Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében munizmussal és a nihilizmussal fenyegető materialista tudományos világlátást, s végkicsengésként felhozta, hogy a magyar nemzet is a keresztény népszövetségnek köszönheti fennmaradását. A fenti Szent István-napi beszédek hangvételére hatással volt a két évvel korábban, 1875-ben hatalomra kerülő, szabadelvű (liberális) Tisza-kormányzat, amely az egész dualista korszak társadalomképére, gazdasági fejlődésére rányomta bélyegét, illetve amelynek eredményei az 1880-1890-es évekre megmutatkoztak. Az idézett 1877-es hitszónokok hiába próbálták megállítani a liberális nyomást, az egyház az idő múlásával egyházpolitikai kérdések némelyikében (lásd polgári házasság és anyakönyvezés) meghátrálásra kényszerült. A katolikus egyházon belül is változások mentek végbe, alkalmazkodtak az ipari társadalom kihívásaihoz, és tudomásul vették annak előnyeit, azonban a hátrányok ellensúlyozására előtérbe helyezték a szociális érzékenységet. Az irányzat nagyhatású magyarországi képviselője Prohászka Ottokár volt, aki elfogadta a liberalizmus vívmányait, ha azok a közösség javát szolgálták, ám kitartóan figyelmeztetett annak káros kísérőjelenségeire: a székesfehérvári beszédében követésre méltónak tüntette fel a vasútépítést és a városiasodást, de következetesen kritizálta a transzcendenstől, a hittől való elfordulást, ezért utasította el (Budapesten, 1892-ben) a materializmust és (Székesfehérváron, 1893-ban) a nihilizmust. A prédikátor mindkét szónoklatában - személyes hitbéli meggyőződése nyomán, teológiai és filozófiai tanulmányai után51 - Szent Istvánban annak az alkotóerő példáját láttatta, aki kitartását a végtelenbe helyezett bizalmából és az örökkévalóságot akaró elhatározásából merítette. Összegzés Az ismertetett hitszónoklatok csaknem másfél évszázadosak, és koruk legérzékenyebb kérdéseire válaszoltak. Az 1877-es beszédekben a kereszténység felvétele a kulturálódás küszöbét jelentette, illetve a keresztény alapokra fektetett állam pedig e polgárosodó társadalom legbiztosabb feltétele. Szent István vezetői érdeme, hogy felismerte és kihasználta a történelmi lehetőséget, s mindehhez meghatározta az állami és egyházi kereteket. A Szentkirály által kijelölt út hozzájárult az ország fennmaradásához. A szónoklatok az 1870-es évek végén főleg a liberális korszellemet és a materializmust látták a legkártékonyabb jelenségnek — a katolikus egyház által is támogatott —, az addigi össztársadalmi létfelté51 Némethy Ernő: Prohászka Ottokár életrajza. Budapest, 1928. 5. Online: http://www.ppek.hu/konyvek/Nemethy_Erno_Prohaszka_Ottokar_eletrajza_l.pdf - Letöltés: 2021. október 3. 28 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022
