Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabú Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében telek működési rendjére. Az 1890-es évek elejére a katolikus egyház tudomásul vette a liberális világ megerősödését, s a Szent István-napi egyházi megnyilvánulásokban csak a materializmust és a nihilizmust mint a liberalizmus vadhajtását kárhoztatták, és a hitélet lélekközpontúságára emlékeztették a hallgatóságot. A kritikus érvekben megfogalmazódott az erkölcsök korlátnélkülivé válása az Isten, a természetfeletti törvények megtagadásával, mert onnantól a morált a puszta emberi érdekek irányítják, és amelyben nem a nemesebb - mint ahogy azt a felforgató ideák hirdetői vélték -, hanem az erősebb ököljoga fog érvényesülni. Az egyházfik keserűen állapították meg, hogy a kárhoztatott tanok épp abban a középosztályban, illetve az értelmiség körében hódítanak, amelyre a polgári társadalom épülne. Az azóta eltelt idők tanúsága szerint az egyházi szószólók nagyon is tisztán látták a legfenyegetőbb veszélyforrást, annak romboló természetét. Azonban bármennyire is igazuk volt, a háttérben, a színfalak mögött folytak az egyezkedések az állam és az egyház szétválasztásáról, amely a polgári házasság bevezetésével részlegesen meg is valósult.52 A katolikus egyháznak már nem volt ahhoz elég ereje és tekintélye, hogy a folyamatot megfékezze. Később, a dualizmuskori magyar (katolikus) lelkipásztorkodást értékelő teológus, Mihályit Ákos szerint igaz, hogy az egyházpolitikai viták megtépázták a vallásos életet, de az elszenvedett károk előidézésében a klérus nemtörődömségének és életvitelbeli anomáliáinak is szerepe volt.53 A 20. század első felének kiemelkedő történészének, Szekfű Gyulának a középosztályt elmarasztaló véleményét hitszónoklatok is megelőlegezték. Általánosságban elmondható a bemutatott szentbeszédekről, hogy bennük előkerülnek olyan társadalomkritikai szempontok, melyek napjainkban is megfontolásra érdemesek. 52 Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915.288-310. 53 Mihályfi Ákos: Az igehirdetés: egyetemes előadások a lelkipásztorkodástan köréből. Budapest, 1921. 339-340. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 29
