17.) 5. 12 Pilgerzug nach Lourdes. In: Mühlviertler Nachrichten, XX. Jg. 8. Nr. (1908. február 22.) 5.; Pilgerzug nach Lourdes. In: Die Neue Zeitung, 2 Jg. 50. Nr. (1908. február 20.) 6. 46 Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022
