Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után Ki volt Beatrice? Prohászka Ottokár erre keres választ a következőkben. Megemlít hipotéziseket (egyesek létezését is kétségbe vonták), de ő maga azt vallja, hogy Beatrice Portinari kétségtelenül létezett (ez ma már az általános vélemény): „valami kedves, tiszta, lányos szépség, mely Dante lelkét megbűvölte. Szerelmes volt belé. Ugyanakkor tény, hogy ez a szerelem Dante szívének titka volt s az is maradt. Beatrice azt talán észre sem vette; azt bizonyára nem viszonozta; s Beatrice nemsokára máshoz mentférjhez, s rövidre rá [1290-ben] meghalt. [...] Dante, a vallásos, a finom erkölcsi érzésű s költői lélek, a víziós ember szemben állván az emberi zsarnoksággal s a szenvedélyek alacsony, erőszakos s alattomos hatalmaival, annáljobban szomjúhozza az igazságot; kiegyenlítést keres a fénylő ideálok s a rémséges valóság közt, keres megoldást az életnek zűrzavarában. Azt a felsőbb világot, melyet magában hordoz, s annak vonzásait meg nem tagadhatja, sőt ez utóbbiak annál érezhetőbben jelentkeznek benne. Erdőben van, fenevadak közt van; de annál jobban érzi a gravitatiókat az ideálok felé. A »donna gentilé«-vel már próbálkozott; de a tudomány nem bírja a problémát megoldani, s így önkéntelenül is az ideálok világa, a nagy hit, a bűnt s gazságot lelki jósággal legyőző fölény, a sötét erdőben világító, isteni kegyelem, a sáros, piszkos s véres földről a szellemi világ felé való orientatio lép előtérbe. Nem a test, hanem a lélek, — nem a földi élet, hanem az örök élet, — nem is a szerelem, hanem a szívbeli jóság és barátság akar vezető csillaga lenni. Ezek az élmények s benyomások költik fel ismét a szíve mélyén pihenő ideált, Beatricét; csakhogy ez most már nem a lányos szépségnek, hanem az örökké szép, tiszta s győzelmes természetfólötti életnek Beatriceje. Dante philosophiája r theologiája, hite s kegyelmi élete nyer Beatricében alakot s ez az alak a Divina Commedia geniusa, [...] Az ifjúkori Beatrice csak benyomás volt, csak szellemi fermentum volt, melyből a Paradiso Beatricéje lett, hasonlóan festőművészek modelljéhez, kiből Madonna lesz.”13 „A Divina Commedia tehát apotheosis is; ugyanakkor pedig s elsősorban az élet értelme fölött való nagy eligazítás, - az emberiség közös problémájának keresztény megoldása. A megoldást ő allegóriák mezébe öltöztette. Élete delén a tévelyek s szenvedélyek őserdejében látja magát. Ez az őserdő nemcsak a welf Firenze s a politikai pártviszályoktól s izzó szenvedélyektőlfelkotort Itália, hanem az egész világ, melynek úttalan útjain csetlik-botlik az ember. Ez utakra tévedt Dante is. Beatrice számonkéri ezt Daniétól, s ő sírva feleli:”14 13 PROHÁSZKA 1921: 3-5. 14 PROHÁSZKA 1921: 6. 100 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
