Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében Értékelés A bemutatott szentbeszédek felkészült igehirdetői gyakorlatról árulkodnak. Az 1877-es szónoklatok mindegyike más-más területre helyezte a hangsúlyt. A későbbi Prohászka-beszédek tartalmában hasonló üzenetei inkább az egyén belső világát igyekeztek megszólítani - átlépve a közvéleményben uralkodó racionalitáson. A szónokok gondolatait nemcsak a szertartás résztvevői, hanem a katolikus egyházi állásfoglalások iránt fogékony nagyközönség követhette a vallási sajtóban. A felkért vagy kiválasztott papoknak lehetőségük volt arra, hogy olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésről fejtsék ki véleményüket, amely foglalkoztatta - netán megosztotta — a társadalmat, s amely miatt országos figyelem központjába kerültek. Az 1870-es évek végének és az 1890-es évek elejének Szent István-napi ünnepi beszédei eltértek egymástól, a korábbiakat befolyásolta a szertartás színhelye és közönsége, míg a későbbiek mondanivalója a helytől és a hallgatóságtól független, az ország bármely pontján érvényes, általánosabb iránymutatást adott. Az 1877-ben elhangzott szentbeszédeket alapvetően meghatározta a liturgia helyszíne és a jelenlévő hallgatói kör. A budapesti hitszónok, Hornig Károly az országos politikára hangolt beszédének vezéreszméjét Szent István tevékenységén keresztül a kereszténységet kulturális és államalkotó szerepében fogalmazta meg, amely a polgárosodáshoz vezetett. A szónok felforgató és veszélyes jelenségnek tekintette koruknak az erősebb érdekeit érvényesítő liberális szellemét, majd kiemelte az erkölcsök, a becsületesség romlását, melyet különösen a művelt középosztály köreiben tapasztalt, általában államilag támogatandónak tartotta a keresztény szellemiséget, és romboló hatásúnak látta a szabadelvűséget. A beszéd megalkotásában fontos körülményt jelentett, hogy a szónoklatot a kormányzatot képviselő díszvendégek és magas beosztású tisztviselők közvetlenül hallották. - A székesfehérvári szentbeszéd inkább igazodott a helyi és az egyházi keretekhez. Pellet Ödön az augusztus 20-i napra emlékezve, a Habsburg-udvar magyar csatavesztéseket nyomatékosító történelemszemléletét követve, a kereszténységnek és I. Istvánnak a magyarságot civilizáló befolyására hívta fel a figyelmet, illetve a helyi püspökség történetét illetően Mária Terézia uralkodónői, hitbéli elkötelezettségét és az első püspök hivatalba lépését domborította ki, valamint hirdette a katolikus hit erősségét. - Az osztrák császári fővárosban, az udvar kötelékébe tartozó befolyásos magyar befolyásos előkelőségek figyelmével kitüntetett szentbeszédben Rónay István az egyetemes természeti és transzcendens rendet követő világegyháznak az egész Földre kiterjedő egységesítő jellegére mutatott rá, amelynek égisze alatt kárhoztatta a gyűlölködő nacionalizmust, de kiállt a törvénytisztelő hazafiság mellett, elvetette a komProhászka-tanulmányok, 2018-2022 27