Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabá Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében A Szent István-i alapokra építő magyarországi katolicizmus, s rajta keresztül a vallásosság, illetve az államfelfogás éppen akkor lépett fellendülő szakaszába, amikor Nyugat-Európában hódító útjára indult a felvilágosodás kritizálva az irracionálist, elsőbbséget adva az emberi értelemnek. A folyamat következményeként az egyház levált az államszervezetről, azaz a transzcendens törvényeket is szolgáló hatalom teljesen az emberi ész ellenőrzése alá került. Az állam és az egyház (részleges) kettéválása a 19. század végén indult el Magyarországon. A sajtóélet Ezalatt tömegek szakadtak el a vidéktől, felgyorsult a polgárosodó társadalom hajtóerejét jelentő városiasodás.5 Az 1867 utáni kormányzatok azt az angol, a német és a francia polgárságot tekintették mintának, amely el tudja fogadni és fel tudja venni az ipari társadalom működtetéséhez szükséges életritmust és gondolkodást. A városba tömörülő széles néprétegeknek tájékozódniuk kellett az ismeretlen közegben, illetve az új szabályokat kellett elsajátítaniuk boldogulásukhoz. Az ennek megfelelő tudás elsődleges forrása a város jellegzetes tömegterméke, a sajtó volt. Ezért a kiegyezés után a magyar sajtóélet a sajtószabadság rendezésével addig soha nem tapasztalt lehetőséghez jutott, amely olyan sok újság indulását jelentette, hogy a szerkesztőségek alig találtak munkatársakat. A megszaporodó lapok a sajtótörténet-írást is nagy kihívás elé állították, valamennyi újság vagy újságtípus történetét bemutatni szinte lehetetlen vállalkozás. Az elüzletiesedő hírlapvilág izgalmas fejezeteit képezik a politikai, a közművelődési, a szórakoztató jellegű sajtótermékek feltűnése, fejlődése, átalakulása, egymásba olvadása, megszűnése, azonban különösen az egyházi újságok területén még maradtak feltáratlan részek.6 A vallásos jellegű újságok azért sem elhanyagolhatóak a korszakban, hiszen bármennyire is becsülte a polgári társadalom a kézzel foghatóságot, azért még a vallásos szemlélet is tartotta magát. Az újságírók már az 1860-1870-es években nagyon is tisztában voltak szerepük fontosságával, hiszen az egyik korabeli, mérvadó szószólójuk, Szathmáry 5 Fónagy Zoltán: A dualizmus kora (1867-1914). In: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk.Tóth István György. Budapest, 2011.459-460.; Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció. Egyházunk helyzete és küldetése a harmadik évezred küszöbén. Lelkipásztori teológia 1. Budapest, 2008.201-202. 6 A magyar sajtó története. II/1-2. 1848-1892. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. Budapest, 1985.; Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Változatlan utánnyomás. Sajtókönyvtár. Budapest, 1995. 105-171. - A katolikus sajtó történetéről lásd újabban Klestenitz Tibor munkáit - a szerk. 12 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
