Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
FabóEdit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében ró is tehetetlenül kénytelen elfogadni azt a védekezést, hogy az üzleti életben nincsenek erkölcsi kategóriák. Hornig Károly meg is jelölte a bajok gyökerét, azaz ha pusztán az emberi törvények a mérvadóak, akkor csak addig van engedelmesség, ameddig azt a materiális érdekek diktálják. A hitben való jóra törekvést az Istenhez való hasonlatosság vágya mozgatja, s ez a keresztény műveltség lényege. Az államnak harcolnia kéne a keresztény szellemiségért, meg kéne vetnie a gúnyolódókat, mert teljesen aláássák a polgárok becsületességét, lelkiismeretességét. Ezért fordulhat elő, hogy az állam nem tudja megakadályozni a korrupciót, csorbul a törvénytisztelet, a személy- és vagyonbiztonság, melyek pedig a rendezett társadalom végét jelzik. Az aggasztó folyamatot a kereszténységet tagadó társadalombölcselők sem fogják tudni megfékezni, s bár a visszásságokat a kereszténység sem oldja meg, de legalább enyhíti a nehézségek elviselését. A tudós teológus szónoklata végén összefoglalta mondanivalójának lényegét, miszerint a keresztény alapokra épített állam csakis a keresztény keretek közt maradhat fenn, márpedig I. István király ezen a fundamentumon hozta létre a keresztény nemzetet, azonban koruk „szabadelvűsége” nem a haladást, a polgárosodást, hanem a pusztulást szolgálja. Végső érvként hivatkozott IX. Piusz28 pápára, aki éppen a szabadelvűség megfékezése miatt hirdette meg a pápai tévedhetetlenség tételét a hit és erkölcs dolgában, azaz a pápa is azt vallja, amit a magyar király képviselt kilencszáz évvel azelőtt.29 Hornig Károly beszéde utolsó szavaiban a nemzet boldog és virágzó jövőjéért könyörgött. Székesfehérvár; 1877 1877. augusztus 20-án Székesfehérváron, a Szent István-székesegyházban is ünnepi szertartásra került sor a nevezetes napon, a szentbeszédet az apátkanonok, Pellet Ödön30 mondta, aki a civilizálódás útjaként mutatta be a kereszténységet. A Religio ezt a beszédet is érdemesnek tartotta közölni.31 28 IX. (Boldog) Piusz pápa (1792-1878) a katolikus egyházon belül is konzervatív nézeteket vallott, megerősítette az egyházszervezetet, amely ennek révén világegyházzá emelkedett. 29 A szabadelvűség magvát hordozó szabadság koronként mást jelentett. Vö.: Adamik Tamás: A szabadság értelmezése az ókortól Rudolf Steinerig. In: Adamik Tamás: Sanctissima Religio. Vallás- és irodalomtudományi tanulmányok. Budapest, 2012. 30 Pellet Ödön (1833-1891) székesfehérvári egyházmegyés pap, egyházi író. Teológiai doktorátust szerzett 1860-ban. Székesfehérvári kanonok 1876-tól. Korábban 1870-ben és 1873-ban Bécsben, 1871-ben Budán tartott szónoklatot Szent István napján. 31 Pellet Ödön: A kereszténység a civilizatio édes anyja. I-II. In: Religio, 36. évf. 2. félév, 16-17. sz. (1877. augusztus 25 és 29.) 121-123., 129-131. - A beszéd 1877-ben önálló kiadványként is megjelent Székesfehérvárott - a szerk. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 19
