Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében

Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében szerint idézte például azt a kijelentést, miszerint ,A történelmi materializmus ki­­vénhedt, a németfilozófia cirkuszából kikölcsönzöttfilozófiai gebe, amelyet a szociál­demokrácia a halálba galoppíroztat”. Prohászka beszédében hangsúlyozta továbbá a sajtó jelentőségét is, és erőteljes kritikát gyakorolt a szociáldemokrata újságírók felett, kijelentve például, hogy Magyarországon azelőtt egy évszázadon keresz­tül nem hazudtak annyit, mint a Népszava egyetlen példánya. A beszámolóból kiolvashatóan a tudósítóra nagy hatást tett a szónoki fellépés által a közönség­re gyakorolt vonzerő is, hiszen a következőket írta: ,A nagyszabású beszéd hatása leírhatatlan. Percekig zengettek a terem falai a véget nem érő éljenkiáltásoktól és tet­szésnyilvánításoktól. És minden szívbőlfelcsendült a vágy, hogy győztesen meghar­colják a keresztényszocializmus nagy harcát. 1905 végén történt püspöki kinevezése után érezhetően megélénkült Prohász­ka személye iránt az érdeklődés Ausztriában, ami elsősorban abban érhető tetten, hogy a liberális sajtó hasábjain is megjelentek vele kapcsolatos híradások - bár ezek hitelessége kezdetben hagyott maga után kívánni valót. 1906 decemberé­ben például a magyar sajtó számos orgánuma közölte azt az értesülést, miszerint a székesfehérvári főpásztor konfliktusba keveredett Széchényi Miklós győri püs­pökkel, miután a győri karmeliták őt hívták meg új templomuk felszentelésére. A hír szerint Széchényi ezért megsértődött püspöktársára, és amikor a helyi ke­resztényszocialisták is Prohászkát kérték fel az ünnepségükön való szónoklatra, ő megtagadta a hozzájárulást. Miután ennek híre ment, a feldühödött munkások tiltakozásként a püspöki palota elé vonultak, amelynek ablakait is megpróbálták betörni. A rendet csak a rendőrség és a katonaság segítségével sikerült helyreál­lítani Győrben.6 7 Az eset, bizonyára meglehetősen szokatlan volta miatt, felkel­tette a bécsi liberális Die Éeit érdeklődését is, amely szintén közölte — a magyar lapokban megjelenttel közel azonos szövegezésben - a hírt, az olvasók számára azzal a háttér-információval magyarázva az esetet, hogy a magyar püspökök kö­zött Prohászka számít a legjobb szónoknak.8 A Magyar Távirati Iroda már a következő nap, december 6-án cáfolatot tett közzé, miszerint ,A lapokban megjelent az a hír, hogy a győri püspöki palotát mun­kások megtámadták volna, koholmány. Az egész dologból egy szó sem igaz. ” A hiva­talos cáfolatnak a budapesti sajtó ugyanakkor nem tulajdonított jelentőséget: az idézett lapok egyike sem adott ki helyreigazítást, a továbbiakban pedig egyál­6 II. Christlich-sozialer Landeskongreß in Budapest. In: Christlich-soziale Arbeiter-Zeitung, X. Jg. 44. Nr. (1905. november 4.) 2-3. 7 Keresztényszocialisták a győri püspök ellen. In: Pesti Hírlap, 28. évf., 335. sz. (1906. december 5.) 12.; Megostromolt püspöki palota. In: Friss Újság, XI. évf. 337. sz. (1906. december 5.) 1.; Tüntetés a győri püspök ellen. In: Pesti Napló, LVII. évf. 334. sz. (1906. december 5.) 9.; Keresz­tény-szocialisták a győri püspök ellen. In: Az Újság, IV. évf. 334. sz. (1906. december 5.) 9. 8 Die beiden Bischöfe. In: Die Zeit, V. Jg. 1509. Nr. (1906. december 5.) 7. Prohaszka-tanulmcmyok, 2018-2022 45

Next

/
Thumbnails
Contents