Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében A szónok először emlékeztette hallgatóságát a kettős alkalomra: Szent István király országos nemzeti ünnepére, illetve a székesfehérvári egyházmegye felállításának és a székeskáptalan megalakításának 100. évfordulójára.32 A teológus ezek után a honfoglalás idejét elevenítette fel, amikor a szerencsés győzelmeknek köszönhetően a magyarok elfoglalták a térséget, s a szomszédnépek retteghettek harciasságuktól, ám - mint külön felemlegette - nem mindig kísérte a magyarok csapatait a hadiszerencse, vereséget szenvedtek Ottingennél, Merseburgnál és Augsburgnál, s lassan alkalmazkodtak a békés élethez, melynek a keresztény hitre térés adott történelmi lendületet. Pellet Odón itt tért rá beszédének fő gondolatára, mely szerint a kereszténység felvétele jelenti a civilizálódást, s ahogy visszatekintett a történelem messzeségébe, megállapította, hogy minél inkább halad előre az ismert idők felé úgy mérséklődnek az embertelen szokások, amelyekre példának hozta a 16. században talált mexikói véres emberáldozást, a kínai gyermekkitevéseket, a görög és római korok rabszolgaságát, élvhajhász, pazarló életvitelét. A tudós a felsorolás után megjegyezte, hogy a magyarok őseinek józanabb vallási fogalmaik voltak, hiszen hittek „egy fő lényben”, a jó és rossz szellemekben, a természet tüneményeiben, de bálványimádásra sem vetemedett, ám a barbárság a könyörtelenségben mutatkozott meg, s felidézte, hogy a források szerint az ellenség hozzátartozóit kegyetlenül lemészárolták, amely miatt más népek féltek a magyaroktól. A kanonok rámutatott arra, hogy ezt felismerte Géza fejedelem, s mivel meg akarta védeni a magyarokat a hunok és az avarok sorsától, felvette a kereszténységet és hittérítőket hívott az országba. Később az ő munkáját fejezte be I. István király, aki bölcsen egyesítette a nyugati civilizációt, a nemzeti múltat és az ősi hagyományokat, és ehhez püspökségeket, kolostorokat, templomokat hozott létre, átalakította a nemzet politikai szervezetét, majd tevékenységét II. Szilveszter pápa arany koronával és apostoli címmel erősítette meg. A pap tanulságként levonta, hogy Európában egyetlen más népet sem vezettek be a keresztény kultúrába, mint a magyart. A szentbeszéd második, székesfehérvári vonatkozású része a mohácsi tragédiával indult, amelyet követett a belviszályok, a torzsalkodások felemlegetése a török hódításig vezető úton. A kanonok felelevenítette a parancsnok várvédő hősi áldozatát, a lakosság legyilkolását, illetve elhurcoltatását, a királyok emlékét oltalmazó székesfehérvári bazilika felrobbanását. A szónok kiemelte, hogy az elnéptelenedett városnak Mária Terézia uralkodásáig kellett várnia, aki eltökélte, hogy mindent megtesz az ország javára, s ennek köszönhetően lecsapolták a mocsarakat, csatornát és gátat építettek, az állattenyésztést segítették 32 Németh László: Székesfehérvári egyházmegye. In: Magyar Katolikus Almanach 1984. Szerk. Turányi László. 714-725. 20 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
