Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klesteniti Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében ben, az adósságok és az olvasók egyre növekvő közönye következtében kénytelen volt beszüntetni működését.1 A századfordulón Prohászka az esztergomi szeminárium, majd a budapesti egyetem teológusaként, a formálódóban lévő magyar katolikus közélet egyik kiemelkedő tehetségű résztvevőjeként, az 1900-tól intézményesülő országos katolikus nagygyűlések elismert szónokaként,1 2 illetve az ekkor meginduló keresztényszocialista mozgalom nagyjelentőségű támogatójaként jelent meg az osztrák katolikus olvasók előtt. A sajtóreprezentációkban ugyanakkor alakja kezdetben még nem emelkedik ki egyértelműen a magyar katolikus nyilvánosság többi szereplője közül, inkább az összkép részeként érdekes. Ezt jelzi például a Vaterland 1901-es tudósítása, amely a budapesti katolikus nagygyűlésen mondott beszédét ismerteti.3 A tudósító azt emelte ki, hogy Prohászka szónoki modora „ismert és híres francia példákat” idézett, és úgy vélte, hogy beszéde, amely a 20. századi katolicizmus kapcsolatait elemezte a tudománnyal, társadalommal és az állammal, bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy felszabadítsa a magyar katolikusokat az állam szerepéről alkotott hamis - túlzottan pozitív - felfogás hatásai alól.4 Prohászka jelentőségére az osztrák katolikus sajtón belül először a keresztényszocialista mozgalom orgánuma, a Christlich-soziale Arbeiter-Zeitung figyelt fel, amely tudósításaiban már hangsúlyosan utalt a teológus személyes hozzájárulásának fontosságára. 1904-ben a lap szerzője például kijelentette: „Mióta Prohászka Ottokár egyetemi tanár hatalmas egyéniségével a keresztényszociális gondolat ébresztői és támogatói sorába lépett, a keresztényszociális munkásmozgalom gyorsan és céltudatosan halad előre. ” A lap beszámolt arról is, hogy a magyar keresztényszocialisták orgánumának, az Igaz Szónak a legelső száma az ő programcikkével a címlapján jelent meg.5 A Christlich-soziale Arbeiter-Zeitung\9QS-be.n részletesen tudósított Prohászka beszédéről, amelyet a második országos keresztényszocialista kongresszuson tartott, és amelyben határozottan szembeállította egymással a keresztényszocializmust és a szociáldemokráciát. A tudósítót jól érezhetően magával ragadták a szónok egyéni, az irónia eszközeit is felhasználó kifejezései, szó 1 Dersi Tamás■. A századvég katolikus sajtója. Budapest, 1973.15-16.; Boyer, John W.: Culture and Political Crisis in Vienna. Christian Socialism in Power, 1897-1918. Chicago - London, 1995. 335. 2 Erről részletesen lásd: Gianone András - Klestenitz Tibor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon. Budapest, 2017. 3 Prohászka nagygyűlési beszédeinek elemzését lásd: Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 84-120. 4 Ungarischer Katholikentag. In: Das Vaterland, XLII. Jg. 305. Nr. (1901. november 6.) 5. 5 Die christl. Arbeiterbewegung in Ungarn. In: Christlich-soziale Arbeiter-Zeitung, IX. Jg. 22. Nr. (1904. május 28.) 2. 44 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
