Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében
Klestenitz Tibor Prohószka Ottokár alakja az osztrák sajtó tükrében Télén tanulmány azt vizsgálja, hogy a kortárs osztrák sajtó hogyan ábrázolta Prohászka Ottokár alakját, és hogy az életmű mely elemei váltották ki a legnagyobb érdeklődést a szomszédos ország közvéleményében. A munka alapja az Osztrák Nemzeti Könyvtár online elérhető és kutatható ANNO Historische Zeitungen und Zeitschriften adatbázisa, amely mintegy 1400, Ausztria, illetve a történelmi Habsburg Birodalom területén megjelent napilap és folyóirat több mint 24 millió oldalának digitalizált változatát foglalja magába. Teljes és átfogó kép megrajzolására a tanulmány természetesen nem vállalkozhat, ehelyett, mintegy a munka első lépéseként, a hazai Prohászka-kutatás forrásfeltárási erőfeszítéseihez kapcsolódva inkább arra törekszik, hogy rámutasson az osztrák közvélemény érdeklődésének homlokterében álló legfontosabb kérdésekre, a székesfehérvári püspök ausztriai imázsának formálódására, és megvizsgálja a tágabb történeti összefüggéseket. A kezdeti szerepek: a szónok, a püspök és az író Prohászka Ottokár alakja kezdetben elsősorban az osztrák katolikus nyilvánosság figyelmét keltette fel. Ennek legfontosabb fórumaként a 19. század végén két napilap szolgált: 1894 januárjában indult meg az osztrák katolikus néppárt lapjaként a Reichspost, amely néhány év alatt jelentősnek mondható, tízezres példányszámra tett szert. A kiadó kezdetben a magyarországi terjeszkedést is tervbe vette, ez azonban irreális elképzelés volt, egyebek mellett azért, mert a Reichspost szerkesztősége a nemzeti követelésekkel szemben határozottan védelmébe vette az Osztrák—Magyar Monarchia közös intézményeit, továbbá szorosan kötődött a Magyarországon rendkívül népszerűtlen Ferenc Ferdinánd trónörököshöz. A magyar katolikusok ezért általában jobban kedvelték a Vaterland című bécsi napilapot, amely még 1860-ban cseh arisztokrata támogatók segítéségével jött létre, és főleg a konzervatív katolikus nézetek szószólójaként működött. A Vaterland azonban a 20. század elején folyamatosan veszített népszerűségéből, majd 1912-Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 43
